5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Önkormányzat áfa-visszaigénylése
Kérdés: Önkormányzatunk az utóbbi években több önkormányzati út felújítását végezte el, illetve számos építési, felújítási projektet valósított meg (óvodabővítés, gyermekorvosi rendelő felújítása, egészségház bővítése, bölcsőde építése stb.) pályázati forrás és saját erő igénybevételével. Emellett építési telkeket is alakítottunk ki, illetve tervezzük további építési telkek kialakítását, ehhez kapcsolódóan közművesítést. Önkormányzatunknak milyen konkrét esetekben van lehetősége áfa-visszaigénylésre (telekalakítás, közművesítés, építési beruházások stb.) úgy, hogy "2-es" adószámmal rendelkezünk?
2. cikk / 5 Önkormányzati lakóingatlanok áfája
Kérdés: Az önkormányzat, amely ingatlan-bérbeadásaira az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja szerint adófizetési kötelezettséget választott, 2008-ban lakásokat épít(tet), melyeket kizárólag bérbeadási tevékenységéhez kíván hasznosítani. Kérdés, hogy ilyen esetben hogyan alakul az önkormányzat lakóingatlanok építtetésével kapcsolatos levonási joga, figyelemmel az Áfa-tv. május 1-jétől hatályos módosulására.
3. cikk / 5 Ingyenes termékátadás
Kérdés: Önkormányzatunk különböző berendezési tárgyakat vásárolt, amelyeket egy magániskola tulajdonába kíván adni ingyenesen. Az önkormányzat az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján adóalanynak minősül. Kérdés, hogy a beruházás során felmerült áfát levonásba helyezhetjük-e?
4. cikk / 5 Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog
Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
5. cikk / 5 Önkormányzat által térítésmentesen, illetve beruházás ellenében átadott ingatlan áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Az önkormányzat egy önkormányzati tulajdonú ingatlant szeretne térítésmentes használatra átadni egy gazdálkodási tevékenységet folytató társaságnak. Az ingatlannal az ingatlant kapó társaság (pl. kft.) gazdálkodási tevékenységet folytat (pl. parkolót üzemeltet). A) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy nem fizet érte térítési díjat, de/és - későbbi adóhatósági vita elkerülése érdekében, egy piaci értékre megállapított használati díj áfáját az önkormányzat befizetendő adóként kezeli, be is fizeti (azaz számszakilag 0 forint bérleti díj + piaci áron megállapított áfa) és - a befizetett áfát kiszámlázza a kft. felé. Kérdés: - A kft. az áfát visszaigényelheti-e és milyen módon? - Hogyan történik a számlázás az önkormányzat részéről? B) lehetőség: - az ingatlant úgy kapja meg a társaság, hogy földhasználatot fizet érte, mondjuk 3 évre 6 millió forintot, - a használati jog kifizetése helyett, annak ellenértékeként a társaság vállalja, hogy saját erejéből 6 millió forint értékben létrehoz egy beruházást az ingatlanon, a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül. Kérdés: - A beruházás kinek a könyvében szerepel, ki számolja el utána az értékcsökkenést? - Igaz-e, hogy ebben az esetben két ügylet van? Egy szolgáltatásnyújtás és egy termékértékesítés egymással szemben leszámolva, azaz két számlázás történik egymással szemben, áfa- és nyugtaadási kötelezettséggel? Az A) és B) lehetőség közül melyik működik?