Vevő által utalt túlfizetés visszautalása

Kérdés: Vevői számla esetében, ha a vevő X Ft-tal többet fizet meg (átutalással), és a későbbi számláinál a túlfizetésének az összegével nem kompenzál, mely összeghatárig lehet működési bevételként elszámolni a túlfizetés összegét, illetve a megfizetés összegétől számítva hány nap alatt kell visszautalnunk a vevői számla különbözetét?
Részlet a válaszából: […] ...a vevőnek kell a következő havi fizetéseit csökkenteni, vagy a túlfizetést Önöknek kell visszautalni a vevő részére. A polgári jogi jogviszonyokban a visszafizetésnek nincs törvényi határideje, erre vonatkozóan a felek megállapodása irányadó. Ha a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Kollégiumi szobák nyári hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézmény vagyunk, és a kollégiumi szobáinkat, ahol többnyire diákok tartózkodnak (az iskola tanulói, alaptevékenységhez kapcsolódóan), egyéb árbevétel érdekében biztosítani szeretnénk – alkalomszerűen nyáron – szálláshelyet felnőtteknek és gyermeknek vegyesen, nem az alaptevékenységgel kapcsolatosan. Kell-e minősítéssel rendelkezni a kereskedelmi szálláshelyek működtetése céljából? Szükséges-e ilyen esetben engedély kérése kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra? Milyen áfavonzata van ennek a szolgáltatásnak? Kell-e idegenforgalmi adót, turisztikai hozzájárulási adót fizetni? Tanulmányi kiránduló csoport esetében 18 éven és azon aluli, illetve felüli diákok esetében milyen adóvonzat terhel minket? Kell-e bármely tevékenység miatt csatlakoznia a fenntartónak/köznevelési intézménynek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK)? Amennyiben igen, mely tevékenységek miatt?
Részlet a válaszából: […] ...C. törvény 30. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti mentesség nem vonatkozik rájuk, mivel a településen nem jön létre hallgatói jogviszony a tanulmányi kiránduláson részt vevőkkel.Az általános forgalmi adót a tanulmányi kiránduló csoport részére és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Érmeautomata működtetése

Kérdés: Intézményünk egy vállalkozó által elhelyezett érmeautomatát működtet együttműködési megállapodás alapján az általunk üzemeltetett épületen belül. A vállalkozó nem fizet részünkre bérleti díjat, azonban az automata pénzforgalmi bevétele után 20%-os ellentételezést utal számla ellenében. A pénzügyi elszámolás ez esetben milyen módon történik? Milyen ERA-kódot használhatunk a számla kiállításakor, illetve egyéb pénzbevételként hova lehet elkönyvelni? Ez szolgáltatás vagy valami más kategóriába tartozó pénzügylet? A vállalkozó ezt jutalékfizetésként értelmezi, azonban nem vagyunk biztosak abban, hogy ez költségvetési szervként helytálló.
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja határozza meg a bérbeadás fogalmát, e szerint bérbeadás, -vétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Közúti reklámcélú eszközök elhelyezése

Kérdés: A 421/2015. Korm. rendeletben foglaltak alapján a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezéséről a közút kezelője – jelen esetben az önkormányzat –, a kormányrendelet 1. melléklete szerinti díjszabásnak megfelelően, az elhelyezési díjról a kezdőnaptól követő 5 napon belül számlát állít ki az eszköz elhelyezésére jogosult részére. A leírtakkal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy a kormányrendelet 1. mellékletének b) pontja szerint kiszámlázott díj az áfa szempontjából bérleti díjnak, közterület-foglalási díjnak vagy más egyéb bevételnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az eszköz elhelyezése az elhelyezésére jogosult és az oszlop elhelyezkedése szerinti közterület kezelője közötti polgári jogi jogviszonynak minősül. Az eszköz elhelyezésére jogosult a közút kezelője részére köteles az elhelyezési időtartamra az 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Pénzügyi biztosíték elszámolása

Kérdés: Intézményünk ingatlanbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg egy bizonyos összeg letétbe helyezésére kötelezett. A letétbe helyezett összeg addig a bérbeadó tulajdonában marad, amíg a bérleti jogviszony fennáll. A letéti összeget függő tételként kezeljük, vagy végleges kiadásként? Ugyancsak könyvelési probléma a fenti eset fordított példája, amikor az intézmény adta bérbe ingatlanát, és a bérleti idő lejártáig biztosítékként kért egy bizonyos összeget.
Részlet a válaszából: […] A bérleti szerződésekhez kapcsolódó pénzügyi biztosítékként(óvadékként) letétbe helyezett összeg tervezésére és elszámolására aPénzügyminisztérium által kiadott, a költségvetési szervek részletesköltségvetésének összeállítására szolgáló tájékoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...részesülhetett ilyen juttatásban.További változás, hogy a hallgatói munkadíj juttatója 2004-től már nemcsak a hallgatóval hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény lehet, hanem az említett intézmény tulajdonában (kezelésében) lévő ingatlanban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 8.

Fel nem vett munkabér végleges rendezése

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkavállaló részére nem lehet a nettó munkabért kifizetni, akkor ezt az illetményszámfejtést is vissza kell rendezni (sztornírozni kell). Ez érinti a munkabért terhelő járulékokat is. A nettó bért nem lehet egyéb bevételként elszámolni, azt személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.