Keresés eredménye | Költségvetési Levelek

Találati lista:

1. cikk / 95 Intézményvezető vezetői megbízásának megszűnése

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv (intézmény) intézményvezetőjének a vezetői megbízása a fenntartóval közös megegyezéssel kerül megszüntetésre. A megállapodást a fenntartó (helyi önkormányzat) nevében a polgármester köti meg. A megállapodásban a felek rendezhetik-e, hogy a vezetői megbízás megszűnése után a (volt) intézményvezetőt milyen összilletmény illesse meg? (Ez ugyanis feltétele volt a vezetői megbízás közalkalmazott részéről történő megszüntetésének.)

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

2. cikk / 95 Testvérvárosi kapcsolatok ápolása során felmerült utazási költségek

Kérdés: Az önkormányzat külföldi testvérvárosi tevékenységét egyik intézményén keresztül bonyolítja. Erről szerződés nincs az önkormányzat és az intézmény között. Az önkormányzat az intézmény fenntartója, az intézmény önálló költségvetési szerv. Az önkormányzat biztosította a gépjárművet, amelyről használatbaadási szerződés született az önkormányzat és az intézmény között, és az intézmény csak az üzemanyagköltséget és az autópálya-használati díjat számolja el. Tekinthető-e üzleti útnak az intézmény által szervezett út, ha az intézményvezető kivételével a delegáció tagjai nincsenek jogviszonyban az intézménnyel, hanem a polgármester, az alpolgármester és két iskola igazgatója (ők a testvérváros két általános iskolája közötti együttműködés aláírása céljából mentek ki) volt a delegáltak között? A testvérvárosi kapcsolatok keretében szintén ez az intézmény szervezett egy másik utat a testvérváros meghívására, ez azonban egy testvérvárosi rendezvény volt, ami nem tekinthető üzleti célnak. A résztvevők között volt egy képviselő, a többi résztvevő nincs jogviszonyban sem az intézménnyel, sem az önkormányzattal. Adózás szempontjából hogyan ítélhető meg ez a testvérvárosi út, ha saját autóval mentek, és kiküldetési rendelvényen számoltak el az útiköltséggel, és egyéb költség nem merült fel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

3. cikk / 95 Tandíj megtérítésének adókötelezettsége

Kérdés:

A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

4. cikk / 95 Bérköltség területarányos költségmegosztása más fenntartó felé

Kérdés:

Költségvetési szervünk az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan egy meghatározott részét használja (pontosabban fenntartásunkban lévő intézményünk oktatási tevékenységet végez), és azon a területen a működésből adódóan üzemeltetési, fenntartási feladatokat is ellát. Az ingatlan másik részét egy másik intézmény (külön fenntartó) használja. A közös használat miatt a teljes épületre vonatkozó egyes üzemeltetési feladatok összehangoltan, részarányos költségmegosztás alapján történnek költségmegosztási megállapodás alapján. Költségvetési szervünk alkalmazásában áll egy karbantartó munkavállaló, aki mindkét használati területhez kapcsolódó üzemeltetési feladatokat lát el (pl. javítás, hibaelhárítás stb.). A karbantartó bérköltsége részben azon a területen végzett tevékenységhez kapcsolódik, amelyet nem mi használunk. A költségmegosztási megállapodás alapján a bérköltség 20%-át a másik fenntartóra, havonta, részletes elszámolás alapján áthárítjuk. A fenti esetben – ahol a karbantartó munkavállaló költségvetési szervünk alkalmazottja, a költségmegosztás alapja a használati terület aránya, és az áthárítás nem tartalmaz nyereséget – alkalmazható-e az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének c) pontja, és mentesül-e az áthárított költség az adó alól? Vagy a leírt helyzet alapján az áthárított költség szolgáltatásnyújtásnak minősül-e, amely után az általános szabályok szerinti áfafizetési kötelezettség keletkezik? A karbantartó jogilag költségvetési szervünk alkalmazottja, a másik fenntartó nem munkáltatója, és nem megrendelője a szolgáltatásnak. A bérköltség részarányos megtérítése költségátvállalásnak [71. § 1. bek. c) pont] vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül? Az áthárított költség áfa szempontjából szolgáltatásnak minősül?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

