12 talált cikk a bérleti díj , gazdasági társaság kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető – mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint – bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottjánál kérdésként merült fel, hogy a földtulajdonosi közösség természetes személy tagjait megillető haszonbérleti díjat milyen adókötelezettség terheli? Az Szja-tv. 28. §-a (7) bekezdésének a) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, vagy az Szja-tv. 73. §-ában foglalt, a termőföld bérbeadásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az adókötelezettségeket?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?

Kérdés: A TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 projekt-azonosító számú szociális alapszolgáltatások fejlesztése projektberuházás áfa-visszaigénylésével kapcsolatosan városunk önkormányzata "Szociális alapszolgáltatások fejlesztése" elnevezésű TOP-4.2.1-15-SB1-2016-00064 azonosító számú projekt megvalósítására nyújtott be pályázatot 2016-ban. A?projekt összköltsége nettó 41 094 331 Ft. A támogatási szerződés 2017. 06. 02-án került aláírásra a Nemzetgazdasági Minisztérium Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóság és az önkormányzat között. A pályázatot az önkormányzat nyújtotta be, és a kedvezményezett is ő. Azonban 2017. január 1-jétől jogszabályváltozás miatt a konyhát már nem lehet önkormányzati szakfeladatként működtetni, ezért döntöttünk az önálló intézmény alapításáról. A 2017. Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 5. pontja alapján "A települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz.
A támogatás igénylésének feltétele, hogy
- az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, vagy
- társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy
- gazdasági társaságtól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést."
Fentieknek a pályázat keretében megvalósított beruházás áfájának visszaigénylése miatt van jelentősége. A jogszabályváltozás, az önálló intézmény alapítása a beruházást megvalósító önkormányzatokat hátrányosan érintette. Tekintettel arra, hogy az étkeztetést már nem közvetlenül az önkormányzat biztosítja önkormányzati szakfeladatként (így abból önkormányzatunknak bevétele nem keletkezik), hanem az önkormányzat intézménye, a városi önkormányzati konyha és étterem, ezért az önkormányzat a beruházás áfáját nem tudja visszaigényelni, amely igen jelentős terhet ró az önkormányzatra, hiszen 11?095?469 Ft-ról van szó. Amennyiben a jogszabály nem kötelezte volna az önkormányzatokat arra, hogy a konyhát önálló intézményként működtesse 2017. január 1-jétől, akkor a beruházás áfáját most vissza tudnánk igényelni. A problémánk megoldásához kérjük a segítségüket, megoldási javaslatukat.

Kérdés: Önkormányzatunk több termőfölddel is rendelkezik, melyek közül az egyik tekintetében korábban haszonbérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal (vagyis határozott időre haszonbérleti jogot engedett a gazdasági társaság javára a tulajdonában lévő termőföldterületre). A?haszonbérleti szerződés alapján a gazdasági társaság meghatározott összegű bérleti díj fizetésére köteles az önkormányzat részére. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadására, haszonbérbe adására vonatkozó tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta az Áfa-tv. 88. §-a alapján. A gazdasági társaság szőlőültetvény-telepítést végzett a termőföldön. Tekintettel a szőlőültetvény telepítésére (vagyis a gazdasági társaság beruházására), az önkormányzat tulajdonában lévő termőföld piaci értéke jelentősen növekedett. Az önkormányzat értékesíteni kívánja a termőföldet a rajta lévő szőlőültetvénnyel együtt harmadik fél részére, a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. A gazdasági társaság által az önkormányzat tulajdonában lévő termőföldön telepített szőlőültetvény mint tárgyieszköz-beszerzés szerepel a társaság könyveiben. Amennyiben az önkormányzat jog-alap nélküli gazdagodás címén, elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a gazdasági társaságnak, az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e az Áfa-tv. rendszerében kártérítésként, áfa felszámítása nélkül, vagy ezen összeg tekinthető-e kártalanításnak, s ennek következtében a felszámított áfa összegét az önkormányzat levonásba helyezheti-e a bérbeadási, haszonbérbe adási tevékenységéhez kapcsolódóan?

