Vagyonkezelésbe kapott ingatlan vagyon

Kérdés: Egy önkormányzat 2012. évben a költségvetési szervei részére - feladatainak ellátásához - jelentős összegű ingatlan vagyont adott át használatra, amelynek értéke a költségvetési szervek mérlegében szerepel.
1. Hasznosítási (nem vagyonkezelői) szerződés alapján szerepeltethető-e az ingatlan vagyon a költségvetési szervek mérlegében, ha az önkormányzat vagyonrendelete erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz?
2. Ha nem, akkor hogyan lehetne ezt az anomáliát feloldani az érvényben lévő jogszabályok alapján úgy, hogy ne sérüljön a számviteli fegyelem?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegében, annak az önkormányzat könyvei-ben kell szerepelni.Ha a vagyonrendelet nem teszi lehetővé a vagyonkezelésbe adást, akkor az ingatlanokat ki kell vezetni a költségvetési szerv könyveiből, és az önkormányzat könyveiben nyilvántartásba kell venni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Idegen épületen végzett felújítás

Kérdés: Egy társulás fenntartása alatt álló intézmény felújítást végeztetett egy egyházi tulajdonban lévő épületen. Tudomásunk szerint az intézménynél, mint idegen ingatlanon végzett beruházás, ezt a felújítási tételt nem szerepeltethetjük, az intézménynek ingatlan vagyona nincs. Megoldás lehet-e, ha térítésmentesen az intézmény átadná a felújítás értékét a fenntartó társulás részére? Az ingatlant az intézmény bérli az egyháztól, bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződést az intézmény kötötte a tulajdonos egyházzal, a fenntartó nem áll szerződéses kapcsolatban az egyházzal. A felújításhoz az egyház szóban járult hozzá, anyagilag nem támogatta.
Részlet a válaszából: […] ...valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni.Az Áhsz. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a mérlegben az ingatlanok között kell kimutatni az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése alapján a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Önkormányzati ingatlan felújítása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat felújítást végzett egy ingatlanon, amely támogatásból valósult meg. A felújítás nem az önkormányzat saját ingatlanján történt, a számlán tetőfedés és ácsmunka szerepel. A támogatói okiratban szereplő fenntartási idő 5 év. A leírtak alapján hogyan szükséges a felújítást nyilvántartani, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...és felújítások értékét mutatja ki. Az Áhsz. 11. §-a (3) bekezdésének a) pontja és az Szt. 26. §-a (2) bekezdése alapján az ingatlanok között kell kimutatni többek között a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Szálláshely-szolgáltatók turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettsége 2020-tól

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...okok miatt nem szálláshely-szolgáltatásként kezelik áfa-adójogilag, tehát pl. adómentes bérbeadásként, vagy ha a nem lakóingatlanok bérbeadására választottak áfakötelezettséget, akkor 27%-os adóval számlázzák. Előfordul, hogy az önkormányzat hirdeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Önkormányzati szociális bérlakások értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaló minősül. A birtokba adást követően fizetett részleteket követeléskiegyenlítésként kell könyvelni, az nem érinti az áfát.Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból a tulajdonosi átíráshoz történő hozzájárulással egyidejűleg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Tankerület vagyonkezelésébe átadott ingatlan vagyon

Kérdés: Önkormányzatunk a tankerületnek – vagyonkezelési szerződés alapján – vagyonkezelésbe adta az iskola épületét. (Természetesen ingó vagyon is átadásra került, de a kérdés szempontjából ez most irreleváns.) Az átadáskor a tárgyieszköz-analitikából kivezettük az ingatlan bruttó értékét és az átadásig elszámolt értékcsökkenését, a főkönyvi könyvelésben is ezt a megfelelő módon (nemzeti vagyon változásával szemben) elszámoltuk. A továbbiakban az önkormányzat ezt a vagyonkezelésbe átadott vagyont a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az ingatlanvagyon-kataszterben ezt hogyan kell kezelni? Ki kell vezetni az épületeket a vagyonkataszterből is? (A tulajdonjog továbbra is az önkormányzaté marad, csupán vagyon-kezelésbe adta.) Az ingatlanvagyon-kataszter összértékének, a tárgyieszköz-analitikában nyilvántartott ingatlan vagyon bruttó értékének és a főkönyvi könyvelésben a 12-es állományi számlák értékének egyeznie kell, ezért úgy gondolom, hogy a vagyonkataszterből is ki kell vezetni.
Részlet a válaszából: […] ...azonos tartalmú adataival, illetve a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával.A kataszter ellenőrizhetőségét biztosítja az ingatlanokról vezetett kataszteri napló.A kataszteri napló egyes sorszámmal kezdődően az ingatlan főbb adatait (helyrajzi szám, utcanév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Ingatlanbérlet

Kérdés: Helyiséget bérelünk egy kft.-től, melyért bérleti díjat, valamint rezsiköltséget is fizetünk. Könyvelés szempontjából jó-e, ha a számla teljes összegét a bérleti díjra K333-ra könyveljük, vagy meg kell jeleníteni a konkrét rezsitételeket is a K331-en?
Részlet a válaszából: […] A helyiség, épület rendeltetésszerű használatához szorosan hozzátartozik a víz, villany, fűtés. A rezsiköltségeket a bérbeadáshoz szorosan kapcsolódó, az alapszolgáltatásba beleépülő járulékos szolgáltatásnak tekintjük. A bérlemény használatának és a hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Vitorlás hajók vitorláskikötőben történő elhelyezésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...óceánokat, folyókat, tavakat és egyéb belvízi utakat. A Magyarázat 63. pontja rögzíti, hogy a 13b. cikk a) pontja az elidegeníthetetlen ingatlanokra, például a köztulajdonra is kiterjed (tavak, belvízi utak, kikötők, közparkok), még akkor is, ha a rájuk vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Idegen tulajdonon végzett beruházás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat tulajdonában, de a társaság üzemeltetésében lévő ingatlanon értéknövelő beruházást hajtott végre, és azt – mivel a beruházás tulajdonos részére való átadására nem került sor – a könyveiben, mint idegen tulajdonon végzett beruházást tartja nyilván. A gazdasági társaság a munkálatokat tulajdonosi hozzájárulás birtokában végezte. Van-e a jogszabályokban maximalizált határidő, amíg az üzemeltető a könyveiben ezt az idegen tulajdonon végzett beruházást nyilvántarthatja, vagy amíg a felek erről külön nem rendelkeznek, addig a könyvekben ez az állapot fennmaradhat? Az önkormányzatot a beruházás átadásáig terheli-e bármilyen nyilvántartási kötelezettség? A beruházás átadására milyen ajánlott eljárásrend alkalmazandó?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell elszámolni. Az állam tulajdonában álló közutak esetén alkalmazandó terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa 3%. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
Részlet a válaszából: […] A kérdésre jogszabályi előírás alapján nem lehet konkrétválaszt adni. Azonban a szabályozások szellemében a szakmai vélemény akövetkező: A működési bevételek között szereplő tárgyi eszközökbérbeadása esetén az önkormányzat olyan eszközt ad bérbe, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.