Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...támogatás,– az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,– a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege.Tehát a civil szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.

Megbízási díj adó- és járulékkötelezettsége

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...megbízási szerződés alapján végzett tevékenységbőlszármazó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény(Szja-tv.) 16. §-ában szabályozott önálló tevékenységből származó jövedelemnekminősül.A megbízónak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Munkába járás saját személygépkocsival

Kérdés: Néhány munkavállalónk munkaszerződés szerint 2 különböző városban végzi munkáját (egy héten 3 nap az egyik, 2 a másik városban), és egy harmadik helység a lakóhelye. Saját személygépkocsi használata esetén hogyan számolható el részükre a költségtérítés? Csak a kilométerenkénti 9 Ft, mindkét munkavégzési hely esetében? Van-e lehetőség nagyobb összeg megtérítésére? Kell-e a munkavállalónak a tényleges költségeiről nyilatkoznia? Milyen adó- és járuléklevonási kötelezettségünk van, ha nem csak a 9 Ft-ot térítjük meg nekik?
Részlet a válaszából: […] ...napi, valamint a munkarendtől függőgyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról szólótörvényben munkába járás költségtérítése címén a 9 Ft/km térítés kötelezőenakkor jár, haa)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Köztisztviselői cafeteria 2010

Kérdés: 2010. évben a köztisztviselők az illetményalap minimum ötszörösére, maximum huszonötszörösére jogosultak béren kívüli juttatásként, amit cafeteria-rendszerben vehetnek igénybe. Hogyan kell helyesen értelmezni a bruttó keretösszeget? A minimum 193 250 Ft/fő, mely összegbe bele kell férnie a cafeteriaelemre juttó munkáltatói adónak is, vagyis ez a bruttó keretösszeg, vagy a 193 250 forintra rá kell számolni a 27% munkáltatói járulékot is, és ez adja a bruttó keretösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesül, esetükben a Ktv. rendelkezése alapján mindenképpen bruttókeretről beszélünk.Az egyes juttatások a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerint adóznak. Azt, hogy kell-e járulékot,egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 2.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 7. § (1) bek. szerint: "A jövedelemkiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:kc) ...kd) ...ke) ..."A Tbj. 4. § k) pontja alapján a járulékalapot képezőjövedelem:"Az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, azönálló és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Nyugdíjpénztári hozzájárulás

Kérdés: Munkáltatónk magán- és önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást kíván fizetni a munkavállalók részére. Kialakíthatók-e a munkáltató által támogatni kívánt csoportok az alábbiak szerint: a) kizárólag magán-nyugdíjpénztári tagok számára a munkabér 2 százaléka b) kizárólag önkéntes pénztári tagsággal rendelkező munkavállalók részére a munkabér 2 százaléka c) azon munkavállalók részére, akik egyidejűleg magán és önkéntes pénztártagsággal is rendelkeznek, csak a magánnyugdíjpénztárba fizetnék a munkabér 2 százalékát?
Részlet a válaszából: […] ...szabályként kezelhetjük a Szja-tv. 7. § (1)bekezdésének k) pontját, mely szerint a személyi jövedelemadó kiszámításánálnem kell figyelembe venni azt az összeget, melyet a magánnyugdíjról és amagánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 14.

Munkahelyi és szabadidősport támogatása

Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély által természetben megszerzettbevétel. Ennek alapján az egyesület által biztosított sportolásilehetőség formájában adott jövedelem akkor adómentes, ha az egyesület közhasznúvagy kiemelten közhasznú minősítéssel rendelkezik, és az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Kiegészítő nyugdíj

Kérdés: Az iskolában foglalkoztatott nyugdíjas pedagógus egy önkéntes nyugdíjpénztárnak a tagja. Az első vagy az utolsó befizetéstől számított 3 év után veheti fel adómentesen a befizetett tagdíjat, valamint a hozzá kapcsolódó adójóváírást?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §. 23. pontja alapján akkor tekinthető aszemélyi jövedelemadó szempontjából nyugdíjnak az önkéntes kölcsönösnyugdíjpénztár által teljesített nyugdíjszolgáltatás (kiegészítő nyugdíj), ha aszolgáltatást igénybe vevő tagnak, azaz a nyugdíjasnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén:– A főfoglalkozású tag utáni járulékfizetési kötelezettség:A társas vállalkozás a járulékalapot képező jövedelem után2004. január 1-jétől 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Szakmai konferencia étkezési, szállásköltségeinek elszámolása

Kérdés: Egy országos szakmai szervezet, egyesület vagyunk. Minden évben tartunk egy 3 napos szakmai konferenciát, ahol az étkezési és szállásköltséget az egyesület fizeti bevételeiből, illetve pályázatokból. Az így juttatott ingyenes szolgáltatások reprezentációs költségként elszámolhatók-e, vagy ez természetbeni juttatás? Érvényesíthető-e az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás értékét csak reprezentációkéntszámolhatják el.Társadalmi szervezet lévén nem kell megfizetniük a 44százalékos személyi jövedelemadót a reprezentáció és a 10 ezer forint egyediértéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóévben elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
1
2