Programszervező részvétele a szervezett eseményen

Kérdés: Szociális intézményben idősek nappali ellátása működik. A kolléganő - akinek benne van a munkaköri leírásában, hogy szervezze a programokat az időseknek - szokott belépőjegyes szolgáltatásokat is szervezni. Az idősek maguk fizetik a belépődíjat. A kolléganőnek a belépőjegyét kifizethetjük? Ha igen, milyen jogcímen, formában? Továbbá szoktak a nappali ellátás keretén belül sütögetni a résztvevők. Az alapanyagot a szociális intézmény biztosítja. Ezek az anyagok miként kerülhetnek elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] A programot szervező munkatárs hivatali kötelességét teljesítve vesz részt a programon, a belépőjegye az Szja-tv. 4. §-a (2a) bekezdésének a) pontja alapján nem keletkeztet a magánszemélynél bevételt, ezért nem keletkeztet adó- és egyéb közteherfizetési kötelezettséget,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Anyakönyvvezető díjazása

Kérdés:

A közös önkormányzati hivatalnál lévő anyakönyvvezetőnk kinevezett köztisztviselő. Ehhez a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatoknál rendeletben vannak leszabályozva az anyakönyvi eljárásban fizetendő díjak. Az anyakönyvvezetőt a hivatali munkaidőn és hivatali helyiségen kívül tartandó anyakönyvi eseményért – választása szerint – eseményenként nettó 10.000 Ft díjazás vagy szabadidő illeti meg. Ha a díjazást választja, akkor annál az önkormányzatnál kell számfejteni, ahol a házasságkötés volt. Milyen jogcímen lehet számfejteni, és melyik rovatra kellene könyvelni az anyakönyvvezető díjazását? Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez?

Részlet a válaszából: […] ...tételes díjazási formát nem ismer.A Kttv. nem ad általános felhatalmazást a munkáltató számára, hogy a benne foglalt díjazási jogcímekhez képest eltérőeket állapítson meg (csak arra van lehetőség, hogy munkáltatói mérlegelési jogkörben olyan díjazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Többletfeladat egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban alkalmazásban álló egészségügyben dolgozónak (gazdasági-műszaki ellátás) többletfeladatot szeretnénk kitűzni, mivel a tartós távolléten levő kolléganő munkakörét nem kívánjuk betölteni, annak feladatkörét osztanánk meg a munkatársak között. Helyesen járunk-e el, ha a többletfel-adatot végző egészségügyben dolgozónak többletfeladat jogcímen számfejtést adok fel a KIRA-ban?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben tulajdonképpen helyettesítésről vagy átmeneti többletfeladat-végzésről van szó.Az Eszjtv. ugyan rendelkezik helyettesítési díjról, de annak hatálya alól kiveszi az egészségügyben dolgozókat. Az országos kórház-főigazgatónak az állami fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló, aki saját jogú nyugdíjasnak minősül, nem minősül biztosítottnak, azaz mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjas az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Konferencia részvételi díja

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja alapján hivatali üzleti útnak minősül többek között a belföldi és a külföldi kiküldetés, ideértve a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvételt is. Amennyiben a rendezvényszervező cég a számlán nem tünteti fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 13.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jétől hatályos Szja-tv. az iskolarendszerű képzési költségének munkáltató által történő átvállalását már nem sorolta a béren kívüli juttatások közé, de úgy rendelkezett, hogy a munkáltató 2016. december 31-ét követően a 2016. december 31-én...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Kiegészítő pótlék figyelembevétele a jubileumi jutalom alapjául

Kérdés: Védőnő munkakör esetén a 30 éves jubi-leumi jutalom számításánál az alapilletményen felül figyelembe kell-e venni a 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 21. §-ának (10) bekezdésében meghatározott védőnői kiegészítő pótlék összegét, ezen paragrafus (11) bekezdésében meghatározott területi pótlékot, valamint a szakdolgozó, védőnő kiegészítő díjazása jogcímen juttatott összeget?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 85/A. §-a (1) bekezdésének m) pontjára is figyelemmel, a kialakult joggyakorlat alapján a jubileumi jutalom alapjába nem számítanak be az illetménykiegészítés és az illetménypótlékok, csak a garantált (tábla szerinti) illetmény és az illetménynövekedés, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Iskolarendszerű képzés támogatásának adózása 2019-től

Kérdés: A 2019. január 1-jétől hatályos Szja-tv. béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályainak értelmezésében kérnénk iránymutatásukat. A jelenleg hatályos Szja-tv. 89. §-ának (6) bekezdése szerint azokat a juttatásokat, melyek a 71. § szerinti béren kívüli juttatásként nem nevesítettek, de korábban annak minősültek, egyes meghatározott juttatásként és annak költségeivel adhatjuk a munkavállalóknak. Például egy tanulmányi szerződéssel támogatott munkavállaló részére a képzésének költségeit ebben az évben egyes meghatározott juttatásként el lehet számolni. 2019. évtől milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Az OKJ-s képzések iskolarendszeren kívülinek minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 89. §-a (6) bekezdésének jelenleg hatályos szövege valóban úgy rendelkezik, hogy a 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Érvényesítésre jogosult személyek kijelölése

Kérdés: Az adószakértő munkaköri leírásában szerepel az érvényesítési feladat ellátása. Ezenfelül a pénzügyi kötelezettség zavartalan működése érdekében több megfelelő végzettségű pénzügyi munkatárs külön írásbeli meghatalmazással rendelkezik az érvényesítői jogkör gyakorlásáról, de a munkaköri leírásukban nem szerepel. Aláírásmintával a jogcím gyakorlásához rendelkeznek. Mivel az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése csak az írásbeliséget írja elő kötelező erővel, és a kijelölés módjáról nem rendelkezik, ezért kérdésünk arra vonatkozik, hogy intézményünk eleget tett az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdésében az érvényesítők kijelölésére vonatkozó előírásnak? Az Ávr. 55. §-ának (2) bekezdése értelmében a kötelezettséget vállaló szervnél kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére költségvetési szerv gazdasági vezetője, vagy az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt, a 9. § (5) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult.
Részlet a válaszából: […] Az Ávr. 58. §-ának (4) bekezdése szerint az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg. (Megjegyezzük, hogy ilyen jogcímen, egyes meghatározott juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem adható.)A béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
1
2
3
5