Kataalanyiság változása

Kérdés: Önkormányzatunk 2020 decemberében szerződést módosított az (akkor áfás és katás) egyéni vállalkozóval, mely szerint az egyéni vállalkozó a 2021. év folyamán a szerződésben vállaltakat továbbra is teljesíti. A vállalkozó 2020 decemberében a NAV felé jelezte, hogy az áfakötelezettség tekintetében az alanyi adómentességet választja a 2021. évre. Az önkormányzatot nem tájékoztatta a változásról. Az egyéni vállalkozó a 2021. január 1-jétől hatályos Katv. 32/E. §-ának (2), valamint a 13. §-ának (2) bekezdései értelmében nyilatkozati kötelezettségének nem tett eleget az önkormányzat felé, pedig a kata jogállásában nem történt változás. Az egyéni vállalkozó 3 millió forint feletti szolgáltatást nyújtott az önkormányzat részére.
1. Az önkormányzat felé elmulasztott nyilatkozatok leadása miatt milyen szankció terheli az egyéni vállalkozót?
2. Az egyéni vállalkozó arról adott tájékoztatást, hogy 21T101E nyomtatványt nyújt be a NAV részére, melyben kéri, hogy 2021. január 1-jétől nem katás egyéni vállalkozóként működik. A kiállított számláit helyesbíti, a mulasztási bírságot kifizeti, a többlet-járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz. Megteheti ezt az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] 2021. január 1-je óta a kisadózó vállalkozásoknak tájékoztatniuk kell kifizetőjüket kataalanyiságukról. Ezt a szerződéskötéskor írásban kell megtenniük. Ha a kataalanyiság megszűnik, illetve újra keletkezik, annak időpontjáról ugyancsak tájékoztatniuk kell a velük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Polgármester részére fizetett költségtérítés

Kérdés: A polgármester a Mötv. 71. §-a szerinti költségtérítésben részesül. Ezen túl meg kell-e téríteni részére azon utazásainak költségét, amelyek nem férnek bele a költségtérítés Mötv. 71. §-a szerinti keretbe (pl. külföldi projekttalálkozó útiköltsége, vagy az ország távolabbi részén történő konferencia útiköltsége)? Amennyiben megtéríthető, akkor annak mi az elszámolási rendje? Csak kiküldetési rendelvény alapján, vagy kifizethető a polgármester részére az üzemanyag-tankolásról szóló, az önkormányzat nevére kiállított számla?
Részlet a válaszából: […] ...levonását adóelőleg--nyilatkozatában), jogviszonyból származó (nem önálló tevékenységből származó) jövedelemként adóköteles, a járulékok alapja ez az adóköteles jövedelem.A szóban forgó személyek biztosítási kötelezettségének elbírálásánál a Tbj-tv. 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: Intézményünk az ingatlan-bérbeadást adómentesen számlázza. A bérlők részére a rezsiköltséget áfásan számláztuk. Időközben megtudtuk, hogy ez nem helyes, adómentesen kellett volna számlázni a bérlők részére a rezsit. Le-sztornóztuk a számlákat, és újakat állítottunk ki. Az új számlákon a számla kelte plusz 15 nap fizetési határidőt adtunk meg, és a fizetési határidővel megegyező teljesítési időpontot. Helyesen állapítottuk meg a teljesítési időpontot a javított számlákon? Kell-e ezek miatt a számlák miatt önellenőrzési áfabevallást benyújtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...téríteni köteles a kötelezettnek.Az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Továbbszámlázásnál, a számlán szereplő áfakulcs meghatározásához a "járulékosságnak" melyek a kritériumai?
Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázásánál – egy önkormányzat szervei között – milyen áfakulccsal kell a számlát kiállítani, ha a továbbszámlázás oka az, hogy külön mérőórát nem lehet felszerelni?
Részlet a válaszából: […] ...értelmezéséhez szükséges tisztázni, hogy mit is értünk e fogalom alatt, illetve a közvetített szolgáltatást el kell határolni a járulékos szolgáltatástól.Az Áfa-tv. 15. §-a alapján, ha az adóalany valamely szolgáltatást a saját nevében, de más javára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Falunapon szervezett tombola­- játékra vonatkozó előírások

