A minimálbér és a garantált bérminimum miatt kapott támogatás

Kérdés:

Intézményünk fekvőbeteg-ellátást biztosító kórház (szakágazat száma: 861000), amelynek a központi irányító szerve a Belügyminisztérium, fenntartója és középirányító szerve pedig az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ). Kórházunk alaptevékenységet és vállalkozási tevékenységet is végez. Költségvetési szervünk az Eütv. 3. §-ának f) pontja szerint egészségügyi szolgáltatónak minősül. A 2020. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára, valamint az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogállására terjed ki. A 703/2021. Korm. rendelet 2. §-a szerint 2022. 01. 01-től a minimálbér és a garantált bérminimum összege meghatározásra került. A rendelet előírásait első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kellett alkalmazni.
A rendelet 4. §-a szerint
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét is érteni kell.
A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésével kapcsolatos többletkiadások biztosítására támogatást kapott az intézmény, amelyet az OKFŐ tájékoztató levelének megfelelően igényelt meg a kórház. A támogatás benyújtásánál nem kellett megbontani az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bérnövekedését az alaptevékenységben és vállalkozási tevékenységben egyaránt közreműködők esetében.
Azt előre – a támogatási igény benyújtásakor – meg sem lehetett mondani, mivel az alapfeladat ellátásában közreműködő dolgozók egy része igény szerint végez tevékenységet a vállalkozói szolgáltatások nyújtásakor. Munkaóra-nyilvántartás alapján utólag lehet megállapítani, hogy az alap- vagy vállalkozási tevékenységben hány órát teljesített a dolgozó? A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének fedezetére kapott támogatást az alaptevékenység 018030 kormányzati funkcióra kellett bevételként elszámolni. A támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltség is az alaptevékenység kormányzati funkción került elszámolásra. A korábbi irányító szerv (Egészségügyi Minisztérium) szóbeli iránymutatása szerint a kiadást ott kell elszámolni, ahol a bevételi fedezet keletkezik. Helyesen jártunk-e el, ha a támogatást és a támogatás mértékéig az alap- és vállalkozási tevékenység érdekében felmerült bér- és járulékköltséget is az alaptevékenység kormányzati funkción számoltuk el? Ha nem, akkor mi a helyes elszámolás?

Részlet a válaszából: […] A maradvány megállapításánál külön kell megállapítani a költségvetési és a vállalkozási maradványt. Az Ávr. 3. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Áht. 46....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Alapellátásban dolgozó védőnők díjazásának emelése

Kérdés: Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazott státuszban lévő védőnők – akik nem szakdolgozói munkakörben vannak foglalkoztatva – esetében a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a bérbesorolást melyik időponttól visszamenőlegesen kell módosítani, és a havi illetményük milyen elemekből áll? A garantált illetményhez milyen bérelem társul bérnövelő tényezőként, melyik jogszabályi helyre kell hivatkozni helyesen az ő esetükben a besorolás elkészítésénél? A területi pótlék mely védőnőket illeti meg?
Részlet a válaszából: […] Az alapellátás és a járó-, illetve fekvőbeteg-ellátás finanszírozása eltér egymástól, így a bérfejlesztés is eltérően valósul/valósult meg ezek tekintetében.2012 novemberében az egészségügyi alapellátás, így a védőnői ellátás finanszírozásának 14%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Egészségügyi ágazati előmenetel

Kérdés: A 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev-tv.) 2. sz. melléklete vonatkozik-e az egészségügyi alap­ellátásban dolgozókra, pl. éjszakai ügyelet, védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgálat? Az orvosokat 2012-től érintő illetménynövekedés hogyan érinti a táppénzen, GYED-en vagy TGYÁS-on lévő orvost?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint a 2. melléklet szerint számított összeg.Az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazható a költségvetési intézményekben egy saját jogon öregségi nyugdíjban részesülő gépkocsivezető? Gondolok itt a 2008. évi személyijövedelemadó-változásokra, bérezésekre. Vonatkozik-e alkalmazására a minimálbér tizenkétszeresének megfelelő maximum, amely összeghatár feletti éves kereset esetén választania kell a nyugdíj és a bérkereset között?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot nem fizet, kivéve abbanaz esetben, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A kifizetett (elszámolt) bruttómunkabér (illetmény) után 3% munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség iskeletkezik, munkavállalói járulékot azonban nem fizet az, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.