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság (a továbbiakban: társaság) logisztikai rendszerekhez szükséges alkatrészek gyártásával foglalkozik. A társaság tulajdonosai a magyarországi termelési kapacitás növelése érdekében 2006-ban egy új gyáregység létrehozásáról döntöttek. A beruházás elvégzése érdekében a cégcsoportban megalapítottak egy másik társaságot (a továbbiakban: B társaság). A B társaság a megalapítását követően a szükséges területet megvásárolta egy ipari parkban, és az új gyáregység létrehozása érdekében a szükséges tervezési és engedélyeztetési feladatokat elvégezte 2008-ban. A gazdasági válság hatására később a beruházási tervek felülvizsgálatáról döntöttek. Majd a társaság, annak érdekében, hogy a terület feletti rendelkezési jogát biztosítsa, haszonbérleti szerződést kötött B társasággal. Végül 2014-ben az a döntés született, hogy a társaság tulajdonosai mégsem valósítják meg a gyártási kapacitás bővítését. A döntés fényében a haszonbérleti szerződés fenntartása már nem volt indokolt, ezért annak megszüntetéséről döntöttek. A társaság B társaságnak a megszüntetés kapcsán egy egyszeri összeget, bánatpénzt fizetett. A fent leírtakkal kapcsolatban az alábbi kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Helyes-e az a megítélés, mely szerint a haszonbérleti szerződést megszüntető megállapodásban kikötött egyszeri összeg megfizetése az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügylet, következésképp a B társaság köteles számlát kiállítani és áfát felszámítani a társaság felé?
2. Megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak az a megítélés, mely szerint mind a bérleti díj a teljes időszak vonatkozásában (ideértve a 2014 utáni időszakot is, amikor a felek a bérleti szerződés megszüntetéséről tárgyaltak), mind a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül?
3. A társaság a bérleti díj és a megszüntetés keretében fizetett egyszeri összeg kapcsán áthárított előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?

Kérdés: Önkormányzatunk jelenlegi áfastátusza alanyi mentes. A 2013. évben induló csatornaberuházás áfalevonhatósága miatt 2013. január 1-jétől be kell jelentkeznünk az áfakörbe, mivel a képviselő-testület úgy döntött, hogy a megvalósult csatornarendszert és szennyvíztisztítót bérleti díj fejében adóköteles tevékenység végzéséhez egy gazdasági társaságnak adja, ezért a beruházás áfája levonható lesz. A pályázat nem támogatja az áfaki­adást. Kérdésünk a megváltozott áfastátuszra vonatkozik. Jelenleg önkormányzati beruházással piac­csarnok építése van folyamatban, pályázati forrás bevonásával. A pályázatban úgy nyilatkoztunk, hogy az áfát alanyi mentességünkre tekintettel nem vonhatjuk le, és a számlákat sem fordított áfásan kapjuk. Mivel a beruházás áthúzódik 2013-ra, amikor az önkormányzat már áfaalany lesz, fordított áfásan kell befogadnunk az előző évről áthúzódó számlákat? Ha igen, van-e különbség akkor, ha a számla kiállítása 2013-ban történik, azonban a számlában megjelölt teljesítés dátuma pedig 2012-re vonatkozik? Lesz-e az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége, ha az elkészült piaccsarnokot térítésmentesen az önkormányzat által alapított költségvetési szerv (költségvetési intézmény) használatába adja, amely bérleti díjat fog szedni a piaci árusoktól? Ez az intézmény a bérleti díj tekintetében az általános szabályok szerint jár el. (Nem áfásan adja bérbe a használatában lévő ingatlanokat.)

Kérdés: Egy önkormányzat bérleti díj elengedésével felújítást végeztetett egy gazdasági társasággal, ami bérli a konyháját. A gazdasági eseményt pénzforgalom nélküli tételként, egyező összegű számlázással kívánják megoldani. Az önkormányzat adószáma 2-es. Hogyan történik a kompenzációs ügylet áfájának könyvelése, elszámolása, rendezése?

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?