Találati lista:
1. cikk / 84 Gyermekétkeztetési kedvezmény
Kérdés: A Gyvt. 21/B. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján az intézményi gyermekétkeztetést az intézményi térítési díj 50%-os normatív kedvezményével kell biztosítani az 1–8. és az azonfelüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek. Fenti kedvezmény érvényesítéséhez a 328/2011. Korm. rendelet 8. melléklete szerinti nyilatkozatot kell a szülőnek csatolnia. A nyilatkozat lábjegyzete szerint „a gyermekek számának meghatározásánál figyelembe veendő gyermekek köre: Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18 éven aluli gyermek; a 25 évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermek és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermek, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermek és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt.” Mozaikcsalád esetén is meg kell adni a kedvezményt? Kérhető-e igazolás, lakcímkártya annak ellenőrzésére, hogy a gyermekek lakó- vagy tartózkodási helye valóban azonos?
2. cikk / 84 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása III.
Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?
3. cikk / 84 Menekültek szállásának étkezési támogatása
Kérdés: Az önkormányzat a 104/2022. Korm. rendelet alapján támogatást igényel az ukrajnai menekültek ellátására. A támogatás terhére kell biztosítani a menekültek szállását és étkezését. Étkeztetés tekintetében az önkormányzat háromszori étkezést biztosít a jogosultak részére, ezt a támogatás terhére elszámolja. A szállás tekintetében együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a szállásadó magánszeméllyel, a szállásért a szállás-adó bérleti díjat nem kér. A közüzemi költségeket az ingatlanban lakó ukrajnai menekültek fizetik. A támogatás terhére az önkormányzat a menekültek részére lakhatási célú szociális támogatást biztosít havi 50.000 Ft összegben. A lakhatásra biztosított szociális támogatás elszámolható-e a támogatás terhére, és a fentiekben vázolt ellátási formában megfelelünk-e a támogatás felhasználására vonatkozó szabályoknak?
4. cikk / 84 Jegyző helyettesítése
Kérdés: Helyi önkormányzatunknál a jegyző gyermekvállalás miatt táppénzen van, a szülésig már nem dolgozik. A születendő gyermek 2 éves koráig tervezi a távollétet. A hivatalnál aljegyző van alkalmazásban. Ebben az esetben az aljegyző helyettesként a távollét teljes idejére helyettesíti a jegyzőt, vagy határozott időre pályázatot kell kiírni a jegyzői állás betöltésére? Hogyan helyettesítheti a teljes időtartam alatt az aljegyző a jegyzőt szabályosan?
5. cikk / 84 Iskolai étkeztetés kedvezménye
Kérdés: Önkormányzatunknál az iskolai étkeztetési feladatot az önkormányzat látja el. Jelenleg teljes térítési díjat és 50%-os kedvezményes díjat fizető étkezők vannak. Önkormányzati testületünk kedvezményesebb díjakkal kívánja segíteni a településen iskolába járók családjait. Milyen jogszerű módja van annak, hogy az iskolai étkeztetést teljesen ingyenessé tegyük a településen, vagy egy olyan verziónak, hogy aki eddig 50%-ot fizetett, az ingyenes legyen, aki teljes díjat fizetett, az pedig 50%-os kedvezményt kaphasson belőle?
6. cikk / 84 Konyhai dolgozók besorolása
Kérdés: 1. Óvoda részeként működő konyha munkavállalóit a Púétv. hatálybalépését követően továbbra is közalkalmazotti jogállásban foglalkoztatjuk. A konyha gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést is biztosít. A konyhai dolgozók besorolására vonatkozóan melyik ágazati jogszabály alkalmazandó? A 257/2000. Korm. rendelet (amennyiben ez az alkalmazandó Kjt. végrehajtási rendelet) a konyhai kisegítő munkakörre az A–C fizetési osztályban való besorolást írja elő, de pl. a szakácsra nem tartalmaz utalást. A szakács alkalmazandó fizetési fokozata melyik jogszabályban található?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
2. Közös önkormányzati hivatalunk egy másik településén önálló költségvetési szervként (önálló törzskönyvi alany, adószámmal, intézményvezetővel stb.), tehát nem köznevelési intézmény részeként működik az önkormányzati konyha. Ez az intézmény is gyermekétkeztetést és szociális étkeztetést biztosít. Az itt dolgozó közalkalmazottak esetében melyik Kjt. végrehajtási rendelet alkalmazandó a konyhai dolgozókra? A 77/1993. Korm. rendelet, vagy a 257/2000. Korm. rendelet? Esetleg más ágazati jogszabály?
7. cikk / 84 Magasabb vezető képesítési követelményei
Kérdés: Az önkormányzatunk konyhája költségvetési szervként működik. A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint: „Magasabb vezető – a 90. §-ban foglalt kivétellel – csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet.” Jól gondoljuk, hogy a konyha vezetőjének, mint a költségvetési szerv vezetőjének, rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel?
8. cikk / 84 Önkormányzati dolgozó ügyfélkapuja
Kérdés: Egy önkormányzati dolgozó, aki az Mt. hatálya alá tartozik, többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó eddig ügyfélkaput nyitni. Így a munkáltató részére problémát okoz a hivatalos dokumentumok átadása. Mit lehet tenni ilyen esetben?
9. cikk / 84 Kettős munkakört betöltő óvodai dolgozó
Kérdés: Óvodánk óvodai nevelés és gyermekétkezési tevékenységet folytat. Egy fő 4 órában élelmezésvezető a konyhában (közalkalmazotti jogviszony), 4 órában pedagógiai asszisztens az óvodában (köznevelési foglalkoztatási jogviszony). Mivel egy intézménynél egy embernek két jogviszonya nem lehet, erre a problémára nem tudjuk, mi a megoldás. Lehet-e köznevelési foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazni úgy, hogy a munkaköri leírásában szerepel az élelmezésvezetői feladatok ellátása?
10. cikk / 84 Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony
Kérdés: Szociális gondozást, szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, család- és gyermekjóléti szolgáltatást végző költségvetési szerv vezetői és dolgozói munkaerőhiány miatt a feladatok ellátását úgy biztosítják, hogy az intézmény vezetői és a dolgozói a közalkalmazotti jogviszonyuk mellett egyszerűsített foglalkoztatás alapján, ezen túl megbízási jogviszony alapján végeznek tevékenységet az intézménynél. Az Efo-tv. 3 §-ának (4) bekezdése alapján: "Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a Kttv. 1. §-ának (1) bekezdésében, valamint a Kjt. 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására." Jól értelmezzük-e a vonatkozó jogszabályokban leírtakat, vagyis, hogy az alaptevékenységen kívüli feladatok tekintetében a törvény lehetőséget ad az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony alkalmazására az intézmény vezetőinél és közalkalmazottjainál? Jogszerű-e az a gyakorlat, hogy az alapfeladat ellátását a közalkalmazotti jogviszony mellett megbízási jogviszony keretében látják el a közalkalmazottak és az intézményvezető, amikor munkaidőn túl, hétvégén kell biztosítaniuk a gondozottak ellátását, vagy azt túlmunkaként kell kezelni?
