13 talált cikk a per , illetmény kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó munkavállaló részére megtérített szemüveg költsége dologi kiadásnak vagy személyi juttatásnak minősül-e? Lehet ez a juttatás adómentes (akkor minősül védőeszköznek), ha a dolgozó 4 órát meghaladóan monitor előtti munkát végez, és a szakorvos javasolja a monitor előtti munkavégzéshez a szemüveget? Ha igen, akkor fel kell adni a központi illetményszámfejtő rendszerbe, vagy a dologi kiadások között mint védőeszköz számolható el?

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?

Kérdés: A közalkalmazott magasabb vezetővel a költségvetési intézmény közalkalmazotti jogviszonyt létesített, egyidejűleg 2011. december 16-tól 2016. december 15-éig terjedő időre az önkormányzat képviselő-testületének megbízása alapján magasabb vezetői megbízást kapott. A munkáltatói jogkört gyakorló 2015. december 7-én írásban arról tájékoztatta, hogy a munkáltató 2015. december 31-ével jogutód nélkül megszűnik, ezért a közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva munkáltatói jogutód nélküli megszűnés jogcímén 2015. december 31-én megszűnik. Utóbb a bíróság jogellenesnek minősítette a jogviszony-megszüntetést. Milyen juttatásra jogosult az érintett a jogellenes jogviszony-megszüntetés következményeként, jár-e részére a Kjt. 23. §-ának (9) bekezdése szerinti juttatás?

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
- az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
- az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
- a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
- a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
- a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?

Kérdés: Intézetünk a képernyő előtti munkavégzés szabályai szerint, az arra jogosult dolgozók részére, a szabályzatunkban is rögzített összeg erejéig, szemüvegvásárlást térít. A szemüvegtérítés összegét személyi juttatásként kell számfejteni, vagy a szokásos módon számla ellenében kifizethető a dolgozónak? Amennyiben nem képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüvegről van szó, hogyan téríthető meg annak az ára?

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?

Kérdés: A kerületi Egyesített Bölcsődék központi konyháján dolgozom, mint élelmezésvezető. Intézményünk öt különálló részlegből áll, én a központi konyha vezetője vagyok, 7 dolgozó tartozik hozzám. 1998. szeptember 1. óta töltöm be ezt a munkakört. 23 éve dolgozom a szakmában, nagyon szeretem, igyekszem mindig továbbképezni magam. Munkaköröm ellátásához az évek folyamán mindig más képzettség kellett. Először csak gimnáziumi érettségi, majd közgazdasági érettségi, később vendéglátó-érettségi. Aztán megjelent külön szakmaként, mint élelmezésvezető, ami OKJ-s képzettség. Végül, miután vezető beosztást látok el, ehhez az élelmezési menedzseri végzettség kellett. Mindezt elvégeztem, van három érettségim és két szakmai oklevelem. Besorolás szempontjából most mégis ugyanott tartok, ahol 23 éve kezdtem. 2002-ben jelentkeztem az élelmezésimenedzser-képzésre, ezt munkahelyem is támogatta, tanulmányi szerződést kötöttünk. 2004 júniusában elsők között végeztem. A tanfolyam szervezői biztosítottak róla, hogy az emelt szintű szakma megszerzése "E" fizetési kategóriába sorolást biztosít. Mikor a munkahelyemen bemutattam a bizonyítványomat, nem soroltak át, mert szerintük a rendeletek ezt nem tették lehetővé. Állásfoglalást kértek, erre számomra kedvező válasz érkezett, miszerint: a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 9. § (2) bekezdése értelmében, az OKJ-ben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezőt a rendelet értelmében "E" kategóriába kell sorolni. A besorolási útmutatóban szerepelt, hogy "E" fizetési osztályba kell sorolni az egyetemi, főiskolai végzettséget nem igénylő munkaköröket, és akik emelt szintű képzésben vezetési-szervezési ismeretet nyújtó képesítéssel rendelkeznek. Az élelmezési menedzserek rendelkeznek ezzel. Így szeptemberben átsoroltak. Azóta, vagyis öt és fél éve "E" kategóriában voltam. Egy hete azonban közölték velem, hogy visszamenőlegesen, 2010. január 1. hatállyal újra visszasorolnak "D" kategóriába, mert a rendelet módosítása ezt írja elő. (Ugyan a rendelet 2009. január 1. lépett hatályba.) Újra állásfoglalást kértek. A válasz az volt, hogy jogos a visszasorolás, és a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének III. táblázat B/3. pontjára és a 326/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására hivatkoznak. Szerettem volna fellebbezni, de a munkáltatóm nem adta ki az ügyintéző nevét, adatvédelemre hivatkozva. A személyi anyagomban nem nézhettem meg, ki adta az állásfoglalást. Én ebbe nem nyugodtam bele, több jogászt és jogi fórumot is megkerestem, hogy én is állásfoglalást kérjek. Mindenhol egyértelműen azt mondták, hogy nemcsak a táblázatban lévő csillagokat kell figyelembe venni besoroláskor, hanem a jelenleg is hatályban lévő kiegészítést is. "Besorolási előírások a kinevezések elkészítéséhez" és a rész alján lévő "Megjegyzés: Azon munkakörök esetén, amelyek főiskolai, egyetemi, illetve középfokú végzettséggel egyaránt betölthetők, a szakképzettségnek megfelelő közalkalmazotti besorolást kell alkalmazni." Hivatkoztak arra, hogy ez egy megszerzett jog, amit a munkáltató eddig elismert, és ez nem vehető el, a rendelet visszamenőlegesen nem érvényesíthető stb. Arról nem is beszélve, hogy ma már nem is lehet valaki "középvezető" csak felsőfokú képesítéssel és vezetési szervezési ismeretekkel. Az évek folyamán új OKJ-s szakmák jelentek meg, de ezek nem jelennek meg a besorolási táblázatokban, így kétessé teszik a besorolást úgy a munkáltató, mint a dolgozó részére. Sajnos az állásfoglalását mindenki csak szóban vállalja, írásban nem, és pert javasolnak. Mit tegyek, mi a megfelelő besorolás?

Kérdés: Vissza lehet-e vonni jogszerűen a közalkalmazott részére határozatlan időre megállapított, munkáltatói döntésen alapuló – garantált összegen felüli – illetményrészt?