7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Szabályzatok
Kérdés: Önkormányzatunk intézményei önállóan működők, a pénzügyi gazdálkodási feladataikat alapfeladatként az önkormányzati hivatal látja el. A gazdálkodás egységes elvek és szabályok alapján történik. A szabályzatainkat (Számviteli politika, Pénzkezelési szabályzat, Leltározási szabályzat, Eszköz és források értékelési szabályzata, Önköltségszámítási szabályzat, Selejtezési szabályzat, számlarend, Bizonylati rend, Pénzgazdálkodási jogkörök szabályzata) kiterjesztettük az intézményekre is, és az intézményvezetők mint a költségvetési szervek vezetői aláírták azokat. Ezzel a gyakorlattal megfelelünk az intézményekre vonatkozó szabályozási előírásoknak, vagy intézményenként külön kell elkészíteni a fenti szabályzatokat?
2. cikk / 7 Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv
Kérdés: A polgármesteri hivatal számviteli szabályzatainak hatálya kiterjeszthető a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményekre is? A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében minden pénzügyi-számviteli feladatot a polgármesteri hivatal lát el (a pénztár kezelésétől kezdve a nyilvántartások vezetésén át a beszámolókészítésig). A hivatal és az intézmények közötti munkamegosztási megállapodásban is rögzítve van, hogy a számviteli feladatokat a polgármesteri hivatal szabályzatai alapján kell ellátni az intézményekre vonatkozóan is. Az Ávr. 9. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerint: "Az Áht. 10. §-ának (4a) és (4b) bekezdései és a (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdés szerinti feladatait az Áht. 10. §-nak (4a) és (4b) bekezdései szerinti esetben az irányító szerv vagy az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó megállapodásban meghatározott helyen és módon látja el." A munkamegosztási megállapodásban meghatározott "mód" véleményünk szerint lehet az, hogy a hivatal szabályzatai alapján kell a feladatokat ellátni. Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése szerinti szabályzatokból és a (7) bekezdés szerint szabályozandó más kérdéseket rögzítő dokumentumból áll, amelynek elkészítéséért, módosításáért az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése szerinti személy felelős. Az Áhsz. 31. §-ának (1) bekezdése alapján az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért az éves költségvetési beszámolót készítő szerv vezetője felelős. Az óvoda beszámolóját is a hivatal készíti el, az óvoda beszámolóját készítő szerv vezetője a jegyző. Tehát értelmezésünk szerint a jegyző készít szabályzatot, melynek hatálya kiterjeszthető az intézményre.
3. cikk / 7 Készpénzes számla
Kérdés: Készpénzes számla esetén, ha nincs pénztári bevételi bizonylat, akkor is elvehető a pénz? "Fizetve" felirat kerül a készpénzes számlára.
4. cikk / 7 Pénzkezelés I.
Kérdés: Pénztárból kifizetett és utólagos elszámolásra kiadott összegek pontos bizonylatolásával kapcsolatosan várjuk állásfoglalásukat. Tagintézményeknek és karbantartásokat irányító dolgozónak is rendszeresen adunk ki elszámolásra előlegeket a pénztárból. Ez a 30 napot nem haladja meg, és amikor elszámolnak, visszavesszük a pénztárba bevételi pénztárbizonylaton. Egyúttal kiadásba is helyezzük a számlák összegét, mint vásárolt karbantartási anyag, szolgáltatás stb., de nem számlánként külön-külön pénztárbizonylaton, hanem egy bizonylatra vezetjük fel, amit aláírnak, akik elszámoltak az összeggel. Helyes-e ez a gyakorlat?
5. cikk / 7 Valutapénztár létesítése polgármesteri hivatalnál
Kérdés: Polgármesteri hivatal valutapénztár létesítését tervezi. Kérdésem, hogy milyen személyi és tárgyi feltételekkel működtethető?
6. cikk / 7 Pénzkezelés személyi feltételei
Kérdés: A hivatalunkban működő belső ellenőrzés megkifogásolta, hogy a pénztáros a napi kifizetéseihez szükséges készpénzt maga veszi fel az OTP-ből, és fizeti be tulajdonképpen saját magának a pénztárba. A létszámleépítések miatt lettünk rákényszerítve erre a megoldásra, ami az ellenőr szerint összeférhetetlen. Ha valóban az, milyen jogszabályban van ez rögzítve?
7. cikk / 7 Tárgyi eszköz megsemmisítése, selejtezése
Kérdés: Tárgyi eszközt, amelyik a 0-ban szerepel – és már annyira elhasználódott, hogy értékesíteni sem lehet – megsemmisítjük, kidobjuk, és kivezetjük a 0-ból. Kell-e előtte selejtezni, vagy valamiféle megsemmisítő jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan bizonylatoljuk le, hogy már nincs? Egyébként már a mérlegben sem szerepel!