Értékvesztés

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] ...a költségvetési évben esedékes követelések könyvviteli számláinak egyenlegével."Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet szerint a követelés értékvesztésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 7.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...oka lehet az, hogy a selejtezés után a selejtezett tárgyi eszközöket nem dobják ki, hanem tévesen ismét felveszik a leltárba.A főbb gazdasági események ebben az oszlopban a leltári többlet, leltári hiány, selejtezés, megsemmisülés, lopás, behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
Részlet a válaszából: […] ...a tartalomelsődlegessége a formával szemben elvet is. Ezen alapelv szerint "Abeszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket,ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihezigazodóan – kell bemutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 2.

Tárgyévi tőkeváltozásokhoz kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Szeretném pontosan tudni, hogy a 41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások és a 41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlákon mely gazdasági eseményeket kell konkrétan elszámolni? Itt szeretném még azt is megkérdezni, hogy a 4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások főkönyvi számlán mely gazdasági eseményeket könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások főkönyvi számlán kell a következő gazdasági eseményekkel összefüggő tőkeváltozásokat elszámolni: eszközök térítés nélküli átvétele, átadása, függetlenül attól, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.