Behajthatatlan kis összegű követelés minősítése

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?
Részlet a válaszából: […] ...mindent megtett az adós felkutatására, és igazoltan nem találja, akkor a kis összegű követelést behajthatatlannak lehet minősíteni, és hitelezési veszteségként el lehet számolni. A kérdésben leírt esetben azonban a visszajött tértivevények nem jelentenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Lakáshitel törlesztőrészleteinek elszámolása

Kérdés: A polgármesteri hivatalnak milyen bevételi számlán kell elszámolnia a 11/2005. (I. 16.) Korm. rendelet szerinti adósok törlesztéseit? A hivatkozott jogszabály 9. § (1) bekezdése szerint ez az önkormányzat saját bevételének minősül.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Pénzügyminisztérium által – aköltségvetési szervek részletes költségvetési előirányzatainak összeállításához- közzétett tájékoztató, a törlesztési kötelezettséggel kapcsolatban nemtartalmaz nevesített bevételi jogcímet, javasoljuk az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye

Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 2006. évben hatályos rendelkezései szerint alakáscélú hiteltörlesztéshez kapcsolódó adókedvezmény a törlesztésmegkezdésének évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ha azonbanaz adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] ...között az átkönyvelést végrehajtani.A mérlegvalódiság érdekében a 194141. főkönyvi számla évvégi egyenlegének és a hitelintézet által megküldött IV. negyedévi adóslistábankimutatott decemberi 31-ei állapot szerinti kölcsönállomány összegének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.