Önkormányzati telek értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatunk egy, a tulajdonában lévő telket értékesített. A vételár egy részét vissza nem térítendő támogatásként adta az önkormányzat, melyet 20 év letelepedési feltételhez kötött. A szerződés értelmében, amennyiben 20 éven belül a vevő kijelentkezne az állandó lakcíméről vagy elidegeníti, akkor a támogatási összeg visszatérítendővé válik, valamint a jegybanki alapkamat 2-szeres szorzatával növelt kamatot kell fizetni rá. A vevő jelezte, hogy értékesíteni szeretné az ingatlant a 20 év letelte előtt. A képviselő-testület határozatban állapította meg a visszafizetendő összeget a szerződés értelmében. Mely kormányzati funkcióra és mely rovatra kell könyvelni a visszafizetett támogatásrészt, amennyiben az áfás, és hová kell könyvelni a kamatot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés). Telek-értékesítés esetén az értékesítés a birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Reklámcélú közterület használati díja

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...közterületnek minősül, és helyi rendeletben szabályozzák a közterületi reklámfelületért fizetendő díjat, arról az önkormányzat határozatot hoz, amellyel szemben fellebbezési jog van, akkor közhatalmi tevékenység.Ha a fenti feltételek nem állnak fenn, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Befektetési jegy

Kérdés: Az Áht. 11. §-ának (10), illetve 12. §-ának (12) bekezdései alapján a határozatlan idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vagy a forgatási célú befektetési jegyek között kell kimutatni, amennyiben annak értékesítését nem tervezi az önkormányzat a tárgyévet követően? Az Áht. 12. §-ának (12) bekezdése külön említi a befektetési jegyeket, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek tekintetében a forgatási célú besorolás feltételeként határozza meg az értékesítési szándékot a mérleg fordulónapját követő költségvetési évre vonatkozóan. Az Szt. megfogalmazása szerint csak a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy minősül hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak.
Részlet a válaszából: […] A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír fogalmát az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 2. pontja határozza meg. E szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállítható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Közüzemi számla könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
Részlet a válaszából: […] ...más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ideértve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Követelések besorolása

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabálybanmeghatározott mértékben írhatja elő, vagy számlázhatja. Szakmai véleményünkszerint függetlenül attól, hogy adott esetben határozatban állapítja-e meg azigazgatási-szolgáltatási díjat az államháztartás szervezete, vagy számlázza, abe nem folyt összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Gazdasági vezető közoktatási intézményben

Kérdés: Megyei fenntartású oktatási intézmény vagyunk. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmény. Tavaly 2009. május 31-vel a gazdasági vezető lemondott. Ezután az intézményvezetőnek a fenntartó azt az utasítást adta, hogy a gazdasági vezető kinevezése a fenntartó által történik, ami azóta sem történt meg. Az intézmény vagy a fenntartó kötelessége a gazdasági vezető pótlása, kinevezése, és ki gyakorolja a munkáltatói jogokat? A másik kérdés, hogy tavaly decemberben létszámleépítésként – miután a gazdasági vezetői álláshely hosszabb ideje nem volt betöltve – szóbeli tájékoztatásban erre hivatkozással a fenntartó elvonta ezt az álláshelyet. A közgyűlési határozatban azonban nem volt megnevezve az elvonni kívánt munkakör, csak az, hogy 1 fő szakmai létszámmal csökkenti az intézményünk engedélyezett létszámát. Az idei költségvetést már e munkakör bére nélkül terveztük. Így az idén az anyagi fedezet sem áll rendelkezésre, hogy helyettesítéssel vagy megbízással ennek a munkakörnek a feladatát valaki hivatalosan elvégezhesse. Beszámolókat, bevallásokat a könyvelők elkészítik, és aláírás nélkül adják be a fenntartónak tavaly május 31-óta. Kinek és hogyan kellene feloldani ezt a szabálytalan és jogellenes működést?
Részlet a válaszából: […] Az Ámr. rögzíti, hogy a gazdasági szervezet a költségvetésiszerv, illetve a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, agazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával,védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Szakfeladat

Kérdés: A szakfeladatrend alkalmazásában, a segélyek (58-as főkönyvi számlaszám) esetében 7. számjegyként az "5", a "támogatás típusú szakfeladat" kódot vagy az "1", az "alaptevékenységek" kódot kell-e alkalmazni? Az alapító okiratban is már így kellene hozni, hogy mi az 1, 2, 3, 4, 5, 9 kód.
Részlet a válaszából: […] ...58-as főkönyvi számra könyvelt segélyekaz önkormányzati kötelező feladatok közé tartoznak. A jogszabály vagy irányítószerv döntése, határozata alapján a kötelező feladatok "1" alaptevékenységkóddal kerülnek megtervezésre és elszámolásra. Alaptevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Kaució könyvelése

Kérdés: Intézményünk költségvetési szerv. Határozatlan idejű szerződést kötöttünk ingatlan bérbevételére. A szerződés szerint kauciót fizetünk a bérbeadónak. Milyen mód(ok)on lehet a kauciót könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban, a kérdésben szereplő kaució fogalma melletthasználatos még a pénzügyi biztosíték és az óvadék fogalom is.Tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztérium által aköltségvetési szervek elemi (részletes) költségvetésének összeállításáhozközzétett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn, és a szerintkell behajthatatlanná minősíteni.Ezek az esetek a következők:– a követelés behajtására tett, jogerős bírósági határozatalapján tett intézkedés nem valósulhatott meg;– a felszámolási eljárás az adósnál, vevőnél nem járteredménnyel;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Közlekedési, valamint étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk képviselőinek határozat alapján fizetett üzemanyaggal kapcsolatos költségtérítés könyvelésének mi a helyes megoldása? A jelenlegi gyakorlat szerint a végleges kiadásként történő könyvelésre csak az IMI-programban való rögzítés és a MÁK-tabló beérkezését követően kerül sor. Javaslatot kérnénk az idei évtől hatályba lépő bérlet és étkezési juttatás adóköteles részének, valamint a számlázott tételek könyvelésére is. Önkormányzatunknál havi megrendelés alapján vásároljuk meg a bérletet, melyről számlát kapunk. Mivel a havi rendelés darabszáma a hóközi változások miatt nem pontos, így előfordul, hogy 1-2 db bérlet megmarad. Ezeket a bérleteket a BKV visszaveszi, de már nem a bérlet teljes árát utalja vissza, hanem csökkenti a kezelési költség összegével. Az étkezési jegyeknél évi megrendelés alapján egy számlát kapunk. Az életbe lépő jogszabályi változások alapján a bérlet és az étkezési jegyek egy része adóköteles természetbeni juttatás. Véleményünk szerint az adóköteles részt az IMI-programban rögzíteni szükséges. Így a leszámlázott tétel egy része a MÁK által megküldött tablóban is megjelenik.
Részlet a válaszából: […] A képviselők részére kifizetett költségtérítést, valamint abérletjuttatásként, étkezési hozzájárulásként kifizetett összegek könyvelésétnem az alkalmazott számítástechnikai program határozza meg, hanem a vonatkozókormányrendelet előírásait kell alkalmazni. Vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.
1
2