Önkormányzati fenntartású intézmény pénzkezelése

Kérdés:

Az intézmény múzeumi, kilátói belépőjegyet értékesít, Tourinform-irodát vezet, ahol kiskereskedelmi tevékenységet (ajándéktárgyak értékesítése), valamint szállásszolgáltatást is végez. Mindezt több telephelyen. Az intézmény gyakorlata az, hogy a pénzkezelő helyeken kasszát tart, a Tourinform-irodán és a szálláshelyen pénztárgépet üzemeltet. Felmerült bennünk a kérdés, hogy pontosan milyen nyilvántartásokat kell vezetnie? Mi úgy gondoljuk, hogy az összes pénzkezelő helyen kötelező a napi pénztárjelentés vezetése, valamint ha előleget vesz fel a pénztárból egy dolgozó, akkor az elszámolásához a pénzkezelési szabályzatunknak megfelelően az elszámolólap használata.
Az intézmény azon az állásponton van, hogy elegendő csak egy helyen a napi pénztárjelentés használata (azon a helyen, ahová befizetik a bevételt). Jól gondoljuk, hogy az intézmény javaslata helytelen? Továbbá van-e még valamilyen nyomtatvány, amit kötelezően vezetnie kell?

Részlet a válaszából: […] ...szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Pénzadomány elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési intézménye a saját bankszámlájára pénzadományt gyűjt az ukrajnai testvérvárosunknak. Az összegyűjtött pénzadomány átutalásra kerül az önkormányzat számlájára, melyből tartós élelmiszert, tisztálkodási szereket stb. vásárolunk, melyeket gépkocsival szállítunk a testvérvárosba. A pénzeszközt a költségvetési szerv költségvetésén át kell-e vezetni? Az önkormányzathoz átutalt összeget milyen jogcímen (átvett pénzeszköz) bevételezzük, és az összegen vásárolt termékek kiadása milyen COFOG-on és jogcímen kerülhet elszámolásra? Jó-e az az elgondolás, hogy a költségvetési szerv költségvetésén nem futtatjuk át, csak mint közreműködő szervezet van jelen az adománygyűjtésben, és 3672-es főkönyvi számlán gyűjti, illetve utalja tovább az önkormányzat részére a pénzeszközt?
Az önkormányzat államháztartáson kívülről átvett pénzeszközként szerepelteti a kapott adományt. A vásárolt termékeket áruként nyilvántartásba kell-e vennünk, vagy mi a helyes elszámolása az adományozásnak?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-a (10) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Pénzeszközök átvezetései közötti pénzforgalommal kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Az év utolsó munkanapján a pénztárból csekken feladtuk az intézmény számlájára a pénzkészletet, a befizetést azonban csak januárban írták jóvá a bankszámlán. Így viszont egyenlege maradt a 361. számlának, aminek a mérlegben nem lehetne. Hol mutathatjuk ki ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolásokat a mérlegkészítés időpontjáig rendezni szükséges a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, így ezen a jogcímen a mérlegben nem mutatható ki tétel. Ennek megfelelően ebben az esetben úgy kell eljárni, mintha megérkezett volna a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Irányítószervi támogatás elszámolása

Kérdés: Kórházunk 2019. 12. 19-én B816 központi irányítószervi támogatásként kapott 79 millió forintot családbarát szülészet projektre. A bevétel időbeli elhatárolásba vonható-e, mivel a felhalmozási kiadások 2020-ban fognak vele szemben megjelenni? Helyesen járunk-e el akkor, ha ez a támogatás bevétele 2019. évi mérleg szerinti eredményben nem jelenik meg, és a későbbi években is csak értékcsökkenés-arányosan vennénk figyelembe az eredménykimutatásban? Van-e annak akadálya, hogy egy központi irányító szervi bevételt időbeli elhatárolásba helyezzünk? Rovatszinten megjelenik a B816-on a 2019-es beszámolóban, de a 2019. évi eredményt csökkentenénk vele, és a halasztott eredményszemléletű bevételek 443 főkönyvi számon jelenne meg a mérleg passzív időbeli elhatárolások sorában.
Részlet a válaszából: […] ...eredményszemléletű bevételek között mit lehet kimutatni, az Áhsz. 14. §-ának (14) bekezdése tartalmazza. Azt mondja ki, hogy ezen a jogcímen az Szt. 45. §-ának (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. §-a (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Pénzkezelés szabályai

Kérdés: Pénzkezelési szabályzatunk fenntartói iratminta alapján készült, mely nincs figyelemmel a helyi sajátosságokra. Szabályzatunkat szeretnénk úgy módosítani, hogy megfeleljen mind a jogszabályi előírásoknak, mind a gyakorlatnak. Költségvetési szervünk 59 intézmény fenntartását látja el, akik rendszeresen kapnak kis összegű, váratlan kiadásaik fedezetére ellátmányt. Az ellátmánnyal 30 napon belül elszámolnak. Ezen intézmények területileg szétszórtan, többségük a központtól távol helyezkedik el. Az ellátmányokat az intézmények jellemzően a kincstári számláról átutalva postai úton kapják, vagy közvetlenül a meghatalmazottak csekkel, készpénzben veszik fel a kincstárból. A központban nagyon csekély készpénzforgalom fordul elő, melyet 1?db kincstári kártya használatával, vagy az intézményekhez hasonlóan ellátmányból fedezünk. A központunkban sajnálatosan jelenleg nincs is alkalmas helyiség pénztár működtetésére. Jelentős ráfordításokkal és a bérbeadó hozzájárulásával lenne csak kialakítható. Fenti körülmények okán jelenleg nincs házipénztárunk. Jelenleg az ellátmányok kiutalása, illetve a fel nem használt összeg csekken történő befizetése banki pénzforgalmi könyveléssel történik. Az ellátmány-elszámolás pedig pénzforgalom nélkül technikai bankon keresztül valósul meg. Úgy gondoljuk, hogy jelenlegi gyakorlatunk az adminisztratív terheket is jelentősen csökkenti. Jelenlegi gyakorlatunk (nincs házipénztár) megfelel-e a számviteli alapelveknek és a törvényi előírásoknak? Ha nem, akkor mi lenne a legegyszerűbb megoldás sajátos helyzetünkre?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz-záróállomány maximális mértékéről, a készpénzállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Maradványelszámolás

