Köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető állású munkavállalói

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál vitatott, hogy az ügyvezetést ellátó vezető tisztségviselő alatt dolgozó vezető az Mt. szerinti vezető állású munkavállalónak minősül-e? A kérdés azért fontos, mert felmerült a munkaviszonyának megszüntetése, és ennek kapcsán nem mindegy, hogy a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint lehet eljárni, vagy a normál munkavállalókra vonatkozó szabályok szerint? Az érintett gyakorlatilag a teljes szakmai vezetést ellátja.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló két esetben minősül vezető állásúnak:– törvény erejénél fogva vezető állású [Mt. 208. § (1) bek.],– munkaszerződéses kikötéssel, törvényi feltételek fennállása esetén [Mt. 208. § (2) bek.].Az első eset alapján a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony?

Kérdés: Milyen feltételek teljesülése esetén lehet a közalkalmazott munkavállalót a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozóvá minősíteni, és a munkavállaló köteles-e ezt elfogadni? Intézményünk vállalkozási tevékenységet szeretne folytatni, jelenleg a munkavállalók közalkalmazotti státuszban vannak. A vállalkozási tevékenységben tevékenykedőket át kell-e minősítenünk "munkatörvénykönyvessé"?
Részlet a válaszából: […] ...folytat, nem alapozza meg az Mt. szerinti jogviszony létesítését, ilyen jogszabályi előírás nincsen. Amennyiben azonban például gazdasági társaságot hoznak létre a vállalkozási feladatok ellátására, és a jelenleg az intézménynél dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó, agazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésűüzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítőcsaládtagja biztosított volt, feltéve hogy erre az időre utána járulékotfizettek.–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Köztulajdonban álló gazdasági társaságok

Kérdés: A köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésének átláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendelet szerint a gazdasági társaságoknak közzé kellett tenniük honlapjukon a vezető tisztségviselőkre, a felügyelőbizottsági tagokra, a vezető állású munkavállalókra, az elkülönült szervezeti egységet vezető munkavállalókra és a tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító munkavállalókra vonatkozó adatokat. A Korm. rendeletet a 337/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése hatályon kívül helyezte 2010. 01. 01-től. Mi a javasolt eljárás, a korábbi adatok fennmaradjanak-e frissítés nélkül, vagy már ne is legyenek a honlapon?
Részlet a válaszából: […] ...köztulajdonban álló gazdasági társaságok működésénekátláthatóbbá tételéről szóló 175/2009. (VIII. 29.) Korm. rendeletet a 337/2009.(XII. 29.) Korm. rendelet 2010. január 1-jétől hatályon kívül helyezte.Szabályai azonban beépültek a köztulajdonban álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Rehabilitációs hozzájárulás – össze kell-e számolni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?

Kérdés: Hivatalunknál részben önálló intézmény az óvoda, iskola, kultúrház, humánszolgálat. Kérdésem, hogy a rehabilitációs hozzájárulás számításánál a statisztikai létszám számításakor össze kell-e adni a részben önálló intézmények dolgozóinak létszámát?
Részlet a válaszából: […] ...Az Flt. 58. § (5) bekezdésc) pontja alapján a törvény alkalmazásában munkaadó az a jogi személy, jogiszemélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annakjogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Közalkalmazotti jogviszony megszűnése a Kjt. 25/A. §-a alapján

Kérdés: A közfeladat ellátását a költségvetési intézménytől egy gazdasági társaság részére adják át. A társaság vállalta a közalkalmazottak további foglalkoztatását. Jól gondoljuk-e, hogy azon közalkalmazottakat, akik az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásukhoz nem járultak hozzá, csak végkielégítés illeti meg, és esetükben felmentési időről nem beszélhetünk?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató személye azért változik meg, mert az alapítóvagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része a MunkaTörvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, amunkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések értelmében – 2004.április 30-áig – nem terjedt ki a biztosítás a külföldi részvétellel működőgazdasági társaságnak, arra a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott -nemzetközi egyezmény hatálya alá nem tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.