Ajándék ingatlan áfája

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában álló külterületi, kivett vágóhíd és hűtőház, udvar megjelölésű ingatlanját településfejlesztés céljára az önkormányzatnak ajándékozta, melyről megállapodást kötöttek, és melynek elfogadását az önkormányzat képviselő-testülete határozatával el is fogadta. A tulajdonjog-bejegyzés jogcíme: ajándékozás. Az ajándékba kapott területtel az önkormányzat egy, a tulajdonában lévő külterületi, kivett út megjelölésű ingatlan területét kívánja növelni, tehát az ajándékozással egyidejűleg átminősítésre is kerül, és már mint "kivett út" megjelöléssel kerül nyilvántartásba vételre. (Továbbiakban ez az út egy útfejlesztési pályázatnak lesz a része, de ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak nem lesz levonási joga.) Keletkezik-e az önkormányzatnak bármilyen fizetési kötelezettsége az ajándékozás tárgyában, akár illeték-, akár áfafizetési kötelezettsége? Az önkormányzat az általános szabályok szerint áfázik, és nem választotta az Áfa-tv. 86. §-a szerinti adókötelessé tételt. Kell-e a kft.-nek számlát kiállítani az önkormányzat részére az ajándékozásról? (Mert szerinte kell, és az önkormányzatnak áfafizetési kötelezettsége van!) A kft. szintén az általános szabályok szerint adózik, és a nyilvántartás szerint választotta az adókötelessé tételt [Áfa-tv. 86. § (1) bek. l) pontja, 88. § (4) bek.].
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg".A kft. feltehetően élt az adólevonási joggal, hiszen gazdasági tevékenysége körében hasznosította az ingatlant. Ilyen esetben tehát az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Ingatlanfelújításhoz kapcsolódó áfa levonhatósága

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság – amely csak adóköteles gazdasági tevékenységet folytat – a tulajdonában lévő, ugyanazon helyrajzi számon nyilvántartott két lakóingatlant 2020-ban átalakította, felújította, a két lakóingatlanból egy ingatlant hozott létre, azokban irodákat alakított ki, és az ingatlant az átalakítást követően irodaházként adóköteles gazdasági tevékenységének céljára használja. A felújítást, átalakítást követően az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlanok irodává történő átminősítése megtörtént. Az ingatlanok felújításához, átalakításához kapcsolódóan a társaság szeretne adólevonási jogot érvényesíteni, azonban az Áfa-tv. a levonási tilalmak körében kimondja, hogy nem vonható le a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított áfa, és a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított áfa sem. Kétségtelen, hogy amikor a termékbeszerzésekre és a felújításhoz szükséges szolgáltatások igénybevételére sor került, akkor még lakóingatlanként voltak nyilvántartva az ingatlanok, azonban az átalakításokat követően az ingatlan(ok) rendeltetése ténylegesen megváltozott, már nem minősül lakóingatlannak, és ezt a tényt az ingatlan-nyilvántartás is rögzíti. Jogosult a társaság a fent említett lakóingatlanok átalakításához eszközölt beszerzésekben rá áthárított áfát levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozásokat az Áfa-tv. a 124. §-ban tárgyalja. Az itt felsorolt esetekben, függetlenül attól, hogy a beszerzés adóköteles gazdasági tevékenységet szolgál, az azt terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba, kivéve, ha a 125....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Áfa levonása lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...abból a célból, hogy az átalakított, és az átalakítás következtében már nem lakóingatlanként nyilvántartott ingatlant adóköteles gazdasági tevékenységhez használják, feltéve hogy a beszerzésekkel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy már az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Lakóingatlan felújítása, átalakítása

Kérdés: Kérdésünk lakóingatlan felújításához, átalakításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásához kapcsolódik. Több lakóingatlan felújítására (festés, csempézés), átalakítására (támfal építése, elválasztófalak felhúzása) került sor 2015. év elején abból a célból, hogy az ingatlanokat később irodaként használjuk. A felújítás, átalakítás azonban anélkül fejeződött be, hogy az ingatlan-nyilvántartásban lakás megnevezéssel szereplő ingatlan más típusú ingatlanná történő átminősítésére sor került volna. Kérdésünk, hogy ebben az esetben az áthárított áfát levonásba helyezhetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó korlátozásokat az Áfa-tv. 124. §-ban tárgyalja. Az itt felsorolt esetekben, függetlenül attól, hogy a beszerzés adóköteles gazdasági tevékenységet szolgál, az azt terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba, kivéve ha a 125. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.