Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben – év elején – pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló számlának mindig a munkáltató nevére kell szólnia.Ezzel szemben a ruházati költségtérítés adóköteles, összevonandó jövedelem, a köztisztviselők kivételével a munkáltató dönti el, hogy adja-e vagy nem, és milyen mértékben. A munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ruházati költségtérítés felhasználásának igazolása

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk, és adunk ruházati költségtérítést a dolgozóinknak. A szabályzatunkban előírtuk, hogy a ruhákról az intézmény nevére szóló számlát kell hozni. A ruházati költségtérítés összevonandó jövedelemként adózik. Van-e értelme előírni, hogy számlával számoljanak el a dolgozók, jelent-e adózásban különbséget, ha nem számoltatjuk el a dolgozókat a ruhapénzzel?
Részlet a válaszából: […] ...nevére szóló számlával kellett elszámolni, mert ennek hiányában pénzbeli juttatásnak minősült volna a ruhapénz, vagyis összevonandó jövedelem szabályai szerint kellett volna adóztatni.2019-től a ruházati költségtérítés minden esetben jogviszonyos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Ruházati költségtérítésről számla kérése

Kérdés: Polgármesteri hivatalban nyújtott ruházati költségtérítés esetén a számlával történő elszámolásának végrehajtásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni, mivel a folyó év január 1-jével hatályba lépett Szja-tv. módosítása alapján a ruházati költségtérítés is bérjövedelemként adózik, ezáltal a munkavállaló részére megállapított bruttó támogatási összeg eltér a kézhez kapott nettó összegtől, amelyet ténylegesen ruházat vásárlására tud felhasználni a dolgozó. A ruházat vásárlásáról kapott, és a hivatal nevére kiállított számlákon szereplő összegek így nem fognak egyezni a megállapított (a KIRA-rendszerben rögzített és feladott) összegekkel. A NAV-tól kapott tájékoztatás alapján a ruházati költségtérítés elszámolása – helyi szabályzat alapján – történhet számlával is, és hivatalunkban jelenleg előkészítés alatt áll az új közszolgálati szabályzat, amelyben szabályozni lehetne a ruházati költségtérítés elszámolását is. Viszont a nettó és bruttó összegek miatt ennek gyakorlati alkalmazása problémákat vet fel, ennek feloldására, megoldására kérem javaslatukat.
Részlet a válaszából: […] A ruházati költségtérítés valóban bérként adózik. Adózási szempontból ezért már nem feltétel a munkáltató nevére kiállított számlával történő elszámolás, azonban ennek szabályzatban történő kikötése nem is tilos a célszerű felhasználás ellenőrzése, betartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2019-től nem tekinthetjük egyes meghatározott juttatásnak a ruházati költségtérítést sem, így a munkavállaló ebben az esetben is költségviselő lesz, a munkáltatónak pedig csak a 19,5%-os szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes meghatározott juttatásoknak ezen, fentebbi jogcíme megszűnik, így a ruházati költségtérítés minden esetben jogviszonyos bérjövedelemként fog adózni. Az egyéni személyi jövedelemadón és egyéni járulékokon túl a költségvetési szerv munkáltató valóban 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Ruházati költségtérítés adózása 2019-től

Kérdés: Hogyan adózik a ruházati költségtérítés 2019-től? Van lehetőség egyes meghatározott juttatásra vonatkozó adózás mellett adni?
Részlet a válaszából: […] ...szempontok szerint meghatározott munkavállalói körnek. Az ilyen, például ruházati támogatás, minden esetben munkaviszonyból származó bérjövedelemként adózik a jövő évtől, így az után mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Ruházati költségtérítés adóvonzata

Kérdés: Közös hivatalként működünk, melybe két település tartozik. Az idei évben mindkét település elfogadta a köztisztviselők juttatásairól szóló rendeletét, és a közös önkormányzati hivatal költségvetésében a köztisztviselők és a polgármesterek részére ruházati költségtérítést állapított meg. Különbözik-e a levonandó közterhek összege a ruházati költségtérítés után, ha a köztisztviselői szabályzatban számla benyújtását írom elő, vagy ha az összeget számla benyújtása nélkül fizetem ki a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...a ruházati költségtérítést pénzbeli formában nyújtják, az jogviszonyból származó jövedelemként (bérként) adóköteles (a magánszemélytől levonandó 15% személyi jövedelemadó, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni és 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszából: […] ...ha a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv.69. § (1) bekezdés c)-e) pontjában leírtaknak. Ebben az esetben 54%-os személyijövedelemadót kell fizetni a juttatónak. Az Szja-tv. 10. § (2) pontja szerintaz adófizetési kötelezettség a munkaruha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 2.

Ruházati költségtérítés adókötelezettsége

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...helyes a közterhekmegfizetésével kapcsolatos gyakorlatuk. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak ajuttatás után 54 százalékos személyi jövedelemadót, 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, illetőleg 3 százalék munkaadói járulékot kellfizetnie.Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Szociális étkeztetés fizetendő áfája és könyvelése

Kérdés: A Költségvetési Levelekben 2007. május 2-án megjelent 1683-as kérdésre adott válasz foglalkozik a szociális alapon nyújtott étkeztetés áfájával. Kérem, hogy az ott leírtakat egészítsék ki azzal, hogyan kell a könyvelésben szerepeltetni a gazdasági eseményt!
Részlet a válaszából: […] ...HÉV-en éstávolsági buszon történő utazás esetén), illetve a saját gépjárművel történőmunkába járás költségtérítése személyijövedelemadó-törvényben meghatározottösszegének megfelelő mértékű költségtérítést köteles adni a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

2006-tól korlátozottan adómentes juttatásokról

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárbabefizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni,– az iskolai rendszerű képzéscímén átvállalt, viselt költségből az a rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 31.
1
2