Magánszemély által felajánlott pénzadomány

Kérdés: Magánszemély pénzadományt ajánlott fel az önkormányzat részére hangszer vásárlásához. Milyen adóvonzata van a felajánlásnak adományozó és adományozott tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a támogató ellenszolgáltatásban részesüljön. Ha van ellenszolgáltatás, akkor annak jellegétől függően kell meghatározni az adó-, járulék- és illetékszabályokat.Feltételezve, hogy a magánszemély önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül adja a pénzt, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Licenc meghosszabbítása

Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
Részlet a válaszából: […] ...követően, utólag számlázott bérleti díj,– a tárgyévet terhelő, de a következő évben számfejtett 13. havi bér, jutalom, prémium és járulékaik,– a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időszakban érvényesített, de a tárgyévet terhelő késedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Késedelmi kamat

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk)a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...mivel a készpénzmozgás egynél több kiadási, illetve bevételi rovatot érintett, ésk) a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások, valamint a beruházások és a felújítások esetén a kiadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Környezetvédelmi bírság felhasználása

Kérdés: Mire lehet felhasználni a környezetvédelmi bírságot az önkormányzatnál?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével,c) a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,d) a települési önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 24.

Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelése5722. Munkáltatót terhelő személyi jövedelemadó,Az adóalapot terhelő 29 százalék társadalombiztosításijárulék könyvelése5312. Társadalombiztosítási járulék kiadási előirányzatánakteljesítése,Az adóalapot terhelő 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Fel nem vett munkabér végleges rendezése

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?
Részlet a válaszából: […] ...a nettó munkabért kifizetni, akkor ezt az illetményszámfejtést is vissza kell rendezni (sztornírozni kell). Ez érinti a munkabért terhelő járulékokat is. A nettó bért nem lehet egyéb bevételként elszámolni, azt személyi juttatási kiadás térítményének kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.