Szakképzés költségtérítésének adózása

Kérdés:

Gyógyszerész végzettséggel rendelkező munkavállaló költségtérítéses szakgyógyszerész-képzést végez a Semmelweis Egyetemen. A képzés költségét a munkáltatója fizeti. A munkavállaló elmondása szerint nincs tanulói/hallgatói jogviszony közte és az egyetem között. Miként lehet eldönteni, hogy az átvállalt képzés díja adóköteles vagy sem?

Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. határozza meg személyi jövedelemadó adójogi szempontból az iskolarendszerű képzés és az iskolarendszeren kívüli képzés fogalmát.Az Szja-tv. 3. 86. pontja szerint iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a munkáltató lakhatási támogatást ad a munkavállalónak, az a felek közti jogviszony alapján – munka-viszony esetén bérjövedelemként – adóköteles.A szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Munkavállalók képzésének adózása I.

Kérdés: Új pénzügyes kolléganőnknek előírtuk a középfokú pénzügyi-számviteli ügyintézői képesítés megszerzését, amely kell a munkakör betöltéséhez. Ez OKJ-s képzés, szerintünk iskolarendszeren kívüli képzés, mert nem áll a tanuló tanulói-hallgatói jogviszonyban az oktatást végző céggel. Ennek a képzési költségnek a biztosítása a munkavállaló részére (amelyet a hivatal fizet meg az oktatást végző cégnek a hivatal nevére kiállított számla alapján) az Szja-tv. 4. §-ának (2a) bekezdése alapján nem minősül bevételnek vagy jövedelemnek a munkavállaló részére? (2019-ről van szó.) Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 4. §-ának 2a) bekezdése szerint nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

EU-s forrásból finanszírozott konferenciaszervezés adózása

Kérdés: Európai uniós pályázatból konferenciákat szervezünk testvérvárosainkkal mind külföldön, mind Magyarországon egyaránt. A résztvevőknek nyújtott étkezés, szállás, utazás ebben az esetben adóköteles-e?
Részlet a válaszából: […] ...alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás (7.17. pont).Jövedelemnek nem számító tétel, azaz "adómentes" az Szja-tv. 7. §-a alapján például a hivatali, üzleti utazáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...beszélünk, az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q), illetve r) pontja szerinti hivatali, üzleti utazás költségének – jövedelemnek nem számító tételnek – tekintendő (az ott meghatározott feltételek mellett),– ha a képzéshez kapcsolódó étkezést kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Képzési költség adókötelezettsége

Kérdés: Az egyik munkavállalónkat tanulmányi szerződéssel – melyben vállaltuk az utazási költségek megtérítését is – beírattuk egy mérlegképes könyvelői tanfolyamra. A kérdésem az lenne, hogy a részére jutatott BKV-bérlet után meg kell-e fizetni az Szja-tv. 70-71. § szerinti 25%-os adót?
Részlet a válaszából: […] ...a minimálbér két és félszeresét meghaladó része pedig az Szja-tv.69. §-a szerint adóköteles, tehát az után 54 százalék személyi jövedelemadót ésa képzési költség személyi jövedelemadóval növelt összege után 27 százalék társadalombiztosításijárulékot kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Önkormányzat által nyújtott pályázati támogatás

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli juttatások,támogatások – a törvényben rögzített feltételek megvalósulása esetén – mentesekaz adó alól, illetve a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül maradnak,esetleg adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Amennyiben az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 23.

Nyelvoktatás költségeinek átvállalása

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója angol nyelvet tanul. A nyelvtanulás akkreditált nyelviskolában, felnőttképzés keretében folyik, amelynek költségeit intézményünk viseli. Kérdésünk, hogy a nyelvtanulás átvállalt költsége beszámít-e a munkáltatónál az adóköteles béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátjába? Keletkezik-e ezzel összefüggésben intézményünknek vagy a dolgozónak adókötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokadókötelezettségéről az Szja-tv. 71. §-a rendelkezik. E szabály szerint amunkáltatónak kell 54 százalékos személyi jövedelemadót fizetnie a törvénybenfelsorolt adómentes juttatások együttes értékének az évi 400 ezer forintotmeghaladó része után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 12.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
Részlet a válaszából: […] ...január elsejétől lényegesen változtak a magánszemélyekjövedelemadó-megállapítási szabályai. Egyrészt az Art.-be visszakerültek a2006. január 1-jével hatályon kívül helyezett, munkáltatói adó megállapításravonatkozó szabályok, másrész az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Sulinetes adókedvezmény szabályainak változása

Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] ...jogosult a kedvezményre, ha az adóbevallásban bevallott éves jövedelme nem több 4 millió forintnál. 3 400 000 forintot meghaladó éves jövedelem esetén pedig már csökkentett összegben érvényesíthető csak a kedvezmény. A csökkentett összegű adókedvezményt úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 20.
1
2