Kérdés: A költségvetési szerveknek a maradvány elszámolása során a költségvetési számvitelben a maradvány összegével azonos összegű kiadási előirányzatot kell képezni. Önkormányzatunknál a 2017. évi maradvány megállapításakor a finanszírozási bevétel közel 400 millió Ft nagyságrendben tartalmaz lekötött betét megszüntetését. Betétbontáskor az önkormányzatnál nem keletkezik ténylegesen bevétel, a B817 rovatra könyvelt finanszírozási bevétel egy korábban keletkezett bevétel fizetési számlára történő újbóli átvezetése. Mivel a maradványkimutatás nem a költségvetési év során keletkezett bevételek és kiadások különbözetét mutatja a betételhelyezés és betétbontás miatt, ezért a beszámolás évét követő évben – 2018. év – a költségvetési maradvány igénybevételekor nem a költségvetési évben ténylegesen keletkezett bevételi többlet igénybevételére lesz lehetőség. A betétbontás miatt a maradvány összege nagyobb, mint az önkormányzat tényleges pénzeszköze, ezért 2018. évben a maradvány elszámolása során olyan kiadási előirányzat képzésére kerülhetne sor, melynek pénzügyi teljesítésére tényleges forrás nem áll rendelkezésre, álláspontom szerint kötelezettség nem vállalható rá. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy milyen kiadási jogcím képzése javasolt? És a képviselő-testület részére hogyan vezessük le, hogy bár jelentős összegű a maradvány, de az nem osztható fel tényleges kiadási előirányzatra? Ha K513 Tartalékok rovaton szerepel, a képviselő-testület az év során fel szeretné osztani más kiadási rovatokra, azonban a kiadások teljesítésére nem lenne lehetőség, ezért erre az előirányzatra kötelezettséget sem lehetne vállalni. Ha K916 Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése rovaton képzünk előirányzatot, az év során itt sem lenne pénzügyi teljesítés.
Részlet a válaszából: […] A 2014. évi számviteli változások miatt a 2013. év végén rendezőtételeket kellett könyvelni. 2014. évben a B813. Maradvány igénybevétele rovaton teljesítésként elszámolandó maradványt a 36/2013. NGM rendelet 2014. december 31-én hatályos 10. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Kincstárjegyek és lekötött betétek év végi elszámolása

Kérdés: Ha van az önkormányzatnak 2016. évi nyitó egyenlege 500 000 E Ft kincstárjegyben és 1?040 000 E Ft lekötött betétben, akkor a 2016. év végi elszámolás hogyan alakul az évközi gazdasági események hatására?
Kincstárjegy: nyitó E: 500?000 E Ft, vásárlás: 700?000?E Ft, eladás: 200 000?E Ft, év végi záró E: 1?000?000?E?Ft (gazdasági esemény hatása -500?000?E Ft)
Lekötött betét: nyitó egyenleg: 1?040?000 E Ft, vásárlás: 400?000 E Ft, eladás: 1?440?000 E Ft, záró egyenleg: 0 Ft (gazdasági esemény hatása 1 040 000 E Ft).
A nyitó egyenlegeket, mint az előző évi maradványban szereplő összegeket, 2016. évben teljes egészében felhasználásként le kellett könyvelni, amely bevételi rovaton szerepel. A 2016. évi gazdasági események együttes hatása 540?000 E Ft, benne van a nyitó egyenlegben és a tárgyévi eredményben is. Így a maradvány kimutatott összege 540?000 E Ft-tal nem egyezik meg a tényleges pénzkészlettel (a tényleges pénzkészlet kevesebb 540?000 E Ft-tal). A KGR nem fogadja el a 2015. év végén ugyanezen helyzet miatti tranzakciós könyvelést, ahol a pénzkészletet tudtuk egyeztetni. A maradványt miért szükséges teljes összegben felhasználásként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos elszámolások fejezet előírásai szerint kellett végezni.A 31. számlacsoport számlái értéke növekedésének, csökkenésének jogcímei, a számlákat érintő gazdasági események, azok más számlákkal való kapcsolata: Növekedések Lekötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradványának felhasználása

Kérdés: Az intézmény dologi előirányzat maradványát fel lehet-e használni a következő évben intézményi beruházáskiadás teljesítésére? A kötelezettségvállalás már a tárgyévben intézményi beruházás jogcímen keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést mely jogcímeken keletkezett maradvány illeti meg, az ilyen maradvány nem használható fel a következő évben.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Európai uniós támogatás finanszírozó szervezeten keresztül

Kérdés: Központi költségvetési intézet EU-s pályázati pénzt kap hazai finanszírozó szervezeten keresztül. Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet a támogatási előleg felhasználását támogatási cél szerinti szabályos felhasználásnak minősíti. A kötelezettség ezen a jogcímen addig az időpontig szerepel a könyvekben, míg a finanszírozó részére az elő­legről az elszámolás nem történt meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 5.

Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása

Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés száma, kelte;– analitikus nyilvántartásba vétel időpontja;– a kötelezettségvállalás megnevezése (tárgya), jogcíme;– a kötelezettségvállalás alapját képező dokumentum megnevezése, azonosító adatai;– a szerződő fél megnevezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
1
2
3