Önkormányzati társulások tárgyieszköz-nyilvántartása

Kérdés: Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona.A társulásba bevitt vagyont a társulás könyveiben kell nyilvántartani, és az értékcsökkenést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Nemzetiségi önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Városi önkormányzat mint tulajdonjog-átruházó 2022. 07. 06-án ingyenesen átruházott a nemzetiségi önkormányzatára mint tulajdonba vevőre egy 1/1 arányú tulajdonát képező kivett beépítetlen terület besorolású ingatlant. A nemzetiségi önkormányzat a helyi nemzetiségi általános iskola (köznevelési intézmény) fenntartója, és a szerződéssel ingyenesen átruházott ingatlant jelenleg az iskola használja. A tulajdonjog-átruházásról szóló szerződésben a felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező vagyon-átadás a Nektv. alapján, köznevelési intézmény nevelési, oktatási feladatainak ellátásának biztosítása érdekében történik, azzal a feltétellel, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha
a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
b) a köznevelési intézmény megszűnik,
c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy
d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.
A szerződés értelmében a tulajdonjog-átruházó ingyenesen átruházta, a tulajdonba vevő pedig ingyenesen tulajdonba vette a szerződésben körülírt ingatlant.
Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot személyes illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni? Megilleti-e a nemzetiségi önkormányzatot az adott ügyben tárgyi illetékmentesség? Ha igen, mely jogszabályok alapján, és a NAV számára benyújtandó B400-as adatlapon ezt hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és azok társulásai teljes személyes illetékmentességben részesülnek. A jogszabály szövege sajnos a helyi nemzetiségi önkormányzatokra külön nem tér ki, ezért nem egyértelmű, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Önkormányzatok illetékmentessége

Kérdés: Ha egy helyi nemzetiségi önkormányzat vásárol ingatlant, kell-e illetéket fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...Itv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a helyi önkormányzatok és azok társulásai teljes személyes illetékmentességben részesülnek. A jogszabály szövege azonban a helyi nemzetiségi önkormányzatokra külön nem tér ki, ezért kérdés, hogy azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Kisadózó vállalkozás 40 százalékos adó alóli mentesítése

Kérdés: Sor kerülhet-e 40 százalékos adó alóli mentesítő szabály alkalmazására, ha a szerződést a kisadózó vállalkozás helyi önkormányzattal kötötte?
Részlet a válaszából: […] ...vezet a költségvetési szervekről, a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszából: […] ...befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni többek között a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit (tartós részesedések társulásokban).Az Áhsz. 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 3.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani, ami a gyakorlatban egyeztető levelek kiküldését, a visszaérkező levelek feldolgozását, a nyilvántartással való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Romániában bejegyzett gazdasági társaság

Kérdés: Megbízóm rendelkezik egy 100%-os tulajdonú önkormányzati gazdasági társasággal, mely Romániában működik, román illetőségű, román jogszabályok alapján létrehozott. Esetében a tulajdonosi joggyakorlás hogyan történik, illetve rájuk is irányadók a Gtbkr. rendelkezései? A képviselő-testületnek el kellene fogadnia az üzleti tervét, éves számviteli beszámolóját?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. § (5) bekezdése szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. § (6) bekezdése szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kötelező biztosítás

Kérdés: Országos Nemzetiségi Önkormányzat vagyunk, a központi költségvetésből biztosított támogatásunkat "Támogatói okirat" alapján kapjuk, amiben tárgyévi teljesítésű számlákat, béreket stb. lehet kifizetni, jövő év március 31-ig, mert így kell elszámolnunk. Megkaptuk a gépkocsi kötelező biztosításáról a számviteli bizonylatot, melyet csak január elején tudunk kifizetni (évforduló december 17.), mivel csak a jövő évi támogatás terhére számolható el, mert 2020. december 20-ig szól. Iktatás szempontjából hogyan járunk el helyesen? Beiktassuk idén következő évi kötelezettségvállalásra, vagy esetleg számoljuk ki napra pontosan, és a tárgyévre iktassuk be 2019. 12. 31-ig?
Részlet a válaszából: […] ...álljon.(3) A központi kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja, az elkülönített állami pénzalapok, továbbá a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Európai uniós támogatás

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (3) bekezdése július 26-tól az alábbiakra módosult: "A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, amennyiben a részére megítélt európai uniós forrásból nyújtott támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, az európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2018. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2018. október 31. napjáig lezáruló európai uniós projektek esetében nem kell alkalmazni." Kell-e ezt a bekezdést alkalmazni a helyi önkormányzat költségvetési szervére, illetve a társulás költségvetési szervére, illetve akkor, ha pályázat fő kedvezményezettje az önkormányzat, de az uniós pályázati támogatása tartalma nem éri el az 50 millió Ft-ot, ellenben a vele konzorciumban lévő társulás által alapított költségvetési intézményé igen? Kell-e ilyen esetben az önkormányzatnak és/vagy az intézménynek kincstári alszámlát nyitnia?
Részlet a válaszából: […] ...érintett kedvezményezettek a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosnak nem minősülő, az állam – közvetlen vagy közvetett – többségi tulajdonában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Önkormányzatiilleték-bevételi számla

Kérdés: Önkormányzatunk évtizedek óta tart fenn illetékbevételi számlát. A jelenleg hatályos rendeletek alapján milyen bevételek fogadására használhatjuk ezt a bankszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...az illetékét és mindezen ügyekben a fellebbezési eljárás illetékét is az önkormányzat illetékbeszedési számlájára kell utalni.A helyi önkormányzatok helyi adóhatóságok is. Magánszemélyek esetében, 2013. január 1-jétől az adóhatósági eljárás illetékmentes....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.
1
2
3
4