Tombolán történő nyeremény-sorsolással kapcsolatos adminisztratív teendők és adózási kérdések

Kérdés: Ingyen látogatható községi rendezvényen önkormányzatunk tombola lebonyolítását tervezi. Minden, a rendezvényen megjelenő lakos részére térítésmentesen átad 1 db tombolajegyet, amellyel tárgynyereményt lehet nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?
Részlet a válaszából: […] ...a játékot annak lebonyolítása előtt legalább 10 nappal be kell jelentenie a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak (SZF). 3000 forintos illetéket kell fizetni a bejelentéssel egyidejűleg. Amennyiben a fenti, együttes feltételek nem teljesülnek, a sorsolás engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Lakásvásárlási kölcsön visszafizetése esetén jelzálogjogtörlési engedély

Kérdés: Kell-e képviselő-testületi határozat a lakásvásárlási kölcsön visszafizetésének megtörténte esetén jelzálogjogtörlési engedélyre vonatkozó jognyilatkozat jóváhagyására?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a kölcsönt nem hitelintézeten, kincstáron keresztül nyújtották, akkor az engedélyt a polgármester írja alá az önkormányzat illetékes szervezeti egységeinek igazolása alapján mint képviseletre jogosult, ahhoz a képviselő-testület jóváhagyása nem szükséges....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Falunapon szervezett tombola­- játékra vonatkozó előírások

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor a szervező köteles a játékot annak lebonyolítása előtt legalább 10 nappal a SZEF felé bejelenteni. A bejelentés illetékköteles, melynek mértéke jelenleg 3 ezer forint.A sorsolási eseményt megelőző 10 napon belül a bejelentésköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Pályázat számviteli elszámolása

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, ki­adások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
Részlet a válaszából: […] ...kell beleszámítani az üzembe helyezésig. A bekerülési, beszerzési érték részét képezik az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó illeték, az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a jogszabályon alapuló hatósági, szolgáltatási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások (peres, nemperes és végrehajtási eljárások) esetében hogyankívánnak elszámolni. Ha úgy döntenek, hogy az eljárási illetékekről tételesenszámolnak el, és elszámolási kötelezettséggel veszi át (akár utólag is) aszolgáltató az illetékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Postán elveszett számlák pótlása

Kérdés: Hogyan lehet pótolni a postán elveszett számlákat? Az elveszett számla helyett kiállított számla alapján lehet-e áfát levonni?
Részlet a válaszából: […] ...ha igen, kit és milyen felelősség terhel; hogyan és mikor pótolják a hiányzó bizonylatot, a másolat hitelesítésére ki az illetékes.A hitelesítést nem szükséges könyvvizsgálóval, közjegyzővel elvégezni, hanem a vállalkozásnál arra jogosult, arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.