7 talált cikk a tanulmányi szerződés , felsőoktatás kifejezésre

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?

Kérdés: Költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött dolgozójával, és fizette annak a felsőoktatási tanulmányait. Miután a dolgozó elvégezte az iskolát, munkaviszonyát felmondta, és nem töltötte le a szerződésben meghatározott idejét. Az analitikából kimutatható a költség, amit vissza kellett volna fizetnie, a hivatal vezetője azonban elengedte ezt a követelést. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik ezzel kapcsolatban a dolgozónak, illetve a hivatalnak?

Kérdés: A közalkalmazottal a munkáltató tanulmányi szerződést kötött, melyben vállalta a munkáltató az egyetemi képzés költségeit, illetve meghatározta, hogy a diplomaszerzéstől számítottan meddig kell az intézménynél maradni a munkavállalóknak. A munkavállaló a megállapított időt nem töltötte le a munkahelyén, ezért költségtérítést kellett fizetnie a volt munkáltatónak (munkaidő-kedvezmény, szállás, tandíj, vizsgadíj stb.). Ilyen esetben, mivel a költségtérítés része a tandíj, vizsgadíj, pótlólag igénybe veheti-e az adókedvezményt a munkavállaló?

Kérdés: A Ktv. hatálya alá tartozó dolgozóink tovább tanulnak felsőoktatási intézményben, saját költségükön. A munkáltató szerződést nem kötött velük. Át kell-e sorolni a dolgozót felsőfokú végzettségűnek, ha:- munkaköréhez, illetve az általa ellátott feladathoz nincs szükség a felsőfokú végzettségre, és más munkakörbe nincs mód áthelyezni;- teljesen más szakirányú diplomát szerzett, mint a munkaköre, és szintén nem tudja a munkáltató ennek megfelelő munkakörbe helyezni?

Kérdés: Ktv. hatálya alá tartozó dolgozó saját költségén továbbtanul felsőoktatási intézményben. A munkáltatóval tanulmányi szerződést nem kötött. A diploma bemutatása után át kell-e sorolni őt a felsőfokú végzettségűek közé, ha a munkáltató továbbra is csak olyan munkakörben tudja foglalkoztatni, amely középfokú végzettséget igényel? A fenti feltételek között, ha a dolgozó nem a betöltött munkakörének megfelelő szakterületen szerez diplomát, és a diplomának megfelelő munkakört nem tud biztosítani számára a munkáltató, át kell-e sorolni a felsőfokú besorolási táblázat szerint?

Kérdés: A hivatal tanulmányi szerződést kötött az egyik vezető köztisztviselőjével. A vezető munkatárs az ELTE Jogi Karán másoddiplomás képzésben vesz részt, melynek költségeit a tanulmányi szerződés alapján a hivatal megtéríti. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a 2004. évi szabályok alapján keletkezik-e adókötelezettsége a hivatalnak vagy esetleg a köztisztviselőnek?

Kérdés: Az iskolarendszerű felsőoktatásban tanuló köztisztviselőt megilleti-e a fizetett 4 nap munkaidő-kedvezmény?