15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Előzetes értesítés az ellenőrzésről
Kérdés: Értesítést kaptunk az adóhatóságtól, hogy a "IV. negyedévben adóellenőrzést tervez" társaságunknál. Az értesítés nem tartalmazza, hogy az adóhatóság milyen időszakot kíván vizsgálni. Az értesítést átvettük, megnyitottuk az ügyfélkapun az elektronikus dokumentumot, mostantól egyáltalán nem adhatunk be önellenőrzést?
2. cikk / 15 Polgármester szabadsága
Kérdés: Önkormányzatunk polgármestere a 2020. évi szabadságát teljes egészében nem vette ki. 2021. március 31-ig sem élt a szabadság kivételével. Hogyan kell kezelni, nyilvántartani a továbbiakban?
3. cikk / 15 Pénzügyi ellenjegyzői feladatok ellátása
Kérdés: Egy köztisztviselő munkatárs 2021. március 15-étől GYED-en van, önkormányzatunknál ő látta el a pénzügyi ellenjegyzői feladatkört, helyére új munkavállalót neveztünk ki (nincs pénzügyi ellenjegyzői jogosultsága). Mivel GYED mellett lehet már jövedelme, megbízási díj adható-e számára a pénzügyi ellenjegyzési feladatok ellátásáért? Munkaköri leírása tartalmazza ezt a feladatkört. Ha nem adható neki megbízási díj, akkor megbízási díj nélkül aláírhat-e, mint passzív állományban lévő dolgozó?
4. cikk / 15 Polgármester ki nem adott szabadságának kezelése a jogviszony megszűnése esetén
Kérdés: Leköszönő polgármesterünk több mint 20 évig volt folyamatosan polgármester. A ki nem vett szabadságát hány évre visszamenőleg kell kifizetni, milyen összegben és milyen módon?
5. cikk / 15 Érvényesítés, ellenjegyzés
Kérdés: Önkormányzatunknál az alábbi gazdálkodási ügyekkel foglalkozó munkatársak dolgoznak a következő végzettséggel:
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztárellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki kiadásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztárellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki kiadásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?
6. cikk / 15 Köztisztviselő megbízása más munkakör, illetve munkaköri feladatok ellátásával
Kérdés: Köztisztviselőnek középiskolai végzettséggel milyen pótlékot, kiegészítést tudunk adni, ha megbízzuk őt jegyzői asszisztensi feladatokkal határozott időre?
7. cikk / 15 Gyermek gondozására tekintettel igénybe vett fizetés nélküli szabadság után személyi illetmény visszavonása
Kérdés: Városunkhoz csatlakozott két község, közös hivatalt hoztunk létre, a dolgozókat átvettük. Egy személy GYES-en volt, és most is azon van. Korábbi munkahelyén személyi illetményt állapítottak meg részére. Az új közös hivatalban személyi illetmény nincs, senki nem részesül ilyen bérben. Kötelező-e a GYES-ről visszatérő dolgozó részére továbbra is a személyi illetmény folyósítása, vagy végzettségének megfelelő besorolással alkalmazhatjuk az új közös hivatal szervezetében?
8. cikk / 15 Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége
Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
9. cikk / 15 Polgármesteri hivatal gazdasági vezetőjének pótszabadsága és illetménye
Kérdés: A községi önkormányzat gazdasági vezetőjének jár-e vezetői pótlék és vezetői többletszabadság?
10. cikk / 15 Köztisztviselő végkielégítésre való jogosultsága előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság kapcsán történő felmentésnél
Kérdés: Köztisztviselő vagyok, jegyzői beosztásban. Az 59. életévemet 2011. július 29-én töltöm be. Felvetődött a nyugdíjazásom gondolata. A polgármesterrel 2011. júliusig dolgoznánk együtt, és esetleg utána igénybe vehetném a nyugellátást. Amikor ez felvetődött, akkor még a felmentési idő 8 hónap volt. Gondolkodás után én elfogadtam az ajánlatot, és úgy számoltam, hogy 2011. február 1-jétől felmentési időmet töltöm, majd azt követően kérem a nyugdíjazást. De időközben a jogszabály lényegesen változott, amire én nem gondoltam, és nem voltam kellően előrelátó, hogy még a múlt évben éltem volna a lehetőséggel. A megváltozott kéthavi felmentési időre tekintettel megegyeztünk, hogy 2011. március 1-jétől szabadságra megyek, és június, júliusban pedig felmentésre. Én a Ktv. és az Önök 2010. 12. 14-i Költségvetési Levelekben megjelent 2800. számú cikkében olvasottakra tekintettel úgy gondolom, hogy nekem is járna végkielégítés. Ugyanis én még nem vagyok nyugdíjban, majd csak az év II. felétől kívánom azt kérelmezni. A Ktv. 19. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti olvasatban jár a végkielégítés, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A polgármester állítása szerint nem jár a végkielégítés, mivel én kérem a felmentésemet, elérem a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt, illetve rendelkezem már 40 éves munkajogviszonnyal. Jelenleg a rám vonatkozó nyugdíjkorhatár 62 év. Elvileg nem vagyok köteles nyugdíjba vonulni, de véleményem szerint közös megegyezéssel ez is megoldható. (Az más kérdés, hogy a mai szabályozás szerint "bármikor" felmondhatnak, minden következmény nélkül.) A nyugdíjfolyósító intézetnél még nem indítottam el az ezzel kapcsolatos eljárást, és amíg a munkaviszonyom "fennáll", nem is szándékozom.
