Intézményvezető munkajogi intézkedései

Kérdés:

Önkormányzatunk intézményének dolgozója munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kérte, munkáltatójával megegyezve olyan megállapodást kötöttek 2023. március 30. napján, hogy a munkaviszony megszűnésekor, azaz 2023. április 30-án, 2 havi végkielégítésben részesül a dolgozó. A megállapodás aláírását követő napon, azaz 2023. március 31-én az intézményvezető munkaviszonya nyugdíjba vonulás miatt megszűnt. Az intézmény költségvetésének tervezésekor végkielégítés jogcímen kiadást nem terveztek. Az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva a bérjellegű kiadások terhére ennek ellenére kötelezettséget vállalt. Az új intézményvezető 2023. április 7. napján kezdeményezte a költségvetési szerv költségvetésében a jogcímek közötti átcsoportosítást, s így a végkielégítés jogcím alatt rendelkezésre állt a szükséges összeg, a járandóság kifizetésre került.
1. Megtehette-e az intézményvezető, hogy a személyi kiadások terhére kötelezettséget vállalt munkáltatói jogkörben úgy, hogy erre jogcím nem volt?
2. Amennyiben nem tehette meg, ezzel megkárosította az önkormányzatot a jogtalan kifizetéssel? (Bérkerettúllépés nem történt.)
3. Kötelezhető-e arra, hogy a kifizetett végkielégítés összegét mint kártérítést utólag megtérítse az önkormányzat számára?
4. Meddig terjed az intézményvezető személyi kiadások feletti rendelkezési joga?

Részlet a válaszából: […] ...esetén a törvényben meghatározott speciális feltételeknek megfelelőenszűnik meg. A Kjt. 37. §-a nem teszi lehetővé, hogy a felek más jogcímű megszűnésre is kiterjesszék a munkáltató végkielégítés-fizetési kötelezettségét. Ez a rendelkezés tehát korlátozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Egészségügyi jogviszonyban dolgozó nyugdíjazása

Kérdés: Egészségügyi jogviszonyban dolgozó munkavállalónk nyugdíjba vonulását tervezi. Az Eszjtv. 12. §-ának (6) és (7) bekezdése szerint a közalkalmazottnak kell kérni a felmentését, és a munkáltató hozzájárulásával szűnik meg a munkaviszonya. Az Mt. 69. §-ának (1) bekezdése hivatkozik a felmondási időre, ami harminc nap. A felmondási idő feléről a dolgozót a munkavégzés alól fel kell menteni. A dolgozó a szakszervezet jogászához fordult, aki a következők szerint értelmezi a jogszabályt: "Az Eszjtv. 12. § (6) és (7) bekezdése – amely a jogviszony megszüntetéséről szól – szinte szó szerint vette át a Kjt. 30. §-ának (4) és (5) bekezdését. E joghely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyt felmondással meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmondási idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. Ez azt jelenti, hogy ha valaki »nők 40« nyugdíjba szeretne elmenni, és legkésőbb a jogviszonya megszűnésekor a »nők 40« nyugdíjhoz szükséges jogosultsági feltételek beállnak, kérelmére a jogviszonyát a munkáltatónak kell felmondással megszüntetnie. A törvény 1. §-ának (9) bekezdése szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyra az Mt. szabályait kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgálati jogviszonyról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. Mivel az Eszjtv.-ben a felmondási idő mértékére nincs eltérő rendelkezés, ezért e tekintetben az Mt. 69. §-át kell alkalmazni. E szerint a felmondási idő hossza 40 év jogviszony után 90 nap. Összegezve: értelemszerűen a dolgozó jogviszonya a felmondási idő (90 nap) végével szűnik meg." Jelzése szerint a "nők 40" nyugdíjazás esetén a dolgozó kérelmére a dolgozó jogviszonyát munkáltatói felmondással kell megszüntetni. Ebben az esetben a felmondási idő 90 nap, melynek feléről a dolgozót a munkavégzés alól is mentesíteni kell. Az Mt. 66. §-ának (2) bekezdése előírja a munkáltató általi felmondás indokait, mely között nem szerepel a nyugdíjazás. A másik aggályunk, hogy ha a munkáltató mond fel, a dolgozó nem minősül még nyugdíjasnak, így a munkáltató általi felmondás esetén végkielégítést is kell fizetni a dolgozónak. Véleményünk szerint csak a dolgozó kezdeményezheti a felmentést, a törvényes felmondási idő 30 nap, mely a 69. § (3) bekezdés szerint maximum hat hónappal meghosszabbítható. Kérjük állásfoglalásunk megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolni.Ez alapján, amennyiben a munkáltatói felmondás jogcímeként és indoklásaként a munkáltató ezt a jogszabályhelyet és tartalmat jelöli meg, azaz azt, hogy a munkavállaló erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Önkormányzati támogatások adózása

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
- munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
- lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
- lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
- rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
- munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell jövedelemnek tekinteni, azaz kvázi adómentes, továbbá az Szja-tv. 1. számú mellékletében is találhatunk számos adómentességi jogcímet, juttatási kört.Amennyiben a konkrét juttatás ezen rendelkezések valamelyikének megfelel, akkor fennáll az adómentesség....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Munkába járás elektromos autóval

