Energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatása

Kérdés: Önkormányzatunk a környezetvédelmi alap képzését és működtetését rendeletben szabályozta. A rendelet lehetővé teszi a lakossági környezetvédelmi pályázatok szervezését, támogatását. Az önkormányzat energiatakarékos háztartási gép beszerzésének, cseréjének támogatását a lakosság körében energiahatékonysági pályázat útján kívánja megvalósítani a költségvetésben e célra elkülönített környezetvédelmi alap terhére. A pályázat célja az energiatakarékosság jegyében megvalósuló háztartási gép cseréje energiatakarékosabb eszközökre. A pályázat keretében a magánszemély pályázó kizárólag a kerületben élő lakos lehet, az elbírálás nem szociális alapú, a kérelmek beérkezésének sorrendjében történik. A pályázókkal a felhasználás részleteiről támogatási szerződést kötünk, az eszközbeszerzést a magánszemélynek a nevére és címére szóló számlával kell igazolnia. A támogatás formája nem pénzbeli, hanem bizonyos termékkör megvásárlására jogosító, az önkormányzat által kiállított sorszámozott voucher, amelyet adott szolgáltatónál tud felhasználni. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a magánszemélynek milyen feltételekkel nyújtható ez a támogatás. A támogatás a magánszemélynek keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget, valamint az önkormányzatnak adófizetési kötelezettsége adódik-e?
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi alapot az önkormányzatok a Környezetvédelmi tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján hozzák létre. A törvény értelmében a környezetvédelmi alapot az önkormányzatok meghatározott célokra használhatják fel.A Környezetvédelmi tv. 58. §-ának (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletében hogyan kell kimutatni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények előirányzatait? Az önkormányzati költségvetésben az intézmények a gazdasági szolgáltató igazgatóság számaiban szerepelnek. Helyes-e ez, hiszen önálló jogi személyekről van szó, nem a GSZI vezetője dönt az előirányzatokról, hanem az intézményvezető. A költségvetésben kimutatható-e külön-külön mindegyik, vagy úgy, hogy GSZI összesen? Hogyan kell erre az esetre alkalmazni az Ávr. 17. §-ának (1) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott feladatai lehetnek a költségvetési beszámoló elkészítése, főkönyvi könyvelés, előirányzatok nyilvántartása, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása, munkaügyi jelentések elkészítése, bankszámlaforgalom lebonyolítása, készpénzzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Ingatlanértékesítés

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...állományba veszi.Az átvételt követően az átvett vagyont át kell adni az MNV Zrt.-nek értékesítésre. Emiatt az átvett tárgyi eszközök csak a követelés fejében átvett készletek között szerepeltethetők. Önkormányzati kör számára az Nvt. 13. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Forgatási célú állampapírok felszabadulását követően újabb kincstárjegyek vásárlása

Kérdés: Önkormányzatunk az átmenetileg szabad pénzeszközeit forgatási célú állampapírok vásárlása által hasznosítja, majd a futamidő végén felszabaduló pénzeszközöket – ismétlődő jelleggel – újabb kincstárjegyek vásárlására fordítja. Az éven belüli, ismétlődő tranzakciók folytán azonban ugyanazon pénzeszköz újbóli befektetésének a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő nyilvántartásba vétele – hasonlóan a lekötött bankbetétek korábbi elszámolási gyakorlatához – halmozódásokat eredményez az önkormányzat költségvetési rendeletében mind előirányzatok, mind pedig a kötelezettségvállalások és követelések vonatkozásában. A hatályos jogforrások alapján szabályos-e a jelenlegi gyakorlat? Szükséges év végén a tranzakciók és elszámolások nettósítása az állampapírok nyitó és záró állományának figyelembevételével? A könyvviteli zárlat során esetlegesen szükségessé váló könyvelési tételeket legyenek szívesek bemutatni.
Részlet a válaszából: […] Ismert, hogy ha a forgatási célú állampapírok felszabadulását követően újabb kincstárjegyeket vásárolnak, akkor az éven belüli, ismétlődő tranzakciók folytán ugyanazon pénzeszköz újbóli befektetésének a 38/2013. NGM rendelet szerinti bruttó módon történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Városüzemeltetési feladatok

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat részére a szolgáltatást, melyet áfa is terhel.Közfeladat-ellátási szerződés keretében a feladatellátáshoz szükséges eszközökről és a finanszírozásról az önkormányzat – mint a közfeladat felelőse – köteles gondoskodni. Ekkor a finanszírozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Városüzemeltetési és város- gondnoksági feladatok ellátására nyújtott önkormányzati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os nonprofit gazdasági társaságának városüzemeltetési és városgondnoksági feladatok ellátására támogatást nyújt.
Kérdéseink:
1. Ha az önkormányzat konkrétan meghatározza, hogy a támogatást milyen feladatokra és mekkora összegben költheti el a társaság, akkor az így nyújtott támogatás ellenértéknek minősül-e, kell-e általános forgalmi adót fizetni utána?
2. Ha a támogatást az önkormányzat gazdasági társaságának általános jelleggel adja, hogyan tudja az önkormányzat a feladatok ellátására adott támogatás felhasználását előírni és azt ellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...ez nem merülhet fel.A közfeladat-ellátás jellemzője, hogy a feladat gazdája és felelőse az önkormányzat. A feladatellátáshoz szükséges eszközökről és a finanszírozásról az önkormányzat köteles gondoskodni.A közszolgáltatási szerződésnek a 2012/21/EU...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Nemzeti vagyon kezelése

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésére bocsátani. Erről a helyi vagyonrendeletben kell rendelkezni. A rendelkezésre bocsátás módja lehet, hogy az ingatlanok, eszközök felett használati jogot biztosít az önkormányzat az intézményeinek, de a testület dönthet úgy is, hogy az intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Iskolakezdés támogatása

Kérdés: Az önkormányzat minden évben támogatja a település lakóit az iskolakezdésben. Minden család, ahol iskoláskorú, illetve közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járó gyermek van, kap támogatást. A kifizetés készpénzben, képviselő-testületi határozat alapján történik, illetve az összeg szerepel az önkormányzat költségvetési rendeletében is (egyéb önkormányzati eseti pénzbeni ellátások – önkormányzat által saját hatáskörben adott pénzügyi ellátások). Az egyetlen kitétel, hogy a középiskolások és a felsőoktatásban részt vevők hallgatói jogviszonyukat iskolalátogatási igazolás benyújtásával igazolják. A kérdésem az, hogy kell-e bármilyen adóterhet fizetni ezek után a kifizetések után (mivel ezt nem utalványban kapják meg az érintettek, hanem készpénzben), vagy ez a kifizetés adó- és járulékmentes?
Részlet a válaszából: […] ...után 27% egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége keletkezik.2014-től a mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – azokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Önkormányzati támogatás

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.