Bérbe adott ingatlan felújítási költsége

Kérdés: Önkormányzatunk a saját ingatlanja bérbeadását áfamentesen számlázza ki. A bérlő felújítást hajtott végre a bérelt ingatlanon. A bérlő áfalevonásra jogosult. Szerződés szerint, a bérleti díj 50%-áig beszámításra került a felújítás nettó értéke. Megkeresés érkezett, hogy módosítsuk a szerződést úgy, hogy a bérlő a felújítás összegét nettó+áfa összegben kiszámlázza az önkormányzat felé, így a felújítás bruttó értéke kerüljön kompenzálásra az áfamentesen kiszámlázott bérleti díj 50%-ával szemben. Ez utóbbi esetben önkormányzatunk a felújítás nettó összegét tudja aktiválni, a felújítás áfatartalmát nem tudja visszaigényelni, így az áfa összege pluszkiadás. Mikor járunk el helyesen, ha az eredeti szerződés szerint (nettó felújítás összegével) vagy az új megkeresés szerint (bruttó felújítás összegével) kerül beszámításra a bérleti díjba a felújítás költsége?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat adómentes ingatlan-bérbeadási szolgáltatást nyújt a bérlőnek. A bérlő pedig áfás felújítási szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak. Mindkét félnek számlázni kell a saját szolgáltatását. Az önkormányzatnak a bruttó elszámolás elve alapján le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Haszonélvezeti jog jogosultja

Kérdés: Önkormányzatunk egy kisadózó egyéni vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. A kisadózó vállalkozó ingatlant vásárol székhelylétesítés céljából, és a tulajdonjog 100 százalékban az egyéni vállalkozásra kerül bejegyzésre. Az egyéni vállalkozó a magánszemélynek teljes haszonélvezeti jogot kíván biztosítani az ingatlanon. Emellett a magánszemély a haszonélvezeti joga alapján bérbe kívánja adni az ingatlant magánszemélyként. A bérbeadásból származó bevételt a magánszemély az éves adóbevallásában feltünteti, és a személyi jövedelemadót is megfizeti. Van-e lehetősége az egyéni vállalkozásnak a magánszemélyt bejegyeztetni a haszonélvezeti jog jogosultjaként? Továbbá van-e lehetősége a magánszemélynek a haszonélvezet alapján bérbe adni az ingatlant mint magánszemély?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 5:13. §-ának (2) bekezdése értelmében a tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok szedésének és a rendelkezés joga.A Ptk. 5:22. §-a tovább részletezi a tulajdonosi triász (birtoklás, használat, rendelkezés) terjedelmét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közterület-használat áfakötelezettsége

Kérdés: Az ingatlan-bérbeadás számlázásával kapcsolatos, a Költségvetési Levelek 303. számában a 5379. kérdésre adott válaszból kiindulva szeretnénk kérdezni, hogyan alakul a közterület--használat áfakötelezettsége a 2020/12. Adózási kérdésre (A közterület-használati díj áfabeli megítélése) adott válasz alapján, ha az önkormányzat áfakötelezettséget választott az egyéb ingatlanok bérbeadására?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott NAV-állásfoglalás egy kúriai döntés alapján azt mondta ki, hogy a közterületfoglalás az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot. Közhatalmi tevékenységként nem kell róla számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Biztosítási díj megtéríttetése

Kérdés: Önkormányzatunk viszonylag nagy intézményi háttérrel rendelkezik. Az egyes intézmények önálló adószámmal működnek. Az önkormányzat az Áfa-tv. általános szabályai szerint adózik. Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre egy szerződés köttetett az önkormányzat nevében. Ilyen a biztosítási szerződés is. A szerződés alapján megküldött számla valamennyi intézmény biztosítási díját tartalmazza. A biztosítási díj áfabesorolása tárgyi mentes. Az önkormányzat továbbszámlázza az egyes intézményeknek az őket megillető biztosítási díjakat. Kérdésem, hogy milyen áfatartalommal számlázza ki az önkormányzat az intézményeknek a biztosítási díjat, 27%-os áfatartalommal vagy tárgyi mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...részére, hanem a felmerült kiadást térítteti meg.Feltehető, a biztosítási szerződéseket az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanokra kötötték, és a költségek megtéríttetése amiatt merül fel, hogy az intézmények használják az ingatlanokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Evás adóalany halála miatti korrekciós kötelezettség

