Gyermekétkeztetési díj rendezése

Kérdés: Önkormányzatunk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést, azonban van egy család, amely rendszeresen nem egyenlíti ki a tartozását, a fizetési felszólítóra nem reagálnak. Milyen lehetőségeink vannak a térítési díj behajtására? Megtagadható ilyen esetben a gyermekek étkeztetése? Mennyire szabályos az étkezési térítési díj előre történő beszedése? Például szeptember 30-ig az októberi térítési díjak beszedése.
Részlet a válaszából: […] ...szociálisan rászorult, akkor a szociális segélyezés, illetve a Gyvt. 151. §-ában felsorolt eseteken az ingyenes étkeztetésre való jogosultság feltételeit meg kell vizsgálni.Az étkezési térítési díj előre beszedése teljesen szabályos és szokásos eljárás. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos térítésidíj-hátralék

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás kezdeményezése. Egyidejűleg célszerű azt is megvizsgálni, hogy fennállnak-e a kedvezményes vagy ingyenes étkeztetés jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nyugdíjasházi lakások bekerülési díjának áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: A nyugdíjasházi lakás bérlője és a bérbe adó önkormányzat határozatlan időre lakásbérleti szerződést köt, melynek egyik pontja rendelkezik a szerződés megkötését megelőzően fizetendő bekerülési térítési díjról/bérleti jogdíjról. A szerződésben a nyugdíjasházi lakás bérlője által fizetendő ellenértéket két részre bontva határozták meg, és mindkét jogcímen (a nyugdíjasházi lakásba való bekerülésért térítésként/bérleti jogként, illetve a lakáshasználati jog gyakorlásáért) fizetendő díjat a bérlő ugyanazon szereplő, a bérbe adó önkormányzat részére teljesíti. A bérbevevő tehát pusztán azért köteles megfizetni a bekerülési térítési díjat/bérleti jog díját, hogy egyáltalán megkezdhesse a jog gyakorlását, a továbbiakban pedig, a használat folyamán a használat ellenértékét, a bérleti díjat kell folyamatosan fizetnie. A folyamatos használat ellenértékét, vagyis a bérleti díjakat a használathoz igazodóan, a szerződés indulásakor kifizetett bekerülési térítési díjon/bérleti jog díján felül kell megfizetni. A bérlő a nyugdíjasházban levő önkormányzati lakást albérletbe nem adhatja, csak lakás céljára használhatja, a bérleti jog gyakorlása személyhez kötött, és amennyiben a bérleti szerződést a bérlő felmondja, másik lakás bérletére vagy pénzbeli térítésre jogosult, amely a bekerülés térítéseként fizetett összeg meghatározott része. Mindezek alapján a nyugdíjasház bérleti joga nem forgalomképes. Álláspontunk szerint, amennyiben gazdasági értelemben egy jog átengedésére kerül sor, vagy bármely jogosultságot megszereznek, és az ellenérték fejében történik, az szolgáltatásnyújtásként áfaköteles tranzakciónak minősül az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében. [Az Áfa-tv. 13. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében szolgáltatásnyújtásnak minősül a vagyoni értékű jogok időleges vagy végleges átengedése.]
Az önkormányzat két különálló szolgáltatásként kezeli a vagyoni értékű jog átruházását (melynek ellenértéke a bekerülési térítési díj), vagyis azt, hogy a bérlő megszerzi a bérbeadótól a bérlői státuszt, valamint azt, hogy a bérbeadó vele bérleti jogviszonyt létesít. Az önkormányzat ennek megfelelően a bekerülési térítési díjról áfa felszámításával állítja ki a számlát, míg a lakóingatlanok bérleti díját, figyelemmel arra, hogy a bérbeadásra az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján nem választott adókötelezettséget, adómentesen számlázza. Helyes-e ez az álláspont, azaz valóban két különálló szolgáltatásról van szó?
Részlet a válaszából: […] Annak eldöntése érdekében, hogy a kérdéses esetben két olyan, egymástól elkülöníthető szolgáltatásról van-e szó, amelyeknek áfabeli megítélése eltérő, azt kell megvizsgálni, hogy a bekerülési térítési díjat/bérleti jogdíjat milyen szolgáltatásért fizeti a bérlő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Közhatalmi tevékenység

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?
Részlet a válaszából: […] ...végzése jogszabályi felhatalmazáson alapul, a tevékenység végzése jogszabály által meghatározott,– a tevékenység gyakorlására való jogosultság egyben a tevékenységet végző kötelezettsége is (vagyis a tevékenységet végző köteles elvégezni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Intézményen kívül igénybe vehető étkeztetési szolgáltatás

Kérdés: Iskolai, illetve óvodai intézményben hiányzó gyermek részére elvitelre biztosítható-e ingyenes vagy kedvezményes étkezés, és arra a költségvetési normatíva igényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...egy fő – függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz – csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Térítési díjak

Kérdés: Hogyan történik a térítési díjak kezelése? A vásárolt élelmezést hogyan kell könyvelnie intézményünknek?
Részlet a válaszából: […] ...államháztartási szervek között vannak azok az intézmények, ahol a jogosultsággal rendelkező ellátást igénybe vevők az étkezésért térítési díjat kötelesek fizetni. Ezeket a térítési díjakat vagy az önkormányzat határozza meg határozatában, vagy pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 14.

Egyetemi térítési díjak elszámolása

Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a közigazgatási hatósági eljárások körébe tartozik.A diákigazolvány hatósági eljárás keretében kiadott tényt, adatot, jogosultságot megállapító okirat, és mint ilyen, a Ket. 82. §-ának (2) bekezdése alapján közigazgatási hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Szakfeladat

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabály által előírt, kötelezően ellátandó alapfeladata.Erre a feladatellátásra normatívát igényelnek meg. A normatívaigénylés jogosultságának feltétele, hogy az alapító okiratban az igényjogosultságot megalapozó tevékenységet szerepeltetni kell.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Központi költségvetési támogatás I.

Kérdés: A 2011. évi költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. tv.) 8. számú melléklet kiegészítő szabályok 2.6. pontja szerint a közoktatási intézményi feladatellátáshoz kapcsolódó támogatások igénybevétele és az elszámolás a nevelési feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül. Nem szól arról a jogszabály, hogy a statisztikában nem szereplő létszámoktól függetlenül további feltételek esetén is lehet figyelembe venni létszámot.
Jól értelmezzük-e, hogy a két melléklet alapján az intézményvezető különböző létszámot adhat meg, attól függően, hogy a 3. számú vagy a 8. számú melléklet szerint vizsgálunk?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan, hanem óvodára,kollégiumra, alapfokú művészeti oktatásra, külföldi tanulókra, térítési díjatfizető tanulók jogosultsága tekintetében is szabályozást tartalmaz, ezért enneka 2.6. pontnak a figyelembevétele mellett szükséges a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Központi költségvetési támogatás III.

Kérdés: Költségvetési törvény 8. számú melléklete szerinti statisztikai létszámban a magántanuló figyelembe vehető-e? A magántanulói státuszban lévő tanuló a 3. számú melléklet szerint a normatíva igénylése szempontjából különbséget tesz aszerint, hogy saját döntése alapján lett magántanuló a gyermek, vagy szakértő javaslata szerint.
Ugyanez érvényes a 8. számú melléklet szerint is?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjaival. A normatíva igénylésének többek között feltétele, hogy azintézménynek az alapító okiratában az igényre való jogosultságot szolgáló tevékenységnekszerepelnie kell, így azon a szakmai tevékenységnek megfelelő szakfeladatontörténik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.
1
2