Kérdés: Jogosultak-e a munkába járás költségtérítésére azok a munkavállalók, akik elektromos autóval járnak munkába? Más-e az adójogi meg-ítélése annak az esetnek, ha a munkavállaló adott esetben ingyenesen tölti az elektromos autóját? A nyilatkozaton kívül terheli-e más bizonylatolási kötelezettség a munkavállalót a felmerült költséggel kapcsolatban (áramszámla stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...pedig az Szja-tv. határozza meg.A rendelet meghatározza, hogy milyen esetben, mennyi térítést kell a munkáltatónak fizetnie munkába járás jogcímén. A rendelet 3. §-ában foglaltak alapján a munkáltató munkába járás jogcímén a bérlet, jegy ellenértékének legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Saját dolgozó részére nyújtott szolgáltatás II.

Kérdés: Két egészségügyi intézmény együttműködési megállapodást köt egy orvos személyes közreműködésére. Az orvos a szolgáltatást nyújtó intézmény állományában van, személyes közreműködésének díja kiszámlázásra kerül az intézmények között. A szállást a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek kell biztosítania a közreműködő orvos részére. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szolgáltatást igénybe vevő intézménynek, amikor a szállás díját kifizeti a közreműködő orvos nevére szóló számla alapján?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység folytatása érdekében, vagy hivatali, üzleti utazással összefüggésben kap a magánszemély.A költségtérítés jogcímei:– adóköteles bevételszerző tevékenységgel kapcsolatban felmerült kiadás megtérítése,– hivatali, üzleti utazással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Milyen lehetősége van a munkáltatónak, ha lakhatási támogatást szeretne juttatni egy új munkavállalójának? Az új dolgozó Szegeden lakik, de albérletbe felköltözne Budapest környékére, és a lakásbérléshez szeretne munkáltatói támogatást kapni. A munkáltató köteles megtéríteni ebben az esetben a lakásbérleti díjat, vagy csak adóköteles jövedelemként adhat támogatást?
Részlet a válaszából: […] ...juttatást), felnőttképzési szolgáltatás, a képzés időszaka alatt biztosított étkezés, közlekedés, szállás, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítés, megélhetési támogatás.Ugyancsak adómentes az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 7.24. pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Önkormányzatunk fizikai munkakörben nyugdíjas munkavállalót szeretne foglalkoztatni. A leendő munkavállaló magyar állampolgár, Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát. Nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt. Magyarországra járulékot, adót soha nem fizetett. A munkavállalónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van, fizetéséből milyen jogcímeket kell levonni?
Részlet a válaszából: […] A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti munkaviszonyban álló munkavállaló, aki saját jogú nyugdíjasnak minősül, nem minősül biztosítottnak, azaz mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.A Tbj-tv. 4. §-ának f) pontja értelmében saját jogú nyugdíjas az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Behajthatatlan követelés miatti áfacsökkentés lehetősége

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?
Részlet a válaszából: […] ...az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása is a vevő részéről.Átmeneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkáltató által nyújtott tanévkezdési támogatás

Kérdés: Hogyan adhat a munkáltató tanévkezdési támogatást? Van-e lehetőség kedvezőbb adózás mellett nyújtani?
Részlet a válaszából: […] ...adóévben még nem adott a magánszemély részére csekély értékű ajándékot, mivel a magánszemélynek évente csak egyszer adható ezen a jogcímen juttatás, továbbá nem nyújtható pénzbeli formában, csak természetben (utalvány formájában vagy számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: Mennyi felmentési idő illeti meg, illetve megilleti-e azt a közalkalmazottat, aki 2019. május 23-ával szeretne nyugdíjba menni? (1955-ben született.) A közalkalmazotti törvény 33. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nem egységes a vélemény, az is elhangzott, hogy nem illeti meg a felmentési idő. A dolgozó határozatlan időre kinevezett közalkalmazott, és az alábbi jogviszonyai voltak:
1973. 08. 22.-1977. 04. 14. SZOT Szanatórium,
1977. 04. 15.-1983 .02. 09. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1983. 05. 16.-1983. 09. 15. SZOT 4. sz. Üzemegység,
1987. 10. 08.-1988. 12. 31. ÉPSZAK-JAVSZER Vállalat,
1989. 02. 20.-1989. 09. 20. ÁFÉSZ,
1991. 07. 12.-1995. 05. 15. Magánvállalkozó,
1999. 05. 01.-1999. 12. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2000. 05. 15.-2000. 10. 15. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2001. 05. 01.-2001. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2002. 05. 08.-2002. 10. 31. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 05. 01.-2003. 06. 30. Városi Művelődési Ház és Könyvtár,
2003. 07. 01.-2018- Városi Művelődési Ház és Könyvtár
Részlet a válaszából: […] ...40 éves öregségi nyugdíját igénybe vevő közalkalmazott nőkre mondja ki azt, hogy amennyiben a közalkalmazott kérelmezi, úgy az ilyen jogcímen történő nyugdíjba vonulással összefüggésben a munkáltató köteles felmentéssel megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.
1
2
3
10