108 talált cikk a szociális hozzájárulási adó , jövedelem kifejezésre

Kérdés: Az 50/1999. EüM rendelet 6. §-a értelmében: „Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveggel.” Az Szja-tv 1. mellékletének 8.8. pontja alapján adómentes bevételnek minősül „a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz”. Ebben az értelemben szemészeti szakvizsgálatként elfogadható-e egy optometrista által kiállított szakvélemény, miszerint a dolgozónak a képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüvegre van szüksége, vagy csak szemész szakorvos véleményével biztosíthatjuk a dolgozó részére az adómentes juttatást?

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés:

Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
„Az Szja-tv. és a Szocho-tv. egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályaitól eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része.”
Kérem szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy egy költségvetési intézmény esetében „az adóévben elszámolt éves összes bevétel” alatt a B4 Működési bevétel, a B1-B7 Költségvetési bevétel vagy a B1-B8 Bevételek összesen értendő?

Kérdés: 10 millió forintot meghaladó munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban, pontosan milyen módon tudja igazolni a magánszemély minden évben az aktuális bevalláskor, hogy éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel csökkent a fennálló tartozás? Ha a kölcsönt például 2025. november közepén kapta a magánszemély, hogyan kell kiszámolni a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső járulékokat?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett kiemelkedő munka elismeréseként díszpolgári címet szeretne adományozni a község egyik lakosának. A díszpolgári cím mellé 50.000 Ft pénzjutalmat határoztak meg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt a pénzjutalmat besorolni?

Kérdés: Munkáltatói kamatmentes lakáscélú kölcsön adózásával kapcsolatban merült fel kérdésként, hogy kit terhel az adókötelezettség, kinek kell a személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adót megfizetnie és bevallania? Ha a magánszemélyt terheli ez a kötelezettség, akkor milyen módon tudja igazolni költségvetési szervünk dolgozója, hogy minden évben, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé az aktuális bevalláskor, éppen mennyi a piaci ingatlanvásárlási kölcsön kamata? Havi bontásban kell-e számolni a fennmaradó kölcsönre a járulékokat, azaz minden egyes hónapban annyival csökken a járulékfizetés alapja, amennyivel a törlesztéssel csökkentette a magánszemély a fennálló tartozását? Ha a 15 millió forint összegű kölcsönt 2025. november közepén kapta, hogyan kell majd kiszámolnia a 2026. évi bevallásnál a novemberre mint tört hónapra és a december hónapra eső fizetendő összeget?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat éves arcképes helyi bérletet vásárolt a tagok részére. A vásárolt bérlet után keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség? A tagok részére személyi juttatásként kell számfejteni?

Kérdés: Elszámolásra kiadott előleg 30 napon túli elszámolásáról szeretnénk tájékoztatást kérni. Ki adózik és hogyan?

Kérdés: Korábbi foglalkoztatottunk munkaügyi pert kezdeményezett hivatalunkkal szemben. A peresített tőkeösszeg jogcíme személyi juttatás. Milyen rovatkódon kell elszámolni a tőkeösszeget, a hivatal volt foglalkoztatottja miként adózik a juttatás után, milyen járulékfizetési kötelezettsége van hivatalunknak?