32 talált cikk a szakvizsga , illetmény kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézménynél dolgozó munkavállaló részére megtérített szemüveg költsége dologi kiadásnak vagy személyi juttatásnak minősül-e? Lehet ez a juttatás adómentes (akkor minősül védőeszköznek), ha a dolgozó 4 órát meghaladóan monitor előtti munkát végez, és a szakorvos javasolja a monitor előtti munkavégzéshez a szemüveget? Ha igen, akkor fel kell adni a központi illetményszámfejtő rendszerbe, vagy a dologi kiadások között mint védőeszköz számolható el?

Kérdés: A képernyő előtti munkavégzéshez használt, éles látást biztosító szemüveg védőeszköz, így adómentes juttatás a dolgozó részére. A dolgozónak kifizetett összegről tájékoztatjuk a munkaügyi osztályt, annak érdekében, hogy a KIRA-rendszerben megtörténjen az adatok rögzítése. Az intézmény nevére kiállított számlát a szabályzatban rögzített, dolgozónak kifizethető összeg mértékéig, bruttó módon rögzítjük nyilvántartásunkban. A fentiek alapján szabályos-e az, hogy X forintról kiállított számla egy része, Y forintösszeg kerül nyilvántartásba vételre?

Kérdés: Eddig minden évben a belső szabályzatunkban szerepelt, hogy a hivatal által megállapított illetményalap 100%-át alapul véve kapnak a köztisztviselőink a szemüvegre költségtérítést. Ezt az összeget eddig a munkavállaló részéről semmilyen adó- és járuléklevonási kötelezettség nem terhelte, csak a munkáltató részéről kellett a szochót megfizetni. 2019-ben hogyan alakul a köztisztviselők számára a 4 órát meghaladó számítógép előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése? A munkavállalónak kell-e ez után járulékot levonni, illetve a munkáltatót milyen költségek terhelik? A belső szabályzatban ezt hogyan szerepeltessük?

Kérdés: A munkáltató munkavédelmi szabályzata alapján 2 évente 10 ezer forint költségtérítést fizet a képernyő előtt dolgozó munkavállalók részére éles látást biztosító szemüveg vásárlásakor. Milyen rovatra kell könyvelni ezeket a költségtérítéseket? Meg kell-e bontani a költségtérítést nettó + áfa részre? Milyen adózási vonzata van e juttatásnak?

Kérdés: Önkormányzatunk szociális intézményénél dolgozó kolléganő besorolásával kapcsolatosan szeretném az állásfoglalásukat kérni. Közalkalmazotti kinevezésére 1996. április 2-án került sor. Jogviszonyai:
ÁFÉSZ 1988. 06. 20.-1989. 09. 30. (1 év 03 hó 10 nap)
Kórház 1989. 10. 01.-1990. 07. 02. (0 év 09 hó 01 nap)
Halgazdaság 1990. 07. 03.-1992. 07. 04. (2 év 00 hó 02 nap)
Kft. 1992. 07. 06.-1995. 12. 11. (3 év 05 hó 05 nap)
GYES 1995. 12. 11.-1996. 04. 01. (0 év 04 hó 21 nap)
Családsegítő Központ 1996. 04. 02-től jelenleg is.
Közalkalmazotti kinevezésekor 1996. április 02-án szociális informátor munkakörbe került. Ezen munkakör betöltéséhez elegendő volt a középfokú végzettség. Az 1996. évi kinevezéskor a bemutatott iratok alapján 7 év 5 hónap és 18 nap volt, B2 közalkalmazotti osztály 3. fizetési fokozat.
A közel 20 éves szociális munkaterületen eltöltött idő alatt közalkalmazottunk megszerezte a szociális munkás felsőfokú végzettséget 2007. június 10-én. A diploma kézhezvétele után 2007. július 1-jétől átsorolták az "F" fizetési osztályba. 2013. május 16-án sikeres szociális szakvizsgát tett gyermekjóléti alapellátásból. Jelenleg "F" fizetési osztály 09 fizetési fokozatába van besorolva. A humánügyi elő­adó "Átsorolás" dokumentuma alapján: "2014. de­cember 31-ig, 22 év 9 hó és 10 nap vehető figyelembe a közalkalmazotti besoroláshoz, mely alapján besorolási fokozata 2013. január 01. napjától »8«-as.
Fentiekre tekintettel a Kjt. 65. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel következő soros előrelépésének időpontja 2016. 01. 01." Közalkalmazottunk ezzel nem ért egyet, mivel a besoroláshoz nem került teljes mértékben beszámításra az 1992. július 1-jét követő munkaviszony, annak ellenére, hogy az akkori munkaköréhez rendelkezett a szakképesítéssel, valamint a szociális szakvizsga megszerzését követően nem sorolták át "F"-ből "G"-be. Kérdésem, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt-e el a humánügyi ügyintéző "G" fizetési osztályba történő átsorolását/nem átsorolását illetően, valamint a besoroláshoz alapul vehető időszakokat illetően?

Kérdés: 11 év munkaviszonnyal rendelkező, felsőfokú végzettségű személyt (kieső idő nincs), aki köztisztviselőként helyezkedik el, melyik fizetési osztályba kell sorolni a kinevezésekor, illetőleg az előmenetelének milyen feltételei vannak?

Kérdés: A 12/2011. (III. 22.) NGM rendelet 18. §-ának (2) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői végzettség főiskolai diplomával szakvizsgának minősül "G" besorolással. Kérdésünk, hogy milyen hatállyal és kikre vonatkozik a szabályozás? Minden közalkalmazottra, aki főkönyvelői munkakörben dolgozik? Egészségügyi és szociális GESZ-nél dolgozó közalkalmazottakról van szó.

Kérdés: A Kjt. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében az egyes fizetési osztályba tartozó közalkalmazotti munkakörök fel vannak sorolva. Tanító munkakörben a dolgozó a "H" fizetési osztályba tartozik. A Kjt-vhr. már csak a "G" fizetési osztályba engedi besorolni a tanító végzettségű pedagógust. Kérdésem, hogy vissza kell-e sorolni a "H" fizetési osztályból a "G" fizetési osztályba – bére meghagyása mellett – az érintett közalkalmazottat?

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó intézmény gazdasági vezetőjének személyügyi szervező szakon főiskolai végzettsége és felsőfokú költségvetési oklevele van. Ebben az évben a Corvinus Egyetem közigazgatási karán költségvetési ellenőrzés szakirányú diplomát szerzett (fő tantárgyak: pénzügy, költségvetési számvitel, költségvetési gazdálkodás, elemzés, ellenőrzés). Átsorolható-e "G" kategóriába, vagy további szakképesítésként vehető figyelembe ez a másoddiploma?

Kérdés: Egy szociális intézmény gazdasági vezetőjét az "F" vagy "G" fizetési osztályba kell-e sorolni, ha rendelkezik főiskolai végzettséggel és emellett mérlegképes könyvelői végzettséggel is? A munkakör előírja a mérlegképes könyvelői végzettséget. A mérlegképes könyvelői (OKJ 54343603) végzettség emelt szintű képesítés, de ez a végzettség szakvizsgának vagy azzal egyenértékűnek minősül? A 22/2008. SZMM rendelet csak a hatálya alá tartozó közalkalmazottak esetében ismeri el szakvizsgával egyenértékűnek a mérlegképes könyvelői végzettséget? Van olyan OKJ-képesítésekre vonatkozó jogszabály, amely szakvizsgával egyenértékűnek ismeri el ezt a végzettséget?