6 talált cikk a felszámolás , ingatlanok kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat vásárolt követelése a felszámolási eljárásban egy ingatlan átvételével lett kiegyenlítve. Milyen értéken kell az ingatlant az önkormányzatnak lekönyvelnie?

Kérdés: Önkormányzatunk engedményezési szerződés keretében 3 millió forint értékben követelést vásárolt egy zrt.-től egy felszámolás alatt álló cégben, amelyben az önkormányzat részesedéssel rendelkezik. A követelés fedezetét képezi kettő, különböző ingatlanhelyrajzi számon fekvő terület. Miként történik majd a követelés számviteli elszámolása, tudván, hogy részesedéssel rendelkezik az önkormányzat a cégben? Valamint a felszámolási eljárás megszűnése után az ingatlanok megszerzésének számviteli elszámolása hogyan történik?

Kérdés: Önkormányzat képviselő-testülete 2016 szeptemberében, saját tulajdonában álló ingatlanértékesítésről döntött. Az ingatlan (nem használatból kivont) értékesítése adásvételi szerződés alapján 2017 márciusában történt meg. Az Áhsz. 12. §-ának (6) bekezdése az alábbiakat írja elő: "A mérlegben az átsorolt, követelés fejében átvett készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt eszközöket, így különösen a végelszámolási, felszámolási vagy vagyonrendezési eljárásból állami, helyi önkormányzati tulajdonba került eszközöket, az Áht. 100. §-a szerint követelés fejében átvett, értékesítendő eszközöket, valamint mindazon eszközöket, amelyeket az immateriális javak és tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsoroltak. Kötelező az immateriális javak, tárgyi eszközök átsorolása, ha azokat a használatból kivonták, de az értékesítés három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe." Nem egyértelmű, hogy csak az értékesítési céllal vásárolt ingatlanok esetében, vagy a nem értékesítési céllal meglévő, de – a képviselő-testület döntése alapján – értékesíteni kívánt ingatlanok esetében is szükséges-e az átsorolás elvégzése. Amennyiben az utóbbi esetben is szükséges az átsorolás elvégzése, akkor azt mely időpontban kell megtenni?

Kérdés: Egy településen a közelmúltban kiépült a csatornahálózat. A projekthez kapcsolódóan az előző ciklusban az önkormányzat egy részfeladat ellátására (a lakossági hozzájárulások összegyűjtésére) önálló víziközmű-társulatot hozott létre. A víziközmű-érdekeltségi hozzájárulás magánszemély esetén 91 000 Ft, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200?000 Ft volt, melyet az érdekeltek egy része a víziközmű-társulat részére befizetett. Ezen ügylethez számla nem kapcsolódott, általános forgalmi adót a megfizetett összeg nem tartalmazott, illetve arra áfát nem számoltak fel. Amikor a munkálatok sikeresen befejeződtek, a létesítményeket átadták, ezt követően a kivitelezők által benyújtott számlák kiegyenlítésre kerültek. A társulat az ehhez szükséges, általa begyűjtött lakossági önrészt átutalta – ezzel a rábízott feladatot sikeresen teljesítette, megbízatása lejárt, így megtörtént a társulat felszámolása és az önkormányzat részére a lakossági befizetésekkel való elszámolás. A társulat megszűnte után a település képviselő-testülete helyi rendeletet adott ki a szennyvíz-elvezető hálózatba történő utólagos bekötésről. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a település közigazgatási területén a beépítésre szánt területen kialakításra kerülő telekhez kapcsolódó, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok szenny-vízelvezető hálózatra történő utólagos, a beruházás befejezését követő közműcsatlakozására. A rendelet kiterjed az előbb leírtak szerinti területen lévő ingatlan, érdekeltségi egység tulajdonosára, azon érdekeltségi egység kivételével, aki a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja, valamint a szennyvízelvezető hálózat üzemeltetőjére. Az érdekeltségi egység tulajdonosa érdekeltségi egységenként – a helyi rendelet szabályai szerint – a szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozásért hozzájárulást köteles fizetni. Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes, aki korábban még nem kötött rá a szennyvízelvezető hálózatra, és e rendelet hatálybalépésekor az adott érdekeltségi egység vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja. A szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő érdekeltségi egységeknek a hálózatba történő bekötését az érdekeltségi egység tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az üzemeltetőnél kezdeményezheti. Az utólagos csatlakozási díj egy érdekeltségi egységre eső összege magánszemély esetén 91 000 Ft jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 200 000 Ft. Mivel az érintett település önkormányzata adószámának 9. számjegye "2", azaz áfás, ezért arra vonatkozóan kérem állásfoglalásukat, hogy az önkormányzat a fentiekben említett érdekeltségi egységre eső összeget határozattal kivetheti, vagy köteles arról számlát kiállítani? Ha az önkormányzatnak számlaadási kötelezettsége van, akkor mennyi a felszámított áfa kulcsa?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?

Kérdés: Egy felszámolás alatt álló cég "kivett vendéglőudvar" megjelölésű ingatlanértékesítésére a felszámoló nyilvános pályázatot írt ki. Önkormányzatunk az ingatlan megvásárlásának lehetőségét elnyerte. Az eladó áfafizetésre kötelezett adóalany, aki az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt ingatlanértékesítésre áfafizetési kötelezettséget választott. Önkormányzatunk szintén áfafizetésre kötelezett adóalany, és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk. Jól értelmezzük, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján fordított adófizetésre vagyunk kötelezettek? Jogosultak vagyunk áfa-visszaigénylésre, ha az ingatlant a későbbiekben bérbe kívánjuk adni? Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettségünk, ha a bérbeadás mellett adómentes tevékenységhez is használjuk az ingatlant (pl. kulturális rendezvények lebonyolítása)?