Kérdés: Falunapon a helyi önkormányzat tombolát szervez. A tombolatárgy milyen költség? Kell utána adót, járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] Nincs szükség a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztá­lyának (SZEF) az engedélyére a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék lebonyolításához akkor, ha– a sorsjegyet kizárólag a sorsolás helyszínén jelen lévők között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Állami épületek, amelyeknek a közüzemi számlái az önkormányzathoz érkeznek, részben vagy egészében (az általuk használt arányban) továbbszámlázásra kerülnek, más állami intézmények részére (másik kisebbségi önkormányzat, gondozási központ, óvoda, könyvtár, Klebelsberg). Áfa szempontjából hogyan számlázom tovább? Járulékos vagy 27%-os rászámítással (miközben nem bérletről van szó), és hó vége a teljesítési idő? Vagy a kapott szolgáltatást változatlan formában (ahogyan a telefonszámlánál), és a teljesítési idő is a fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatás igénybevevője és nyújtója is egyben.Ha valamely szolgáltatás más, a számlázó által nyújtott szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó vagy annak árába beépülő szolgáltatás, akkor az alapszolgáltatás részeként kell számlázni.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Egyetemi térítési díjak elszámolása

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?
Részlet a válaszából: […] ...felsőoktatási intézmények által kért díjak egy része az oktatáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatás, és mint ilyen, adómentes. Ilyenek a leckekönyv, ha azért díjat kérnek, valamint a szakirány-felvételi díj.A leckekönyvért az Nftv. 81. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Pedagógus-szakirodalom vásárlási támogatásának elszámolása

Kérdés: Pedagógusszakkönyv-vásárlás ügyében kérnék segítséget. Idén a pedagógus-szakirodalom kikerült az adómentes juttatások köréből (4000 Ft/fő/év), viszont költség elszámolása lehetséges. Emiatt a számfejtésnél a 100% költség beállításával a teljes összeg adó- és járulékmentesnek minősül, nettó 4000 Ft kerül kifizetésre. (Ha nem számolunk el költséget, akkor a bruttó 4000 Ft-ból 2456 Ft-ot kap a pedagógus, a munkáltatónak pedig 1080 Ft járulékfizetési kötelezettsége keletkezik.) A MÁK szerint a költségelszámolás a járható út, mégpedig a dolgozó nevére kiállított számla segítségével, melyet a dolgozó köteles 5 évig megőrizni. A munkáltató felé nem köteles elszámolni a számlával. Kérdésem a következő: Ha 100%-ot számolunk el költségként, igaz-e, hogy a későbbiekben a pedagógus nem választhatja a megbízási díjak kifizetésénél a 10%-os költségelszámolást? Vagy két különböző dologról van szó? Tehát önálló tevékenységből származó bevételnek vagy nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít a pedagógus-szakirodalomra kifizetett összeg?
Részlet a válaszából: […] ...írásban nyilatkozik arról, hogy a 4000 Ft-otköltségként kívánja elszámolni, akkor a saját nevére szóló számla alapján adó-és járulékmentesen fizethető ki a vásárlási támogatás. A számlát valóban adolgozónak kell megőrizni az elévülési időn belül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Továbbszámlázott szolgáltatások áfája

Kérdés: A 2009. július 1-jei áfamérték változása hogyan érinti a tovább számlázott közüzemi díjak áfáját? A 06. hóban kifizetett víz, gáz, áram összegét 20%-os vagy 25%-os áfával számlázom tovább 2009. 07. hóban?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés b) pontja úgy rendelkezik,hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjábabeletartoznak a felmerült járulékos költségek, amelyeket a termék értékesítője,szolgáltatás nyújtója hárít át a termék beszerzőjére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 20.

Teljesítés időpontja

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. A távközlési hálózatok és nyilvános távbeszélő-állomások fenntartási és hibaelhárítási munkálataival az intézmény egy külső céget bízott meg. A szerződés szerint a külső cég csak akkor számláz, ha karbantartási munkák ténylegesen felmerültek, azzal, hogy a díjakat egy összegben, negyedévente kell fizetni a cég által kibocsátott karbantartási igazolás alapján 60 napon belül. Rendelkezésre állási díj nem merül fel. Kérdésünk, hogy folyamatosan teljesített karbantartásnál mi a teljesítés időpontja? Lehet-e a teljesítés időpontja a karbantartási igazolás dátuma vagy a tényleges fizetési határidő? Jól gondoljuk, hogy a fizetési határidő a teljesítés napja?
Részlet a válaszából: […] ...mint szolgáltatásnyújtás, csak akkor tartozik a fenti kategóriába,ha az a közüzemi szerződés, illetve távközlési szolgáltatás járulékosankapcsolódó eleme.Bár igaz az az állítás, miszerint a folyamatosan nyújtottszolgáltatások esetén a teljesítés időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.
1
2