18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?
2. cikk / 18 Visszterhes vagyonszerzés illetéke
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete a 2022. szeptember hónapban tartott ülésén határozattal döntött az önkormányzati intézményeket érintő átszervezésről, amelynek következtében elindult az intézményi integráció. Az így létrejött nonprofit kft. látja el 2023. január 1. napjától a korábbi nonprofit kft. feladatait, a város turisztikai feladatait, valamint a könyvtár és a múzeum intézmények fenntartásával kapcsolatos feladatokat. A múzeum és a könyvtár 2022. december 31. napjával kikerült az önkormányzat fenntartásából, így az intézményeknél lévő eszközöket jogutód intézményként az önkormányzat vette át. Azonban vannak eszközök, amelyek kizárólag a múzeumban és az egyéb közfeladat-ellátáshoz nélkülözhetetlenek, ezért szükséges ezen eszközöket ingyenesen a kft. tulajdonába adni. Ezen eszközök átadása az önkormányzat képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés egyes szabályairól szóló önkormányzati rendelete 13. §-a alapján lehetséges. A vagyonátadás ingyenes tulajdonba adással történne, vagyis térítésmentes eszközátadással. Véleményünk szerint ajándékozási illetéket nem kell fizetni ezen térítésmentes eszközátadás esetén, tekintettel arra, hogy a nonprofit kft.-t és az önkormányzatot is személyes illetékmentesség illeti meg az Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjai alapján, tárgyi illetékmentesség az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján. (A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyak gazdálkodó szervezet általi megszerzése térítésmentes eszközátruházással). Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben nem kell ajándékozási illetéket fizetni?
3. cikk / 18 Iskolai étkeztetés térítése
Kérdés: 1. Az önkormányzat kötelezettsége, hogy az iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az önkormányzat ezen kötelezettségének egy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaságon keresztül tesz eleget, ami a közétkeztetési tevékenységet végzi. Az étkezési térítési díj szedése a hivatal munkatársainak feladata, a bevétel az önkormányzatnál realizálódik. Az iskolák a tankerületi központ fenntartásában vannak. Az iskolák tekintetében jelentős étkezésitérítésidíj-hátralék halmozódott fel, melynek jogosultja az önkormányzat. Van-e, ha igen, milyen kötelezettsége az iskola intézményvezetőjének az elmaradt étkezési térítési díjak behajtása tekintetében, illetve milyen terjedelmű az abban való közreműködése a fenti esetben? Kötelezi-e az iskola intézményvezetőjét jogszabály arra, hogy az önkormányzatot segítse a hátralékok behajtásában, ha a tankerületi központ fenntartásában van az iskola?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?
2. Sok vidéki településen élő gyermek is jár iskolába a városunkban. A vidéki önkormányzatokkal szemben élhet-e a város (önkormányzat) megtérítési igénnyel, amennyiben a városi iskolában étkező vidéki gyermek szülője nem tesz eleget étkezésitérítésidíj-fizetési kötelezettségének?
3. A gyermekek étkeztetésből történő kizárása vonatkozásában van-e valami eljárásrend, vagy csak helyi szabályozás az irányadó?
4. cikk / 18 Segítségnyújtás az ukrán háborús zónából menekülőknek
Kérdés: Önkormányzatok, illetve különböző vállalkozások nem segélyszervezeteken vagy közhasznú tevékenységet ellátó szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül nyújtanak segítséget (szállás, melegétkezés, élelmiszer, ruhaneműk, készpénz) az ukrán háborús zónából menekülő magánszemélyeknek. A magánszemélyek részére közvetlenül átadott termékek, illetve nyújtott szolgáltatások, továbbá a készpénz juttatása után keletkezik-e az önkormányzatoknak, vállalkozásoknak jövedelemadó- és egyéb közteherfizetési kötelezettségük?
5. cikk / 18 Helyi védettség alá eső ingatlan hasznosítása
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy helyi védettség alatt álló – nagyon rossz állapotban lévő – régi épület, ami jelenleg üresen áll. Önkormányzatunknak jövőbeni tervei között szerepel az épület felújítása és az ingatlanon bérlakások kialakítása. Önkormányzatunknak van egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő, településüzemeltetésre létrehozott korlátolt felelősségű társasága. Ötletként merült fel, hogy a képviselő-testület átadja ezt a helyi védettség alá eső ingatlant a kft.-jének annak érdekében, hogy a 2019. év végén életbe lépett kedvező adóváltozásokat ki tudja használni. A tulajdon átadását követően a kft. végezné az ingatlan felújítását és hasznosítását. Kivitelezhető-e a fent leírt "ötlet", és az önkormányzat milyen módon, milyen feltételek mellett adhatja át ezt az ingatlant tulajdonba a kft.-jének, illetve ennek esetlegesen van-e többletköltsége?
6. cikk / 18 A koronavírus-járvány okán kérhető adófizetési kedvezmény
Kérdés: Strandot és uszodát üzemeltető önkormányzati nonprofit gazdasági társaság vagyunk. A koronavírus-járvány miatt jelentős bevételki-esésünk van, illetve további bevételkiesés várható a következő hónapokban. Kérhetünk-e adókedvezményt, mérséklést vagy halasztást, ha igen, milyen feltételekkel?
7. cikk / 18 Felsőoktatási műemlék épület felújításának tao-kedvezménye
Kérdés: Költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Van két műemlék épületünk, amelyeknek vagyonkezelője az egyetem. Olvastunk a tao-kedvezményről, az lenne a kérdésünk, hogy élhetünk-e valamilyen adókedvezménnyel a műemlék épület felújításával kapcsolatban?
8. cikk / 18 Közcélú adományozással kapcsolatos adó- és illetékfizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk egy család megsegítésére adományt gyűjt. Az adomány fogadására egy elkülönített bankszámlát nyitott önkormányzatunk, ahova magánszemélyek, gazdasági társaságok utalhatják azt. Az összegyűjtött összeget az önkormányzat a rászoruló család rendelkezésére bocsátja. Valójában tehát magánszemélyek, gazdasági társaságok nyújtják az adományt magánszemély részére, az önkormányzat "csupán" közvetítő szerepet tölt be. Az adományozottnál milyen bevételnek minősül az átadott összeg? Van-e bármiféle adóvonzata, illetve felmerül-e az önkormányzatot terhelő adó, illetve járulék?
9. cikk / 18 Vagyonkezelésbe adás
Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?
10. cikk / 18 Támogatási szerződéssel létrehozott vagyon apportja
Kérdés: Egy támogatási szerződésben (Interreg III/A) foglaltak alapján a létrehozott vagyon a projektzárástól számított 5 éven belül nem idegeníthető el, nem adható bérbe, használatba, illetve nem terhelhető meg. A létrehozott vagyon apportálható-e 5 éven belül? Amennyiben nem, akkor apportálható-e a támogató hozzájárulásával?