Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyra vagy az igazságügyi szolgálati jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani. Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – határozatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Összesítő nyilatkozat, saját vagyon áthelyezése

Kérdés:

Egy 100%-os önkormányzati tulajdonban álló társaság a feladatai ellátásához gépkocsiparkot tart fenn. A társaság számos alkalommal szerzett be sérült gépjárműveket árverés útján harmadik országból, amelyeket Magyarországon felújíttatott, és ezt követően vette használatba. Eddig semmilyen probléma nem merült fel, de most eltérés mutatkozik a VIES-rendszerben (uniós általános forgalmi adó információcsere rendszer), de nem világos annak oka. A társaság a beszerzéssel, szállítmányozással, vámügyintézéssel és az egyéb ügyintézéssel egy magyar társaságot szokott megbízni – és így járt el a kérdéses esetben is –, amely a Németországban történő vámeljárás és szabad forgalomba bocsátás lebonyolítására egy német speditőr társasággal (német cég) szerződik. A társaság a sikeres árverés esetén a magyar társaság számlája alapján banki átutalással előleget fizet a gépjárműre. Németországban a magyar társaság megbízásából a német cég végzi a vámügyintézést. A vámhatározat azért szól a társaság nevére, mert a gépjárműnek az Európai Unió területére történő beérkezése, illetve a vámeljárás megindítása előtt a társaság végleges tulajdonjogot szerez a végszámlával a gépjárművön. A társaság a német céggel közvetlen kapcsolatban nem áll, a vámügyintézéssel járó költségeket az összes többi költséggel együtt – így a gépjármű ellenértékét is – a magyar társaság számlázza ki a társaság felé. Ennek ellenére a német cég felé teljesített Közösségen belüli ügyleteket jelentett Németországban, vélelmezhetően emiatt mutatkozik a VIES-rendszerben eltérés a társaság oldaláról. A társaság felvette a kapcsolatot a német céggel, de érdemi választ a probléma megoldására nem kapott. A válaszban rendelkezésre bocsátott adatok szerint a német cégnek a nyilvántartása alapján 2021-ben két vámkezelése volt a társaság részére. Mi a teendő annak érdekében, hogy a társaság jogszerűen tudjon eljárni a beszerzéssel kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján vélelmezzük, hogy a német cég a Héa-irányelv 262–271. cikkei szerinti összesítő nyilatkozatban szerepeltetett ügyletet/ügyleteket és adatokat a társasággal kapcsolatban.A Héa-irányelv 262. cikke határozza meg, hogy mely ügyletekkel kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő – veszélyeztetett terhes – dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az érintett közalkalmazott 1955-ben született, akkor a 2019. évben, a 64. életéve betöltésével válik jogosulttá öregségi nyugdíjra (feltéve, hogy a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, ami a megadott adatok alapján teljesül).A munkáltató felmentéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

40 éves jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nő az alábbi jogviszonyokban dolgozott.
1. BFK Budapest 1977. 06. 29.-1984. 05. 23. – konfekciós; felmondás a dolgozó részéről;
2. Takarékszövetkezet 1984. 05. 24.-1988. 08. 25. – munkaviszonya megszűnt;
3. GAMESZ 1988. 08. 26.-1990. 12. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
4. Óvoda 1991. 01. 01.-2006. 08. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
5. ÁMK 2006. 09. 01.-2013. 06. 30. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
6. Óvoda 2013. 07. 01.-2014. 08. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
7. Óvoda és Könyvtár 2014. szeptember 1-jétől jelenleg is – konyhai kisegítő.
A nevezett dolgozó 2017. június 30-ával meg kívánja szüntetni jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyát, és 2017. július 1-jétől a nők kedvezményes öregségi nyugdíját kívánja igénybe venni.
A szükséges feltételekkel a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat szerint 2017. július 1-jén rendelkezni fog. Jogosult-e a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomra, illetve mikor?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalomra való jogosultság szempontjából csak a "közszférabeli szerveknél" eltöltött idők vehetők figyelembe, a BFK Budapestnél (ami feltételezhetően nem került a Kjt., illetve Ktv. hatálya alá 1992. július 1-e után), valamint a takarékszövetkezetnél fennállt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Költségvetési szerv megszűnése miatt a közalkalmazott jogviszonyának változása

