Rendkívüli munkavégzés pótlékának bérszámfejtése közalkalmazottaknak

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 139. §-ának (1) bekezdése alapján a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ebből következően rendkívüli munkavégzés esetén egyrészt ki kell fizetni a rendes munkaidőre járó munkabért, ami egyébként, rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkakör

Kérdés: Önkormányzatunknál mind a piaci, mind a parkolási díjat beszedő kollégák hétvégi munkát is ellátnak. A dolgozók nem végeznek rendkívüli munkát, heti negyven óra a munkaidejük, de a parkolási rendeletnek, illetve a piacüzemeltetési szabályzatban foglalt nyitvatartási időpontoknak megfelelően vasárnap, illetve munkaszüneti napokon is folyik munkavégzés. A parkolási rendelet szerint díjfizetési kötelezettség hétfőtől péntekig 8.00-18.00 óráig, szombaton 8.00-18.00 óráig, vasárnap 8.00-18.00 óráig van a kijelölt parkolási zónákban. A dolgozók ezen időszakban kerülnek beosztásra. A munkaszüneti napokon a fizetőparkoló-zóna díjfizetés nélkül vehető igénybe, ekkor értelemszerűen nincs munkavégzés sem. A piac nyitvatartása naptári időszakonként változó. Hétköznap 8.00-16.00-ig, 8.00-17.00-ig, illetve 8.00-18.00-ig, szombaton 8.00-15.00-ig 8.00-16.00-ig, illetve 8.00-17.00-ig, vasárnap 8.00-12.00-ig tart nyitva. Munkaszüneti napokon május 1., pünkösdhétfő és augusztus 20. kivételével zárva tart. A fent vázoltak alapján a munkáltató az Mt.-ben foglaltak szerinti rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, és így vasárnapra, illetve munkaszüneti napra rendes munkaidőben beoszthatók-e? Ha igen, akkor milyen pótlékra jogosultak, továbbá mire kell figyelni a részükre járó pihenőidő kiadásakor?
Részlet a válaszából: […] ...órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő, vagy hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő). Az ezek közötti választást azonban célszerű következetesen végigvinni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Ügyelet, készenlét, rendkívüli munkaidő

Kérdés: Költségvetési intézményünkben bevett gyakorlat szerint a túlórára 150% óradíj, a készenlétre 20% óradíj került kifizetésre. Az új Mt. a bérpótlékok mértékét 50, 40 és 20%-ban határozza meg. Kérdésem egyrészt a fogalmak értelmezése a nem pedagógus közalkalmazottakra vonatkozóan: túlóra, készenlét, ügyelet, illetve a helyettesítés – amit nem találok az új Mt.-ben –, valamint az ezért járó juttatások számfejtése a dolgozók részére. Konkrét eset: az intézményben szombaton rendezvény van, emiatt egy takarítónő ügyel 8-14 óráig, nyitja és zárja a rendezvényt, a munkarendje hétfőtől péntekig tart, bére havi fix 98 000 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...feladatokat köteles ellátni (korábbi átirányítás). Az új Mt. a korábbi átirányítás fogalmat már nem használja, hanem egy összefoglaló elnevezést ad, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást. A díjazás kapcsán a közalkalmazottat nem érheti keresetveszteség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Pedagógusi munka ügyeleti díja

Kérdés: Kollégiumban ügyeletes (éjszakai) munkakörben foglalkoztatott pedagógus vasárnap és munkaszüneti napon (este 10-től másnap reggel 6-ig) végzett munkaideje rendkívüli munkavégzésként figyelembe vehető-e? Főleg a fizetett ünnepen végzett idő vonatkozásában érdekel, hogy a teljes 8 óra rendkívüli munkavégzésként vehető-e figyelembe? Megilleti-e az éjszakai pótlék a rendszeres éjszakai munkát végzőket?
Részlet a válaszából: […] ...akollégiumokban. Az ügyeletért, a munkavégzésre való rendelkezésre állás és arendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg aközalkalmazottat.A jogi szabályozás megkülönbözteti a mérhető időtartamúmunkavégzéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.