Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...lekötni.Amennyiben év közben úgy alakul, hogy a nyilvántartásba vett kötelezettség nem fog teljesülni, és szerződésbontás vagy egyéb hitelt érdemlő ok folytán bizonyosra vehető, akkor a lekötést fel kell szabadítani.(Kéziratzárás: 2024. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Számla érvényesítése

Kérdés: Intézményünknél felmerült, hogy a bejövő számlák eredeti példánya nem a könyvelés mellett kerülne lefűzésre, hanem a központi irattárban. Előírás-e, hogy a számla kifizetése előtti érvényesítéskor a számla eredeti példánya alapján történjen az érvényesítés, valamint a könyvelési bizonylatok között az eredeti számlát kell lefűznünk?
Részlet a válaszából: […] ...belső szabályzatban kell rendezni.Az Szt. 166. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie. A könyvekben eredeti, vagy ha nem áll rendelkezésre, mert elveszett, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Szociális intézmények ellátottainak pénzkezelése

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, megyei kirendeltségekkel. A kirendeltségek illetékességi körébe tartozó intézmények 5-80 km-es távolságban vannak. Az Áht. szerinti jogkörgyakorlások közül az érvényesítést és a pénzügyi ellenjegyzést felhatalmazás szerint a kirendeltségi munkatársak gyakorolják. A szociális intézmények ellátottainak bankban lévő pénzét és készpénzét az intézmény által kialakított gyakorlat és belső szabályzat alapján az intézményi munkatársak kezelik, vezetik az analitikus nyilvántartást. Az ellátottak pénzét vagy az ellátott nevére szóló bankszámlákon, vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett letéti számlán tartják az intézmények. Miután nem költségvetési pénzről (ellátott saját pénze) van szó, kell-e a pénztárbizonylatokon a jogkörgyakorlásokat (érvényesítés, utalványozás) gyakorolni? Sok esetben az érvényesítés a kifizetést követő 1-2 héten, de minimum pár napot követően történik meg, így elveszíti a jogszabályalkotó szándéka szerinti ellenőrző funkcióját.
Részlet a válaszából: […] ...kell őrizni.A gondozottak letétben elhelyezett pénzének dokumentálására javasoljuk, hogy a letéti forgalom és egyenleg megállapítására hitelesített, sorszámozott naplóban névre szólóan könyveljék a bevételeket és a kiadásokat.– A bevételezésre került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?
Részlet a válaszából: […] ...határidőre teljesíti, akkor a megrendelő részére számlakibocsátási kötelezettsége keletkezik. A kötelező bizonylat alaki és tartalmi hitelességét a teljesítésigazolással tudják igazolni.Az Ávr. szerinti teljesítésigazolás szabályozásában nincs arról rendelkezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Jogi ellenjegyzés költségvetési szerveknél

Kérdés: Költségvetési intézményünk a szerződésekkel kapcsolatban jogi ellenjegyzést kíván bevezetni. Értelmezésünk szerint a "jogi ellenjegyző aláírásával igazolja, hogy a szerződés a szükséges alaki és tartalmi kellékekkel rendelkezik, nem ütközik az adott szerződésre vonatkozó jogszabályi előírásokba, intézetünk belső szabályzataiba, illetve közhiteles nyilvántartásokba".
Jogi osztályunk szerint az ügyvéd/jogász az ellenjegyzésével bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt felek az iratot előtte írták alá. A jogi osztály vezetőjének véleménye szerint a pénzügyi ellenjegyzőnek mint az okiratban megjelölt félnek a jogász előtt kell az okiratot aláírnia.
Költségvetési szervnél mi a jogi ellenjegyzés fogalma? Ha a jogi osztály véleménye szerint kell eljárni, akkor a pénzügyi ellenjegyző félnek tekinthető-e az ügylet során? Milyen dokumentumot kell bemutatni az ellenjegyzőnek az aláírás során a jogi ellenjegyző felé? Jelen kell-e lennie a jogi osztály vezetőjének az ellenjegyző aláírásakor?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kérdés megítélése szempontjából lényeges figyelembe venni, hogy jogi ellenjegyzésről nem lehet általánosságban beszélni, mint ahogyan a hatályos magyar jogszabályok sem tartalmaznak általános előírást a jogi ellenjegyzésre, illetve annak tartalmára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Lakásvásárlási kölcsön visszafizetése esetén jelzálogjogtörlési engedély

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...– ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Kötelezettségvállalás

Kérdés: Az Ávr. kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzésének szabályaira vonatkozó 50. §-ának (1), valamint 55. §-ának (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak alapján a pénzügyi ellenjegyzésnek (pénzügyi ellenjegyzés tartalmi meghatározása: a pénzügyi ellenjegyzés ténye és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírása) kizárólag a kötelezettségvállalás dokumentumán fizikálisan szabad megtörténnie, avagy megengedett és szabályos-e az olyan ellenjegyzési mechanizmus, melynek keretében az integrált pénzügyi-számviteli rendszerben a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartás szerinti adatainak informatikai úton történő virtuális ellenjegyzése történik meg? A folyamat következményeként a kötelezettségvállalás részletező nyilvántartása a következő adatokkal egészül ki: "Pénzügyi ellenjegyző: ... Pénzügyi ellenjegyzés dátuma: év/hó/nap". Az integrált pénzügyi-számviteli szoftverben a részletező nyilvántartásokhoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalási dokumentumok pdf-formátumban való feltöltésének lehetősége biztosított. Amennyiben az informatikai úton való pénzügyi ellenjegyzés megengedett és szabályos, abban az esetben szükséges-e többletfeltételeknek e téren a pénzügyi-számviteli szoftvernek megfelelnie (például elektronikus úton történő hitelesítés szabályrendszere, időbélyeg alkalmazása stb.)? Hivatkozással a Költségvetési Levelek 3658. sorszámú kérdés-válaszára, a fenti kérdéskörhöz a következő szövegrész szorosan kapcsolódik: "3658. válasz: Kötelezettségvállalásnak a megkötött szerződést kell tekinteni, ahol a pénzügyi ellenjegyző elsőként, majd a kötelezettségvállaló másodikként írt alá. Az aláírások egy dokumentumon kell, hogy szerepeljenek az aláírás dátumának külön-külön szerepeltetésével. Szerződés esetében rögzíteniük kell a kötelezettségvállalást."
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalásnak és a pénzügyi ellenjegyzésnek is az a funkciója, hogy a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző információhoz jusson, dönteni tudjon, és tudta nélkül ne történhessen az intézmény előirányzatai terhére kötelezettségvállalás. Nemcsak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Ugyanazon gazdasági eseménynél lehet-e ugyanaz a személy a pénztárellenőr és a pénzügyi ellenjegyző?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesnek, ha az adott dokumentumon mindkettőjük aláírása szerepel a dátum külön-külön történő szerepeltetésével. Ennek oka, hogy hitelt érdemlően igazolható legyen az elsőként aláíró személye.A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?
Részlet a válaszából: […] ...A nemzetiségi léttel összefüggő egyéb feladatok:– a nemzetiségi civil szervezetekkel való együtt­működést, a helyi anyanyelvű hitéleti tevékenység támogatását szolgáló, az ilyen irányú megállapodást jóváhagyó, és azok megvalósulásáról szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Önkormányzati likvid hitel aláírása

Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
Részlet a válaszából: […] ...olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli. Tehát a hitelfelvételre is alkalmazni kell.Az Ávr. 50. §-ának (1) bekezdése szerint a megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.
1
2