Kérdés: Városunk egyik lakója az alábbi kérdéssel fordult önkormányzatunkhoz. Az adózó az édesapjával vásárolt 1999-ben egy ingatlant a hozzá kapcsolódó telekkel 1/3-2/3 arányban úgy, hogy a rájuk áthárított forgalmi adót mindketten levonásba helyezték. 2005-ben az adózó és édesapja a tulajdoni hányaduk arányában beruházást hajtottak végre, melynek eredményeként emeletráépítés történt az ingatlanon. A ráépítés során felmerült áfa 1/3-át az adózó levonásba helyezte, míg édesapja levonási jogot nem gyakorolt, tekintettel arra, hogy időközben bejelentkezett az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá. 2011-ben az édesapa elhunyt, és a tulajdonát képező ingatlan 2/3 részét megörökölte az adózó úgy, hogy nyilatkozott az édesapja vállalkozásának folytatásáról. Az ingatlan 1999 óta bérbeadás keretében került hasznosításra. Az ingatlan adómentes értékesítése esetén az Áfa-tv. rendelkezései és az Eva-tv. szabályai alapján, hogyan alakul az adózó esetleges áfakorrekciója az ingatlan 2/3-os tulajdoni hányada tekintetében az adómentes értékesítés okán?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő ingatlan figyelési időszakára vonatkozóan még a régi Áfa-tv. szabályai alkalmazandók, feltéve hogy az adózó és édesapja nem éltek az Áfa-tv. 269. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőséggel. A régi Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Önkormányzat esetén mi minősül közhatalmi tevékenységnek az Áfa-tv. 7. §-a alapján? A köztemető-fenntartás, közvilágítás, zöldterület-kezelés, óvodai, iskolai étkeztetés, közművelődés, intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadások, tehát minden kiadás, ami az önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatos?
Részlet a válaszából: […] ...esetében lehet bevétele az önkormányzatnak pl. ravatalozó bérbeadása, ami abban az esetben, ha a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra választottak adókötelezettséget, akkor áfás, ezáltal a kiadások áfatartalma is levonásba helyezhető tételesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Ingatlan ajándékozásának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Adószámmal rendelkező, áfakörbe tartozó magánszemély ügyfelem évekkel ezelőtt szántó besorolású ingatlant vásárolt, mely ingatlan nem tartozott az Áfa-tv. hatálya alá. A szántót – a termelési ágból történő kivonás után – felparcelláztatta, építési telkeket alakított ki, közutat épített, mely közutat ingyenesen a települési önkormányzat tulajdonába adta. Ügyfelemnek sem az ingatlan szerzésekor, sem azt követően adólevonási joga nem keletkezett, áfát, költséget soha nem számolt el. Előrehaladott korára tekintettel ügyfelem az említett ingatlanokat (belterületi építési telkek) gyermekei részére kívánja ajándékozni. A fenti ingatlanok elajándékozása révén keletkezik-e ügyfelemnek áfafizetési kötelezettsége az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében?
Részlet a válaszából: […] ...kívánta használni, akkor ügyfelét az adólevonási jog megillette. Ebből következően, amennyiben most ajándékozás útján átruházza az ingatlanok tulajdonát, az Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján, termék más tulajdonába történő ingyenes átengedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Egy általánosforgalmiadó-alany önkormányzat LEADER támogatásból ipari üzemet építtet, melyet elkészülte után bérbeadással kíván hasznosítani. A bérbe adni kívánt termelőegység műszaki tartalmában épület (ingatlan) és a termeléshez szükséges felszerelt gépsor szerepel.
1. Az önkormányzat ingatlan-bérbeadás tekintetében nem választotta az áfakötelezettséget, ez esetben meg kell-e bontania a létrehozás során ki­fizetett áfát levonható és nem levonható részre? Ha igen, milyen vetítési alapon?
2. Amennyiben az önkormányzat adókötelessé teszi a lakóingatlan-bérbeadáson kívüli (egyéb), főszabály szerint adómentes ingatlan-bérbeadási tevékenységét, akkor ezt csak 2016. január 1-jével teheti meg, avagy amennyiben 2015-ben még nem végzett ilyen tevékenységet, akkor akár az első beruházási számla vagy az első bérletidíj-számla teljesítését megelőzően is megteheti?
Részlet a válaszából: […] ...tekinteni, vagyis egyik a másik nélkül nem használható.Ha összetett szolgáltatásként áfakötelesen lehet számlázni az ingóságok és az ingatlanok bérbeadását is, akkor nem lesz szükség arányosításra, a teljes bekerülési áfa levonható.Ha a gépek, berendezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon a bérlő által a bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolása tárgyában szeretnék kérdést feltenni. 2013-ig az volt a szabály, hogy a bérlő által a bérleti díj fejében elvégzett felújítás összegével azonosan a bérbeadó leszámlázta a bérleti díjat, a bérlő pedig kiállította a számláját a bérbeadónak a felújításról.
A számla alapján könyveltük bérletidíj-bevételként és felújítás kiadásaként, függetlenül attól, hogy pénzforgalommal nem járt a gazdasági esemény. 2014-től a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. Fejezet J) cím részletezi a bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás elszámolását.
A) Ennek alapján le kell számlázni a bérleti díjat előre az elvégzendő felújítás összegével azonosan, és könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 094022 – K 0041
pénzügyi számvitel szerint: T 3514 – K 913
Áfaalanyok vagyunk, a bérleti díjról kibocsátott számlát a könyveléssel egy időben nyilvántartásba kell venni.
B) Ha a bérlő elvégezte a felújítást, a már kiszámlázott bérleti díjat nem kell megfizetnie, a felújítás összegét könyvelni kell:
költségvetési számvitel szerint:
T 0041 – K 094022 (fordítottja az első lépésnek)
pénzügyi számvitel szerint:
T 121-141 – K 3514
Kérdéseink:
1. A bérlőnek kell a felújításról számlát kibocsátania? Amennyiben nem, milyen dokumentum alapján könyveljük a B) pontban szereplő tételeket?
2. Van-e jelentősége annak, hogy a bérbeadó és a bérlő is áfaalany? Ha igen, változik-e a könyvelés?
3. Mi lesz a bérleti díjról szóló számla sorsa? Nem lesz pénzügyi teljesítés, hogyan jelenik meg a számlanyilvántartásban, hogy az teljesült? Vagy helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet III. fejezet J) pontja a "bérbe adott eszközön a bérlő által bérleti díj fejében végzett felújítás" elszámolásának esetét írja le. Ezen azt az esetet kell érteni, amikor az ingatlant olyan feltételekkel adják bérbe, hogy a bérbevevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Ingatlan térítés nélküli átadása, sorozat jelleg

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet is, aki/amely egyébként nem adóalanyi minőségében jár el(így pl. a magánszemély vagy egyéb nem adóalany szervezet is), ezen ingatlanoksorozat jellegű értékesítése miatt adóalannyá válik.A sorozat jelleg definícióját az Áfa-tv. 259. §-ának 18.pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
2