16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Óvodapedagógus jubileumi jutalma
Kérdés: Óvodapedagógusunk 2023 augusztusában jogosulttá vált a 40 éves jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom összegének megállapításakor a szakmai ágazati pótlék összegét nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk el? Az azóta hatályba lépő ide vonatkozó rendelkezések szerint szükséges-e újraszámolni a megállapított jubileumi jutalom összegét?
2. cikk / 16 Önkormányzati intézmény által adott támogatás
Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
3. cikk / 16 Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások
Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
4. cikk / 16 Bölcsődei kisgyermeknevelő jutalma
Kérdés: Év végén meg szeretnénk jutalmazni a dolgozókat. Mennyi jutalom adható bölcsődében a kisgyermeknevelőnek?
5. cikk / 16 Jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető időtartamok
Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából mely évek számítanak? Az érintett közalkalmazott 1984. 08. 16-tól 1995. 12. 24-ig két általános iskolában dolgozott közalkalmazottként, az elsőből áthelyezéssel került a másodikba, ahol jogviszonya a munkáltató rendes felmondással szűnt meg. Ezt követően 1996. 01. 15.-1996. 03. 01. között egy biztosítótársaságnál dolgozott munkaviszonyban. 1996. 03. 04.-1996. 06. 26. között általános iskolánkban dolgozott, a jogviszonya közös megegyezéssel került megszüntetésre. 1996. 09. 01. óta ismét iskolánkban dolgozik, folyamatosan oly módon, hogy az eltelt idő alatt többször került sor vele újabb határozott idejű jogviszony létesítésére. Be kell-e terveznünk 2010-re a jubileumi jutalom kifizetését?
6. cikk / 16 Jubileumi jutalom összegének meghatározása
Kérdés: A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 78. §-a alapján a közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosult. A törvény – többek között – a közalkalmazott illetményéhez köti a kifizetés mértékét. Ebben az esetben milyen bérelemeket kell figyelembe venni az illetmény meghatározásánál?
7. cikk / 16 Bankszámlanyitásra kötelezettek köre
Kérdés: Bankszámlanyitásra kötelezettnek számít-e a közalkalmazott az Art. 172. § (20) bekezdés szerinti ügyletek vonatkozásában? Másképp fogalmazva: számíthat-e mulasztási bírságra az a költségvetési szerv, amely – például – idős munkavállalójának a neki járó jubileumi jutalmat postán küldi meg?
8. cikk / 16 Jubileumi jutalomra jogosító időtartamok II.
Kérdés: Általános iskolánk határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja logopédus munkakörben dolgozik. Iskolánkban a Logopédiai Intézet intézményvezetője logopédus szakértői látogatást tett. Véleménye szerint a logopédus kolléganőnknek járna a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (13) bekezdése alapján pótlék, figyelemmel a Kjt. 75. §-ára és 76. §-ának (2) bekezdésére. Kérjük a véleményüket, hogy valóban kötelező-e iskolánknak az említett pótlékot a logopédus kolléganőnek kifizetni? További kérdésünk, hogy jár-e a kolléganőnek a 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gyógypedagógiai pótlék?
9. cikk / 16 Jubileumi jutalom helytelen kiszámítása jelent-e kötelezettséget a jövőre nézve?
Kérdés: Több iskolaegységből integrált intézményként működünk, s a jubileumi jutalom kifizetésének elbírálásához várjuk segítségüket. A korábban önálló egyik tagintézménynél 25 éves jubileumi jutalmat kifizettek, olyan jogviszonyok beszámításának figyelembevételével, amit a jogszabály nem tesz lehetővé. Az integrált intézménynél helyes-e, ha mi átszámoljuk a beszámítható jogviszonyokat, s ez alapján döntünk a 30 éves jubileumi jutalom kifizetéséről, vagy el kell fogadnunk a helytelenül figyelembe vett 25 évet?
10. cikk / 16 Köztisztviselő részére jubileumi jutalom kifizetése – számlára vagy készpénzben?
Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?