14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Közterület-használat áfakötelezettsége
Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?
2. cikk / 14 Önkormányzati főzőkonyha
Kérdés: Önkormányzatunk intézménye rendelkezik főzőkonyhával. Az önkormányzat rendeletében az étkezési térítési díjra az alábbi kedvezményt nyújtja: "A településen minden oktatási, nevelési intézményi ellátott gyermeknek a nyersanyagnorma 30%-át kedvezményként biztosítja az önkormányzat". A kedvezményt nem rászorultsági alapon nyújtja, hanem mindenki kapja. Az önkormányzat a 30%-os kedvezményt az intézmény részére finanszírozásként biztosítja. Helyes-e így? Áfaszempontból a 30%-os kedvezmény után jelentkező kiadások áfájának 100%-át levonásba lehet helyezni?
3. cikk / 14 Importot terhelő áfa bérgyártó általi levonhatósága
Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett társaság, többségében külföldi megrendelők részére gyárt és értékesít fogyasztási cikkeket. A gyártáshoz szükséges alapanyagokat és alkatrészeket részben a megrendelők biztosítják. Ezeket az alapanyagokat a megrendelők külön nem értékesítik a társaság részére; az alapanyagokat a társaság a saját alapanyagaival együtt beépíti a végtermékbe, és a végterméket értékesíti a megrendelők részére. Amennyiben a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok harmadik országból érkeznek a társaság telephelyére, akkor ezeknek a szabad forgalomba bocsátását a társaság végzi a megrendelők által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján. A társaság rendelkezik önadózói engedéllyel, amelynek következtében az alapanyagok importjához kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba. A fentieken kívül előfordulnak olyan esetek, amikor a társaság megrendelője egy meghibásodott gépet küld javításra a társasághoz. A javításhoz több esetben a megrendelő küld alkatrészt harmadik országból, melyet a társaság a javítás során beépít a meghibásodott termékbe, és a megrendelő részére javítási szolgáltatást számláz. Ezekben az esetekben a megrendelő által küldött alkatrészeket szintén a társaság helyezi szabad forgalomba, és a kapcsolódó importáfát maga állapítja meg és helyezi levonásba a saját áfabevallásában. A fenti két esetben a társaság jogosult-e levonásba helyezni az import-áfát a megrendelők által rendelkezésre bocsátott alapanyagok kapcsán, ha igen, mikor nyílik meg a társaság áfalevonási joga?
4. cikk / 14 Sportközpont-beruházás áfája
Kérdés: Központi költségvetési szerv kormányhatározat alapján egy multifunkcionális sportközpont építtetője. Az érintett ingatlan (terület) tulajdonosa a helyi önkormányzat, amelynek a beruházás tárgyát képező sportközpontot befejezetlen beruházásként átadja. Az építtető ebben az esetben a beruházás áfáját hogyan számolja el?
5. cikk / 14 Szociálisan rászorulók részére kiosztott élelmiszerek áfája
Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatban rendelkezett a szociálisan rászorulók részére alapvető élelmiszerek kiosztásáról. Ebben az esetben az áfa visszaigényelhető-e?
6. cikk / 14 Lakás-bérbeadási céllal felújított önkormányzati ingatlan
Kérdés: Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő ingatlant a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 3. §-a (1) bekezdésének 19. bd) alpontjának megfelelően 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társasága részére vagyonkezelésbe adná annak érdekében, hogy a társaság az ingatlan teljes körű felújítását követően az ott kialakításra kerülő lakásokat bérbeadás útján hasznosítsa. A felújításhoz szükséges fedezet egy részét a 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő támogatásként adná az önkormányzat. A másik megoldási lehetőség, hogy az önkormányzat saját hatáskörben a teljes fedezet biztosításával valósítaná meg az építési beruházást, és azt követően adná vagyonkezelésbe a lakásokat magában foglaló ingatlant. A fenti konstrukciókkal kapcsolatban az alábbi adójogi kérdések merültek fel:
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
1. Az Mhötv. 109. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint az önkormányzat rendeletében foglaltak alapján a vagyonkezelésbe adás történhet ellenérték fejében vagy ingyenesen. A vagyonkezelői jog ingyenes alapítása esetében keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
2. Az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben a vagyonkezelői jogot visszterhesen alapítják a felek, és annak ellenértékét az Mhötv. 109. §-ának (6) bekezdésén túli beruházásban határozzák meg, úgy keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha igen, mi lesz annak alapja?
3. Amennyiben a vagyonkezelő – idegen tulajdonban lévő ingatlanon végzett beruházásként – valósítja meg az építési beruházást, akkor az azzal kapcsolatos áfát visszaigényelheti-e?
7. cikk / 14 Térítés nélküli eszközök áfája
Kérdés: Városunkban már több éve megszűnt a Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet. A felszámolás évekig elhúzódott. A felszámolás során a szövetkezet tulajdonában lévő külterületi utak, csatornák az 1993. évi II. törvény 12/D. § (1) bekezdése alapján önkormányzatunk tulajdonába kerültek, földhivatali határozattal. Ezt a vagyont a könyveinkbe bevételeztük. Kérdésem, hogy ez a vagyonnövekedés áfa szempontjából hogyan minősíthető?
8. cikk / 14 Víziközmű bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk törzsvagyonát képező ivóvíz- és szennyvízhálózatát a saját alapítású kft.-je felé – önkormányzati képviselő-testületi határozatával – bérbeadás útján hasznosítja. A víziközművagyont 1996. évben aktiváltuk. Adólevonási jogunk volt a szennyvízhálózat építésénél és a hálózat rekonstrukciós munkáinál. 1996-tól 2005-ig áfásan adtuk bérbe a hálózatot, illetve adtuk át üzemeltetésre. 2004. január 1-jétől egyéb ingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választottuk. Helyesen jártunk-e el az említett bérbeadási ügyletnél? A 10 év leteltével 2006-ban is áfásan kell-e számlázni a bérleti díjat, vagy mint a koncessziós törvény hatálya alá tartozó tevékenység (ha nem koncessziós szerződés van), nem gazdasági tevékenységként, hanem közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységként tekinthetjük-e a víziközművagyon bérbeadását, és az áfa hatálya alá nem tartozó tevékenységként számlázhatjuk-e a bérleti díjat?
9. cikk / 14 Adószám felfüggesztése
Kérdés: Visszakaphatjuk-e az általános forgalmi adót, ha olyan vállalkozás állította ki a számlát, amelyiknek az adószámát az adóhatóság felfüggesztette?
10. cikk / 14 Étkeztetésre jutó támogatás elszámolása
Kérdés: Iskolánk az év elején utalt normatív támogatásról minden évben két határozatot kap. Az egyiket az első félévről, a másikat a második félévről. Ahatározat konkrétan tartalmazza az étkeztetésre jóváhagyott támogatás összegét. A gond az, hogy az említett határozatokat nem kapjuk meg időben (az első félévre szólót csak júniusban, a második félévre szólót pedig decemberben). Hogyan lehet elszámolni ilyenkor az étkeztetésre jutó támogatást?