11 talált cikk az aktiválás , informatikai eszköz kifejezésre

Kérdés:

Felhalmozásnál a tárgyi eszközhöz kapcsolható bekerülési érték meghatározásánál a rendelet "idegen vállalkozó"-ra vonatkoztatja az egyedi tárgyi eszközhöz aktiválható szállítási költséget. "Idegen vállalkozó" bármely vállalkozás, cég? Ha például futópadot vásárolok a sporteszközöket forgalmazó cégtől, aki a szállítói számláján feltünteti a szállítási költséget is, a bekerülési érték része a szállítási költség is(?)

Kérdés: Személygépkocsi-aktiválás során a beszerzési értékben mit kell figyelembe venni? Az áfa értéke aktiválandó-e, üzembe helyezés esetén milyen költségeket lehet figyelembe venni (rendszámtábla, zöldkártya, műszaki engedély, téli gumi)? Üzemeltetés során az üzemanyag, szervizköltség, parkolási költség, útdíj, autópálya--matrica elszámolása, könyvelése hogyan történik, az áfa levonásba helyezhető-e?

Kérdés: Az egyetem uniós támogatásból vásárolt különböző informatikai eszközöket, melynek beszerzési értéke 100 millió forint, az ár tartalmazza az áfát is. Az egyetem a pályázat során a nyilatkozatot az áfa tekintetében arról tette meg, hogy nem él a levonási jogával. Helyesen járt-e el az egyetem, amikor az aktiválási összegnél az áfával csökkentett nettó értékén helyezte üzembe az eszközöket? Amennyiben az előző évek során az amortizációt nem helyesen állapította meg, a tárgyévben korrigálhatja-e a könyveiben, és a helyes értéket (különbözetet) elszámolhatja-e az adott gazdasági évben?

Kérdés: Az önkormányzat pályázati forrásból 3 db óvodai, udvari játékot szerzett be, amelyek telepítése megtörtént. A kiállított számlán az egyes eszközök ára mellett minden udvari eszközhöz kapcsolódóan szerepel annak telepítési költsége, valamint egy összegben a műszaki ellenőrzés költsége. A beszerzett eszközöket a gépek, berendezések, felszerelések számlacsoportban vagy építményként kell aktiválnunk? Mely költségelemek képezik a bekerülési érték részét?

Kérdés: Gazdasági műszaki ellátó- és szolgáltatószervezet vagyunk, költségvetési intézmény. Önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési intézmények (óvodák) részére végezzük a szolgáltatást. Intézményünk tárgyi eszközein kívül a hozzánk rendelt intézmények tárgyieszköz-nyilvántartását is mi végezzük. Abban az esetben, ha az óvoda például udvari játékot szerez be, de annak telepítése a beszerzés időpontjában nem történik meg külső környezeti tényezők miatt, akkor az aktiválásig az eszközt a befejezetlen beruházások között kell-e szerepeltetnünk, vagy mivel intézményünk saját raktárral rendelkezik, raktárra vehetjük-e? A fenti kérdésre a választ a kis értékű és nagy értékű tárgyi eszközökre egyaránt szeretném kérni.

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testületi határozat alapján 2 gyalogátkelőt fog kialakítani olyan úton, mely nem az önkormányzat tulajdonában van (a közútkezelő a tulajdonos). Tervezési, engedélyezési és kivitelezési költség is kapcsolódik hozzá. Ez beruházási vagy dologi kiadás? Ha dologi kiadás, akkor az utakra kapott állami támogatással szemben elszámolható-e? Ha beruházás, milyen főkönyvi számlán számoljuk el? Az aktiválás után az ingatlankataszter-programban milyen helyrajzi számon tartjuk nyilván?

Kérdés: Az önkormányzat saját tulajdonú építési telkén álló, magánszemélyek tulajdonában lévő felépítményeket kívánja megvásárolni azzal a célzattal, hogy azokat elbontsa, és az így kialakított telken új építési beruházást hajtson végre. Kérem, hogy a felépítményekkel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen bemutatni szíveskedjenek. Gyakorol-e hatást a további gazdasági eseményekre az, ha az önkormányzat a felépítményeket az elbontást megelőzően rendeltetésszerű használatba veszi, illetve ha azokat az elbontást megelőzően nem veszi rendeltetésszerűen használatba?

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?

Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?