Csoportos személyszállítás céges járművel

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A munkavállalók munkavégzésének helye a cég székhelyétől/telephelyétől mindig eltér, az ország több városában végzünk kivitelezést. Munkaszerződésük szerint a munkavégzés helye Magyarország területe. Mivel nagy kitérő, időkiesés és felesleges költség lenne a székhelyre való be-utazás mindennap, ezért a munkaterületekre való utazást úgy oldanánk meg, hogy a cég tulajdonában lévő kisteherautókkal – 3 és 6 személyesek – az egy környéken élő munkavállalókat lakóhelyükről közvetlenül a munkavégzés helyére szállítjuk. Ezen kisteherautókat vezető munkavállalók a járművekkel a munkanap végén hazamennek a lakóhelyükre, és másnap onnan indulnak az aktuális munkavégzési helyre. Ebben az esetben minek minősül a lakóhelyre való utazás céges tehergépkocsival? Felmerül a céges jármű magánhasználata? Kell-e költségtérítést fizetni vagy ingyenes juttatást elszámolni a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […] ...minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg.A csoportos személyszállítás az Szja-tv. 1. sz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Hétvégi hazautazás költségtérítése II.

Kérdés: A költségvetési szerv szabályosan jár-e el akkor, ha a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendeletben leírt hétvégi hazautazáshoz igénybe vett gépjárműhasználat esetén előírja azt, hogy a gépjárműnek a hazautazó magánszemély vagy annak házastársa tulajdonában kell lennie?
Részlet a válaszából: […] ...azt a 5285-ös számú válaszban is kifejtettük, a munkába járás és a hazautazás költségtérítéséhez sem az Szja-tv., sem a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet nem ír elő semmilyen előírást a közlekedési eszközre, illetve annak tulajdonára vonatkozóan.A 39/2010. (II. 26...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Kiküldetés vagy hivatali út

Kérdés: Egyik dolgozónk Budapesten lakik és otthon dolgozik, de a munkaszerződése szerint hetente két napot az intézmény székhelyén, Nagykanizsán kell dolgoznia. A Budapest-Nagykanizsa közötti utazást és a szállásköltségét kiküldetésként számoltuk el. Helyesen jártunk el, vagy hivatali útnak kellene tekinteni?
Részlet a válaszából: […] ...utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi (munkarend szerinti) munkába járás és hazautazás.A munkába járás költségtérítéseként adómentesen – tömegközlekedéssel megtett út esetén – bérlettel vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkába járás és hivatali, üzleti utazás elhatárolása

Kérdés: Elszámolható-e a székhely és a telephely közötti munkába járás sajátgépkocsi-használattal, ha munkába induláskor napi feladatom volt, hogy előbb a lakásomhoz közel lévő postai hivataltól bérelt postafiókból felvegyem az értesítéseket, és intézzem a cég egyéb ügyeit (egyébként a cég székhelye a lakásom volt). A telephely viszont a város másik végén van. A napi munkába járásom a cég postaügyeinek rendezése, kb. 1,5 km a lakásomtól, és onnét mentem tovább a telephelyre dolgozni. Napközben is szükség volt az autóhasználatra, mivel a cég érdekében hivatalos helyeken ügyet kellett intézni. Hazafelé szintén feladatom volt a telephelyről a postára menni, aztán haza. Ebben az esetben milyen szabályok vonatkoznak a sajátgépkocsi-elszámolásokra? Munkaszerződésem egy mondatban kitér arra, hogy jogosult vagyok sajátgépkocsi-használatra.
Részlet a válaszából: […] ...a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás minősül. A közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás és munkába járás elhatárolása

Kérdés: Intézményünk székhelye Budapesten található, telephelye az egyik megyében. Dolgozóink kinevezésében munkavégzési helyként a megye területe, illetve a budapesti székhely van megjelölve. A dolgozó állandó lakóhelye Budapesten van, tartózkodási helye a megyében. Amennyiben a dolgozó felutazik a megyében található telephelyről a budapesti lakóhelyére, majd onnan másnap a székhelyre, ezek az utak minek minősülnek? Ha az egyes (megyében található) munkavégzési helyek, illetve a telephely és a székhely között történik az utazás, az kiküldetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a dolgozó a megyében található telephelyről vagy aktuális munkavégzési helyről a budapesti állandó lakóhelyére utazik, az hazautazás (hetente egyszer vagy havonta legfeljebb négy alkalommal).Amikor a budapesti lakhelyéről a szintén budapesti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 7.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...helyközi(távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedésselmegvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá a közigazgatási határonbelül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
Részlet a válaszából: […] ...pedig csak úgy lehet érteni, hogy az a külföldi munkahelyre történő első kiutazás időpontjától (napjától) a végleges hazautazás időpontjáig (napjáig) tart. Amennyiben a külszolgálaton lévőnél az első kiutazás napjától számítva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 21.