Járulékfizetési alsó határ

Kérdés:

Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidő felére, azaz heti 20órára történő foglalkoztatást jelent, amelyen belül a kötelező óraszám lehet 11óra. Amikor a járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a jogszabályok 36órás jogviszonyt említenek, az az Mt. (Kjt.) szerinti heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó járulékkötelezettsége

Kérdés: Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] A 36 órás munkaviszony megszűnését követő naptól az egyénivállalkozó főfoglalkozású vállalkozónak minősül, jogviszonyának megváltozásárólbejelentési kötelezettsége 2008. április 1-jén keletkezik. Járulékbevallási és-fizetési kötelezettsége azonban csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényt (Tbj) ismódosította a 2004. évi CI. törvény. Az említett törvény 318. § (8) bekezdéseszerint az e törvénnyel megállapított járulékokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.