5. cikk / 95 Önkormányzati ajándék ballagó diákoknak

Kérdés: Önkormányzatunk szeretne az egyik általános iskola (nem fenntartója az önkormányzat) ballagó diákjai részére, annak alkalmából ajándékot adni. Az ajándék egy hátizsák és/vagy egy laptoptáska. A fenti esetben terheli-e adófizetési kötelezettség az önkormányzatot?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

6. cikk / 95 Gyermeksportnapi étkezés adómentessége

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, a Miniszterelnökség támogatásával gyerekeknek 2 napos sportnap került megrendezésre az egyik általunk fenntartott iskola közreműködésével. Ebben az esetben kell-e az étkezés, csokoládé, innivalók stb. után kifizetői adót fizetni?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

7. cikk / 95 Konyhai dolgozók besorolása

Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

8. cikk / 95 Kötelezettségvállalás

Kérdés: Adott egy önkormányzati költségvetési szerv (intézmény), K3 dologi kiadások kiemelt előirányzata 20 millió Ft – eredeti, költségvetési rendeletben elfogadott –, kiadási előirányzattal rendelkezik. Év közben (júniusban) az intézmény felmondja egy határozatlan idejű szerződését, mellyel felszabadul 5 millió Ft dologi kiadási előirányzata. Ezzel egy időben, ugyanarra a szolgáltatásra köt is egy új, határozott idejű (költségvetési éven túli) szerződést az intézmény, mely az adott költségvetési évre 6 millió Ft kötelezettséget keletkeztet. Az 1 millió Ft többletkötelezettséget az intézmény K3 kiemelt kiadási előirányzatán megtakarítja (feladatelmaradás, kiadások racionalizálása révén), viszont a következő költségvetési évre ez a kötelezettségvállalás szintén +1 millió Ft többletkötelezettséget keletkeztet majd az intézménynek, ezzel együtt a fenntartó önkormányzatnak. Megkötheti-e a szerződést az intézmény saját hatáskörében eljárva (kötelezettségvállalási, ellenjegyzési jogkörökkel fel van ruházva), az éven túli kötelezettséget, a következő költségvetési év tervezésekor betervezve, vagy csak a fenntartó önkormányzat előzetes jóváhagyása után?
Ebből adódik a kérdés, hogyan kell helyesen értelmezni az Áht. jelzett bekezdését?
„36. § (5) * (5a) * Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a költségvetési évet követő év vagy évek kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.”

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

9. cikk / 95 Pedagógusok jubileumi jutalma

Kérdés: A Púétv. 104. § (A vezetői teljesítmény elismerése, célfeladat ellátása) (2) bekezdése: Az igazgatót a fenntartó, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az igazgató jutalomban részesítheti, amelynek éves összege vezető esetében nem haladhatja meg a vezető vezetői megbízási díjjal számított éves havi illetményének tizenöt százalékát, köznevelésben foglalkoztatott esetében éves havi illetményének tizenöt százalékát. Pl.: havi illetmény vezetői megbízással bruttó 900.000 Ft×12 = 10.800.000 Ft×15% = 1.620.000. Tehát az éves bér 15%-a vagy a havibér 15%-a lehet maximum a jutalom?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

10. cikk / 95 Polgármester telefonköltségeinek elszámolása

Kérdés: A Mötv. 71. §-ának (6) bekezdése szerint a főállású polgármester, a társadalmi megbízatású polgármester, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke havonta az illetményének, tiszteletdíjának 15%-ában meghatározott összegű költségtérítésre jogosult. Társadalmi megbízatású polgármesterünk a költségtérítése havi számfejtésekor úgy nyilatkozik, hogy kiadást nem kíván a nem önálló tevékenységére tekintettel költségtérítés címén kapott bevétellel szemben érvényesíteni, azaz az összes bevétel jövedelemnek számít, és adózik utána. A polgármesterünk mobiltelefon-, illetve ehhez kapcsolódó korlátlan mobilinternet-előfizetése az önkormányzati flottában van, az önkormányzatunk nevére szóló számlában kerül kiszámlázásra. Dolgozóinknak továbbszámlázzuk a havi díjakat, neki viszont nem. Szabályos-e ez annak tekintetében, hogy csak ez az egy telefonja van, és ezt magáncélra is használja, valamint havi költségtérítést is kap? Kell-e igazolni neki, hogy a havi költségtérítés összegét már kimerítette a saját nevére szóló hivatali munkájával összefüggésben felmerült költségekkel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.