Önkormányzati ingatlanban végzett karbantartás

Kérdés: Önkormányzatunk önálló intézménye a gyermekétkeztetési intézmény. Törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett szerv. Az intézmény egy többfunkciós épületben van elhelyezve, az épület az önkormányzat tulajdona. Ebben az évben a gyermekétkeztetési intézményhez tartozó külső folyosó burkolatát javíttattuk, korlátját újíttattuk fel, melyet az önkormányzat részére számláztak. Az önkormányzatnál használhatjuk-e a 096015 COFOG-ot, elszámolható-e az intézményi gyermek-étkeztetés normatívával szemben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye

Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonosa.A költségvetési intézmények nem alanyai a társasági adónak, még akkor sem, ha vállalkozási tevékenységükre tekintettel a fenntartónak a társasági adó mértékével megegyező befizetési kötelezettsége keletkezik.Az adóévben elszámolt karbantartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozunk. A?fenntartótól üzemeltetésre átadott ingatlan homlokzatán lévő gipszstukkók életveszélyessé váltak (potyognak). A stukkók cseréje, javítása idegen ingatlanon végzett beruházásnak/felújításnak vagy karbantartásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Idegen ingatlanon végzett felújításként akkor lehetne elszámolni a leomlott, letöredezett gipszstukkók cseréjét, ha a csere az épület állagának helyreállítását szolgálná úgy, hogy olyan tevékenységet végeztek az épületen, amely által az épület élettartama megnövekedne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Sportolással kapcsolatos szolgáltatás és bérbeadás áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy nonprofit kft. sportcsarnokot üzemeltet. A nem lakóingatlanok bérbeadására áfakötelezettséget választott. Az alábbi hasznosítási esetek fordulnak elő:
1. Magánemberek részére sportolás céljára sportpályát, termet adnak ki (például baráti társaság kibérli futballozni a sportcsarnok nagytermét). Ez bérbeadás és/vagy sportolási szolgáltatás?
2. Jóga-, torna- vagy táncoktató kibérli a sportcsarnok egyik kistermét, ahol magánembereknek tart foglalkozásokat, akik ezért díjat fizetnek az oktatónak.
3. Az iskolák és/vagy az óvodák fenntartói kibérlik a sportcsarnok egyik termét az iskolák, óvodák számára, tornaórák tartása érdekében.
4. Helyi sportegyesület egyik szakosztálya (például kosárlabda) számára kibérli a sportcsarnok egyik termét edzések megtartására.
5. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a szervezőknek fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik a bérlő, használó részéről.
6. Helyi sportegyesület vagy országos sportági szakszövetség kibérli a sportcsarnokot versenyek, mérkőzések megtartására, ahol nézők is lesznek, és a nézők a sportcsarnok üzemeltetőjének fizetnek belépőt. Jegyértékesítés történik sportcsarnok üzemeltetője részéről.
7. A sportcsarnokot kibérlik koncert, táncverseny, szalagavató megtartása, előadás, egyéb, például vállalati rendezvény céljára.
Az 1-6. pont alá tartozó eseteknél a sportolók részére jellemzően öltözőhasználatot, zuhanyozási lehetőséget és sporteszközöket is biztosít a sportcsarnok. A használat szólhat néhány órára, vagy heti több alkalomra, illetve 1-2 hétre is, például edzőtábort tart a sportegyesület, illetve kiterjedhet a teljes sportcsarnokra vagy annak egy pályájára, termére. A sportcsarnok üzemeltetését a nonprofit kft. saját alkalmazottaival látja el (karbantartás, takarítás stb.).
A vázolt tényállással kapcsolatban felmerült kérdések:
- Hogyan kell értelmezni Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontjában foglalt szabályokat?
- A fenti esetek közül melyik szolgáltatás minősül bérbeadásnak és melyik sportolási szolgáltatásnyújtásnak?
- Milyen tartalmú szerződést kell kötni az egyes jogcímen használókkal annak érdekében, hogy az áfaminősítés egyértelmű legyen?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja kimondja, hogy mentes az adó alól az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesítma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Önkormányzati üzemeltetési és étkeztetési feladatok ellátása

Kérdés: Önkormányzatunk a karbantartási, gépjármű-üzemeltetési és étkeztetési feladatait intézmény útján látja el. Ha az önkormányzat úgy dönt, hogy megszünteti az intézményt, akkor az intézménynél lévő közalkalmazottak foglalkoztathatók tovább az önkormányzatnál? A Kincstár tájékoztatása alapján az étkeztetési feladatokat kötelező intézmény útján ellátni, de a többit nem. Helyes az az eljárás, hogy az étkeztetési feladatot átadjuk egy másik intézményünknek, a többi feladatot pedig átveszi az önkormányzat a dolgozókkal együtt?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Korábbi vállalatnál eltöltött jogviszony beszámíthatósága a jubileumi jutalomra jogosító időbe

Kérdés: Jogviszonyom 1989. július 5-én kezdődött a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalatnál, azon belül is az útkarbantartás, tisztítási egységnél. A téli ügyeleteket, túlórákat a fizetésünktől külön, a tanácstól kaptuk. Itt a jogviszonyom 1995. 03. 22-ig állt fenn. 1995. 03. 27-én helyezkedtem el a jelenlegi munkáltatómnál egy vidéki polgármesteri hivatalnál, azóta itt dolgozom. Mikor válok jogosulttá a 25 éves jubileumi jutalomra, illetve az első munkahelyemen eltöltött idő beleszámít-e?
Részlet a válaszából: […]

A Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat nem minősül a Kttv., Ktv., Ktjv. vagy Kjt. hatálya alá tartozó szervnek vagy annak jogelődjének, így az ott eltöltött idő nem vehető figyelembe a jubileumi jutalom szempontjából.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 18.

Lakásszövetkezet nem tag tulajdonosaként fizetett költségek (felújítási hozzájárulás, közös költség)

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?
Részlet a válaszából: […] ...adott lakásfenntartó szövetkezet a lakásszövetkezetitörvény hatálya alá tartozó lakásszövetkezet, mely a lakásszövetkezetitörvényben foglaltaknak megfelelően téríttet meg költségeket a tagokkal,illetve a nem tag tulajdonosokkal (jelen eset szerinti gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Önköltségszámítás szabályozása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésében már olvasható a válasz is. Mivel az igazgató ésa gazdasági vezető az önkormányzattól kapja támogatásként a bérét, tervezettstátuszon szerepelnek a költségvetésben, és az önkormányzati intézmény alapítóokiratának megfelelő tevékenységekhez kapcsolódóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.

Más intézménynek történő fűtés továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két épület intézményének a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott százalékban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi adómentes.)
Részlet a válaszából: […] A fűtési szolgáltatás számlázása során a szolgáltatástterhelő adó mértékét nem a nyújtó alaptevékenysége határozza meg, hanem aszóban forgó szolgáltatásra vonatkozó adómérték, kivéve, ha az adóalany alanyiadómentességet választott, akkor a tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Közvetített szolgáltatás adókulcsa

Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két intézménynek a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott arányban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi mentes.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy intézményük azÁfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerint közvetített szolgáltatásként nyújtgázszolgáltatást, melynek ellenértékét azonban nem a konkrétan elfogyasztottgáz mennyisége alapján határozzák meg, hanem egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.