Baleseti járadék elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény volt dolgozójának baleseti járadékot fizet (munkahelyi balesetből kifolyólag). A Magyar Államkincstár folyósítja a volt dolgozónak, amelyet az egyetem térít meg a Kincstár felé. Jól értelmezzük, hogy a K44 vagy esetlegesen a K47-es rovatkódon kell elszámolni? Továbbá abban is kérjük iránymutatásukat, hogy az 5-ös vagy a 8-as számlaosztályon belül milyen főkönyvi számon kell helyesen könyvelni.
Részlet a válaszából: […] ...baleseti járadék az Ebtv. alapján, üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében bekövetkező, a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén járó egészségbiztosítási ellátás. Az Ebtv. 67. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Átmeneti szabályok a korhatár előtti ellátás igénybevételére vonatkozóan

Kérdés: 1953. februárban született férfi 41 év munkaviszonnyal korhatár alatti ellátást milyen feltételekkel vehet igénybe és mikor? Mi a teendője ezzel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balett­művészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1997. éviLXXXI. törvény (Tny.) 36/A. § (1) bekezdés alapján rokkantsági nyugdíjra azjogosult, akia) esetében a rehabilitációs járadékról szóló 2007. éviLXXXIV. törvény (Rjtv.) 1. §-ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodásaa) 79...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 22.

Polgármesterek öregségi nyugdíja, közszolgálati járadéka I.

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)
Részlet a válaszából: […] ...polgármesterek öregségi nyugdíjáról és közszolgálatijáradékáról a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és azönkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (Pttv.)13/A. és 13/B. §-ai rendelkeznek, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 31.

Polgármesterek öregségi nyugdíja

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál – korábban községi tanács – köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelőösszeget a központi költségvetés biztosítja.A Polgármesterek jogállásáról szóló tv. 13/B. §-a pedig aközszolgálati járadékról rendelkezik, melyre az a foglalkoztatási jogviszonybanálló polgármester jogosult, akinek a megbízatása a 2. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 30.

Egészségügyi alkalmatlanság

Kérdés: Intézményünkben az egyik dolgozó egészségügyi ok következménye miatt a szakács munkakör betöltésére alkalmatlanná vált. Egészségügyi állapotának megfelelő munkakört intézményen belül felajánlani nem tudunk, munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetését vagy akár rokkantsági nyugdíjazását eddig nem kérte. Helyesen járunk-e el, ha a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony megszüntetését a Kjt. 25. § (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel szüntetné meg, hivatkozással a Kjt. 30. § (1) bekezdés d) pontjára? Ebben az esetben a dolgozót megilletné felmentési idő, valamint végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...tartósanalkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, balesetirokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nemrészesül.A megváltozott munkaképességet az Országos OrvosszakértőiIntézet (OOSZI) határozatával lehet igazolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Kártérítés adókötelezettsége

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója üzemi baleset következtében elhunyt. Mivel a balesetet az egyik berendezés meghibásodása okozta, és a hibás működésre a dolgozó korábban felhívta a figyelmet, de a munkáltató elmulasztotta annak kijavíttatását, a balesetért a munkáltató felelős, felelősségét el is ismerte. Peren kívüli tárgyalások során a munkáltató megállapodott a hozzátartozókkal, hogy viseli a temetés összes költségét, egyösszegű fájdalomdíjat fizet, és a dolgozó gyermeke számára felsőfokú tanulmányai befejezéséig rendszeres havi juttatást biztosít. Milyen adóteher mellett kerülhet sor az említett összegek kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítésnek fog minősülni.A Ptk. 358. §-a alapján a baleset következtében meghalt személy által eltartottak tartást pótló járadékot igényelhetnek. Amennyiben tehát a gyermek részére az elhunyt dolgozó munkáltatója rendszeres havi juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.