84 talált cikk a hozzájárulás , jogcím kifejezésre

Költségvetési intézményünk dolgozói rendelkeznek mobiltelefon-flottával. A csomag lényege, hogy a flottán belül a telefonálás, SMS-küldés költségmentes, csupán egy alapdíja van. Ha flottán kívülre telefonálnak a dolgozók, annak Ft/perc díja van, mely hozzáadódik az alapdíjhoz. Az intézmény belső szabályzatában rögzített módon minden alkalmazott bruttó 500 forint telefontámogatásban részesül, ami annyit jelent, hogy korlátlanul kezdeményezhet percdíjas telefonálást bármilyen mobilhálózatba, és az ezáltal keletkező többletköltséget bruttó 500 forintig az intézmény viseli. A munkavállalók csak az 500 forintot meghaladó díjat kötelesek megtéríteni, mely összeg részükre kiszámlázásra kerül. Helyesen gondoljuk, hogy ez a bruttó 500 forint (vagy amennyit az egyes alkalmazottak felhasználnak/kimerítenek) egyéb személyi juttatásnak minősül? A számla könyvelésekor milyen rovatkódon szükséges elszámolni, illetve a KIRA-rendszerben milyen jogcímen kell rögzíteni? Mivel a szolgáltatás 27% áfát tartalmaz, könyveléskor ezt hogyan lehet kezelni? Milyen adóvonzata van ennek a támogatásnak?

Gyermek- és vendégétkeztetést is végző óvodai konyha (költségvetési szerv) szeretne beruházást megvalósítani. Egy étellift beszerzését és beüzemelését tervezik a jövőben (az óvodai konyha szerezné be, a számla az ő nevére szólna), a konyha épülete az önkormányzat tulajdonában van, a liftet – jól gondolom-e – az épület részeként kell kezelni, tehát épületre aktiválható csak, vagy berendezésként is kezelhető? Megveheti a normatíva terhére az óvoda? Vagy az önkormányzat is beszerezheti normatíva terhére ezt?

Önkormányzatunk saját tulajdonában lévő ingatlanjában
– az önkormányzat vagy állam által fenntartott kerületi köznevelési, szociális intézmények táborozó gyermekei tanulói és kísérő felnőttek részére,
– a kerületi nem önkormányzati vagy nem állami fenntartású, valamint "külsős" nem kerületi köznevelési és szociális intézmények táborozó gyermekei, tanulói és a kísérő felnőttek részére szállást biztosít.
Ezzel kapcsolatban lenne több kérdésünk:
– Az itt nyaraló gyerekek, valamint az őket kísérő tanárok után is meg kell fizetnünk a turizmusfejlesztési hozzájárulást? A kísérő személyzet munkát végez, tevékenységük után fizetést, megbízási díjat vagy ügyeleti díjat stb. kapnak, és nem nyaralnak. Az önkormányzat 5% áfatartalmú számlát állít ki a táboroztatás után. Havi áfabevallók vagyunk. Nézetünk szerint ez kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősül. Tehát regisztrálnunk kell az NTAK rendszerébe is.
– Az NTAK rendszerbe egyenként kell személyenként feltölteni az ott nyaraló gyerekeket, valamint a kísérő tanárokat?

Az egyik vízmű zrt. által korábban beszedett közműfejlesztési hozzájárulás egy részét a cég nem költötte el a hálózat fejlesztésére. Megállapodás szerint ezt az összeget átadnák az érintett önkormányzatnak, amelyből az önkormányzat hajtana végre fejlesztéseket. Az átutalt összeget az önkormányzat végleges pénzeszközátvétel címén könyvelné. A 2023 áprilisában kelt megállapodás ellenére a zrt. a mai napig nem fizetett, az önkormányzat reklamációjára az alábbi javaslatot tették:
"A pénzügyi osztályunk a következő megoldási javaslatot tette a felmerülő könyveléstechnikai kérdések kezelésére. Kérjük az önkormányzatot, hogy szíveskedjen két db áfás számlát kiállítani ivóvízre és szennyvízre, melyek jogcíme: pénzeszköz átadás; a hivatkozásban pedig szíveskedjenek feltüntetni az elszámolólevél: iktatószámát: .../2023, valamint tárgyát: önkormányzati tulajdonú vízi közművek 2022. évi használati díjának és közműfejlesztési hozzájárulásának elszámolása.
A rendelkezésemre álló információk szerint a számlák beérkezését követően társaságunk elutalja az .../2023 számú elszámoló levélben feltüntetett még el nem utalt összegeket."
Véleményük szerint ez megoldható így? Az önkormányzat bizonytalan, hogy egyáltalán van-e joguk bármit számlázni.