OSS egyablakos rendszer alkalmazása

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a finn szolgáltató a társaság (elsődleges vagy másodlagos, illetve technikai) felhasználójaként az Online Számla rendszerben jogosultsággal rendelkezzen.6. Az Áfa-tv. 172. §-a kimondja, hogy a számlán az áthárított adót [169. § k) pontja] – a 80....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Online adatszolgáltatás

Kérdés: 2020. július 1-jétől a 100 000 forintot meg nem haladó áfatartalmú számlákról is online adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzat bérletidíj-bevételeiről az önkormányzati kft. állítja ki a számlákat meghatalmazottként. Kell-e módosítani emiatt a kft.-vel kötött szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...kibocsátását megelőzően.2. Az értékesítőnek regisztrálnia kell a https:// onlineszamla.nav.gov.hu oldalon. Ezen az oldalon hozzáférési jogosultságot kell biztosítani (másodlagos felhasználó) a meghatalmazott részére.3. A számlázási meghatalmazott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszából: […] ...ki kell alakítani. A számlázóknak elő kell írni, hogy a kiállított számlákat haladéktalanul juttassák el ahhoz a személyhez, akinek jogosultsága van a számlák feltöltésére az online adatszolgáltató rendszerbe.A másik fontos feladat, hogy azoknak a partnereknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Egyéb ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott illetmény­növekedésre való jogosultsága

Kérdés: Intézményünk 2012-ben alapított gazdasági és műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, dolgozóink közalkalmazottak (többségük áthelyezéssel került hozzánk iskolákból, óvodákból). Egyéb ügyintéző munkakörben dolgozó kollégánk besorolása "H", ennek alapja a gazdasági agrármérnök végzettsége. Jogosult-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra, mivel rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, továbbá vállalkozási szakon is? Munkája: könyvelés, előirányzat-módosítás, beszámoló készítése, beruházási statisztika készítése, áfabevalláshoz adatszolgáltatás. Ehhez kapcsolódik a másik kérdésünk. Több kollégánk rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel államháztartási szakon, illetve vállalkozási szakon is, mivel a régebbi képzési rendszerben az államháztartási szak elvégzésének előfeltétele volt a vállalkozói szak megléte. Besorolásuk "E" fizetési osztály, munkakörük szintén egyéb ügyintéző, felada­taik megegyeznek a fent említettekkel. Jogosultak-e a Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerinti szakképesítési szorzóra?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. vhr. nem határoz meg különös előírást a további szakképesítés elismerésére vonatkozóan, ezért a Kjt. szabályai irányadók a kérdésben.A Kjt. 66. §-a rendelkezik a további szakképesítés esetén járó illetménynövekedésről. Ez olyan további, a besorolásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 16.

Érvényesítés, ellenjegyzés

Kérdés: Önkormányzatunknál az alábbi gazdálkodási ügyekkel foglalkozó munkatársak dolgoznak a következő végzettséggel:
"A" dolgozó pénztáros, regisztrált mérlegképes könyvelő vállalkozói szakon.
"B" dolgozó banki ügyek intézése, illetve pénztár­ellenőr, képesített könyvelő középfokú iskolai végzettséggel.
"C" dolgozó könyvelési feladatok végzése, képesített könyvelő középfokú végzettséggel és emelt szintű gazdaságinformatikus képesítéssel.
"D" dolgozó könyvelési, havi adatszolgáltatási feladatok, illetve helyettes pénztáros vállalkozói és államháztartási mérlegképes könyvelői végzettséggel, regisztráció nélkül.
Melyik dolgozó írhatja alá a pénztári és banki ki­adásokat, bevételeket érvényesítőként, pénzügyi ellenjegyzőként? Hogy alakul az aláírási jogosultság akkor, ha a pénztáros szabadsága miatt a pénztárosi teendőket a helyettes látja el?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni a pénztárellenőri, pénzügyi, a könyvelési feladatkörben foglalkoztatott dolgozókat, akik utalványozási vagy ellenőrzési jogosultsággal rendelkeznek. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a személyeket is, akiknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 13.

Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi besorolása

Kérdés: Lehet-e önállóan gazdálkodó az a többcélú intézmény (óvoda, közösségi ház, konyha és könyvtár), amely nem rendelkezik önálló gazdasági szervezettel az Ávr. 10. §-ában foglaltakra figyelemmel?
Részlet a válaszából: […] ...használ fel.Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi besorolás lényege tehát az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság, nem pedig a gazdasági szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Kötelezettségvállalás, utalványozás

Kérdés: Község polgármesteri hivatalának pénzügyi ügyintézőjeként látom el a könyvelési feladatokat az önkormányzatnál, a hivatalnál és az önállóan működő költségvetési intézménynél, valamint a nemzetiségi önkormányzatnál. Mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezem, regisztrációm államháztartási szakon van bejegyezve. A hivatal vezetője a jegyző, az önkormányzaté a polgármester, a költségvetési intézményé az intézményvezető, a nemzetiségi önkormányzaté pedig az elnök. A jegyző és az intézmény vezetője tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester. Úgy tudom, hogy szakmai teljesítésigazolási, az utalványozási és a kötelezettségvállalói jogkör az önkormányzat esetében a polgármesternél, a hivatalnál a jegyzőnél, az intézménynél az intézményvezetőjénél, a nemzetiségi önkormányzatnál az elnöknél van, illetve az általuk írásban meghatalmazott személyeknél.
1. Ha a jegyző, a polgármester vagy az intézményvezető részére történik kifizetés, akkor ebben az esetben az általuk írásban meghatalmazott személyek jogosultak utalványozni, kötelezettséget vállalni, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója?
2. A polgármester meghatalmazhatja-e az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében, illetve érintettsége esetén utalványozóként, kötelezettségvállalóként írjanak alá?
3. A kötelezettségvállalás bizonylatait a pénzügyi ellenjegyzőnek is alá kell írnia?
4. Mivel nem rendelkezik a hivatal gazdasági szervezettel, így a jegyző látja el a gazdasági vezetői teendőket?
5. Ki készíti el a pénzügyi szabályzatokat és az intézményekkel történő munkamegosztási megállapodásokat?
Részlet a válaszából: […] ...megjelölt személy. Nem kikötés a jogszabályban, hogy az önkormányzat alkalmazásában álló személyt lehet csak megjelölni erre a jogosultságra. Ezért meghatalmazhatja az alpolgármestert vagy a jegyzőt, hogy távollétében kötelezettséget vállaljon. Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Pénzügyi ellenjegyzés

Kérdés: Központi költségvetési szervnél dolgozom középvezetőként. Végzettségem államigazgatási főiskola igazgatásszervező és jogi egyetem. 2002 óta ugyanabban a munkakörben költségvetési területen dolgozom, ahol a jogi feladatok mellett pénzügyi ellen­jegyzést is végzek. A végzettségem (igazgatás­szer­v­ező, ahol pénzügyet, számvitelt is tanultunk) meg­felel-e az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti pénz­ügyi-számviteli végzettségnek? Végezhetek-e pénz­ügyi ellenjegyzést továbbra is, esetlegesen figyelembe véve akár a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 6. §-át is?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy jogosult a pénzügyi ellenjegyzésre. A pénzügyi ellenjegyzésre való jogosultság abban az esetben lehetséges, ha az érintett személy rendelkezik az Ávr. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Beszámoló aláírására jogosultság

Kérdés: Egy nagyközségi önkormányzati szerv gazdasági vezetője vagyok 1 éve. A mérlegképes regisztrációmhoz szükséges 3 év 2012 áprilisában telik le. Benyújthatom-e a regisztrációhoz való kérelmet a beszámoló aláírása előtt, és ráírhatom-e, hogy folyamatban (van-e ilyen esetben valami kedvezmény), vagy ki írhatja alá a 2011. évi beszámolót, ha az intézménynél csak nekem van mérlegképes végzettségem?
Részlet a válaszából: […]  A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzettpénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyébvégzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelőiképesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele

Kérdés: A Költségvetési Levelek 150. számában megjelent, 2952. kérdésre adott válasszal kapcsolatos a kérdésünk. Nem ismert, hogy az ügyintéző mikor szerezte a mérlegképes könyvelői képesítést. Válaszukban azt írják, hogy rendkívüli gyorsasággal, soron kívül kell regisztráltatnia magát. Én 2004-től végzem egy körjegyzőség egyik önkormányzatánál a beszámolóval, költségvetéssel kapcsolatos tevékenységet, nem írhatom alá, mivel regisztrációs számom még nincs. 2010-ben szereztem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, én is kérhetem-e soron kívül a regisztrációs számot? Ha nem, akkor kijelölhetjük (felkérhetjük-e) a körjegyzőség másik községében dolgozó regisztrációs számmal rendelkező köztisztviselőt, hogy a mi önkormányzatunk adatszolgáltatását is aláírja?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti szakmai továbbképzést államháztartási szakterületrevonatkozó oktatással kötelesek teljesíteni.A könyvviteli szolgáltatásra jogosultságot, azaz anyilvántartásba vételt olyan mérlegképes könyvelő, vagy azzal egyenértékűszakképesítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.
1
2