Kérdés: 2013. július 1-jétől a létrehozott óvodafenntartó társulás fenntartása alá került az óvoda intézménye, önálló gazdálkodása megszűnt. Önállóan működő intézmény gazdálkodását 2013. július 1-jétől az önkormányzati hivatal látja el. Az óvodában dolgozó közalkalmazott jogviszonyát az intézmény közös megegyezéssel megszüntette, majd a hivatal köztisztviselőként kinevezte. A hivatal kérhette volna a közalkalmazott áthelyezését? Ha igen, hogyan érvényesíthető a tévedés? Mik a feltételei a közalkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezésnek köztisztviselői jogviszonyba?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint be kell sorolni, és illetményét meg kell állapítani. Többféle garanciális szabály is érvényesül, így határozatlan időtartamú jogviszony határozatlan időtartamú jogviszonnyá, teljes munkaidős jogviszony szintén teljes munkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Közalkalmazotti munkakör részmunkaidőssé minősítése

Kérdés: A képviselő-testület döntött arról, hogy a feladatok csökkenése következtében az általa irányított költségvetési szervnél egy munkakört a továbbiakban elegendő részmunkaidőben ellátni, csökkentve ezáltal a költségeket. Az érintett közalkalmazott köteles hozzájárulni ehhez a módosításhoz? Ha nem fogadja el, hogyan szűnik meg a jogviszonya, mire jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...mértékének növekedése a közalkalmazott személyes, illetve családi körülményeire figyelemmel aránytalan sérelemmel járna,c) a korábbi határozatlan idejű helyett határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt ajánlanak fel, vagyd) az új munkahely és a lakóhely között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Postánál eltöltött jogviszony figyelembevétele jubileumi jutalomra jogosító időhöz

Kérdés: 1973. 09. 06.-1974. 06. 30. között a Posta Központi Hírlap Irodánál előfizető ügykezelő voltam, ez szerepel is a munkakönyvemben. Úgy tudom, közalkalmazott voltam, s ezt a tényt nem tudom bebizonyítani, mivel 1992 óta nem tartoznak a postai dolgozók a közalkalmazottak közé. Volt MÁV vasúti igazolványom, de sajnos ez már nincs meg ennyi év után, s nem biztos, hogy ez elég bizonyíték lenne. A postai dolgozók közalkalma­zot­tak­nak számíthatók-e valóban 1973-ban és 1974-ben? Vajon hol található régi nyilvántartás? Abban az időben nem írtak munkaszerződéseket, csak nyilvántartásba vettek, s beírták a munkakönyvbe a munkavégzés időpontjának kezdetét és a végét. Nagyon fontos lenne ez a 9 hónap 25 nap számomra a jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításához.
Részlet a válaszából: […] ...évi LIII. törvényben, illetőleg a végrehajtást szabályzó 126/1992. (VIII. 28.) Korm. rendeletben foglaltak alapján a 363.603/1993. sz. határozatával 1993. december 31-ével egyszemélyes, állami tulajdonú részvénytársasággá alakította át. A Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése felmentéssel

Kérdés: 2012. december 31-én a munkavállaló kormánytisztviselői jogviszonya határozatlanból határozottra változott 2013. december 31-ig. A kormánytisztviselő 2013. augusztus hónapban 40 éves munkaviszonnyal nyugdíjjogosultságot szerez a nők 40 éves nyugdíjához. Mint határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselő, nyugdíj miatti munkaviszony-megszűnéskor jogosult-e felmentési időre?
Részlet a válaszából: […] ...feladat elvégzésére, illetve tartós külszolgálat ellátására létesíthető határozott időre. A kormányzati szolgálati jogviszonyt határozatlan idejűnek kell tekinteni, ha a határozott időre történő kinevezés nem felel meg ezen feltételeknek. Határozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

"40 éves kedvezményes jubileumi jutalomra" jogosultság

Kérdés: 1973. 10. 08-tól van folyamatos munka­viszonyom mint közalkalmazott. 2011. 12. 31-ig megszerzett szolgálati időm 38 év 97 nap. Úgy értesültem, hogy a 40 éves jubileumi jutalom 1974. augusztus 1-jétől számolandó. Mikor mehetek el nyugdíjba, hogy megkapjam a 40 éves jubileumi jutalmat?
Részlet a válaszából: […] ...40 év jogosultsági idővel, és erre tekintettel kéri felmentését. A szükséges jogosultsági időt a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és felmentésére a Kjt. 30. §-ának (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.
1
2
3