Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] ...cselekmény végrehajtásához való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Végrehajtási cselekmények például a fizetési felszólítás, hatósági átutalási megbízás (inkasszó), illetve jövedelemletiltás. Az Avt. 36. §-a szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szemétszállítási díj behajtása

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszából: […] A Hulladék-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Illetményelőleg-tartozás

Kérdés: A kormánytisztviselő – 5 évvel ezelőtt, jogviszonyának megszűnése előtt – illetményelőlegben részesült, melyet azonban nem rendezett a fizetési felszólítás/fizetési meghagyás ellenére sem. A végrehajtási eljárás szintén eredménytelenül zárult. Az önálló bírósági végrehajtó tájékoztatta a költségvetési szervet a végrehajtás eredménytelenségéről, illetve tájékoztatása alapján az eljárást folytatja. Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a fenti illetményelőleg-tartozást?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelés fogalmát az Áhsz. 1. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerintBehajthatatlan követelésa) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (4) bekezdése 10. pontjának a)-d), f) és g) alpontjai szerinti követelés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.