Családi kedvezményre jogosító hónapok

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának 3 gyermeke van, egyikük idén fejezte be a középiskolát, és szeptembertől egyetemre jár. A másik két gyermek még kiskorú. A családi kedvezményt eddig is és ezután is közösen veszik igénybe a feleségével év végén az adóbevallásban. A július-augusztus hónapokra tekintettel mekkora összegben vehető igénybe a családi kedvezmény, mivel ekkor még nincs hallgatói jogviszonya a gyermeknek? A gyermek hány éves koráig vehető igénybe ilyen formában a családi kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...(tehát a nyári hónapokra).Azonban a Cst-vhr. 13. §-ának (2) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: "Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Intézmény megszűnésével járó áthelyezések

Kérdés:

Intézményünk költségvetési szerv, 100 főt meghaladó létszámmal. Jelenleg önálló gazdasági szervezettel rendelkezünk. A fenntartó önkormányzat szándéka, hogy megszünteti az intézménynél a gazdasági szervezetet, a továbbiakban a polgármesteri hivatal látná el ezt a fel-adatot. Az intézménynél foglalkoztatott dolgozókat átvenné. Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem szeretne átmenni a hivatalhoz, nem járul hozzá az áthelyezéséhez? Továbbá a gazdasági vezető jelenleg magasabb vezető, de áthelyezése esetén nem tudnak ilyen pozíciót ajánlani, az ő esetében köteles-e elfogadni egy alacsonyabb besorolású állást? Valamint a dolgozók közül 1 fő CSED-en van, az ő áthelyezése törvényszerű-e? Kinek milyen felmentési idő, végkielégítés jár?

Részlet a válaszából: […] ...az esetre, amikor a munkavállalók egyik jogviszonytörvény hatálya alól egy másik jogviszonytörvény hatálya alá kerülnek, azon okból, hogy a munkáltató (fenntartó) döntése szerint más szervezetnél kívánja továbbfoglalkoztatni adott feladatkör(ök)ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Pedagógus besorolása

Kérdés:

Dolgozónk a mai napig 2003. 09. 01-től határozatlan munkaidőben iskolánk rajzszakos tanára. 2017. 09. 07. – 2018. 02. 21. és 2020. 04. 29. – 2020. 10. 13. terjedő időszakban szülési szabadságon volt, valamint 2018. 02. 22. – 2019. 06. 30. és 2020. 10. 14. – 2022. 05. 31. terjedő időszakban pedig fizetés nélküli szabadságon, azaz GYED-en volt. Viszont 2020. 11. 15. – 2022. 06. 15-ig polgári jogviszonyban, azaz megbízással óraadói státuszt töltött be. A többi időszakban teljes munkaidős jogviszonyban tanított a mai napig. A fenti időszakokból mi számít pontosan a szakmai gyakorlat időtartamába, valamint pontosan mi az időpontja a Pedagógus II. kötelező minősítésének? Jelenleg is Pedagógus I.8 kategóriában van, és 2006. 02. 01-én szerezte a Pedagógus I. minősítést. Számít-e a GYED, szülési szabadság kieső időnek?

Részlet a válaszából: […] ...történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni – többek között – a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött időt, a legalább heti 10 tanóra, foglalkozás megtartásával járó óraadói megbízásra szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Végkielégítés

Kérdés: Kifizethető-e a végkielégítés annak a köznevelésben foglalkoztatott közalkalmazottnak, akinek jogviszonya létszámleépítés miatt került felmentéssel megszüntetésre, de a felmentési idő alatt jogosulttá vált a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjára, és azt igénybe is kívánja venni, ezért a jogviszonyának jövőbeni megszűnése időpontjában nyugdíjasnak fog minősülni? Számít-e a felmentési okirat átadásának időpontja ebben az esetben? Vagy a Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja az okirat átadása után bekövetkezett nyugdíjasstátuszra is alkalmazandó? Kifizethető-e a végkielégítés abban az esetben, ha a jogviszony megszűnésének időpontjában szüneteltetné a közalkalmazott a nyugdíját, tehát az Mt. szerint nem minősülne nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] ...azok céljára is figyelemmel kell értelmezni.A Kjt. szerint nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazott legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, azaz öregségi nyugdíjra jogosult, vagy az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Közalkalmazott jogviszonyának megszüntetése

Kérdés: A közalkalmazottként foglalkoztatott 63 éves kolléga 2019. december 1-jétől táppénzen van, a felettese nem tart igényt tovább a munkájára. A kolléga munkaviszonya határozatlan időre szól, munkaköre megmarad, munkájára még nem volt panasz, jelezte, hogy a táppénz után visszajönne dolgozni. Azonnali hatályú felmondásra nincs okunk. Jól gondoljuk, hogy csak közös megegyezéssel lehet a munkaviszonyát megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, haa) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;b) a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, és emiatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Képesítési követelmények változásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések a szociális ágazatban

Kérdés: Intézményünk idősek nappali ellátását nyújtó szakfeladatán gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott 2018. 02. 16. nappal Szociális asszisztens (OKJ 54 76202) végzettséget szerzett. Azonban a 2018. 02. 06. nappal az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének változását követően a korábbi évektől eltérően a szociális gondozó munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetében a szociális asszisztens végzettség már nem fogadható el. A fent meghatározott szakképesítéssel csak terápiás munkatárs munkakör tölthető be. A közalkalmazott megszerzett szakképesítése figyelembe vehető-e, és E kategóriába átsorolható-e, mert tanulmányait még a korábbi jogszabályi előírások alapján kezdte meg az átsorsolás reményében?
Részlet a válaszából: […] ...napon szociális intézménynél, szolgáltatónál a 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormák keretében foglalkoztatják, jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni. Ha ezen személy a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet hatálybalépését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 5.

Nyugdíjba vonult köztisztviselő visszafoglalkoztatása

Kérdés: Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult közalkalmazottat/köztisztviselőt később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e a polgármesteri hivatalban munkaszerződéssel (Mt.) foglalkoztatni? Polgármesteri hivatalból nyugállományba vonult köztisztviselővel később, az öregségi nyugdíj folyósítása mellett lehet-e megbízási szerződést kötni tanácsadói feladatokra? A fenti két esetben a kereseti korlátról szóló Tny. 83/B. §-ában és a nyugdíj-szüneteltetésre vonatkozó 83/C. §-ában foglaltakra tekintettel kell-e lenni a nyugdíjasnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a polgármesteri hivatalnál milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy adott személy, részben a Kttv., részben a Kjt. szabályait kell figyelembe venni. A megbízási jogviszony tekintetében pedig ügyelni kell a színlelt szerződések tilalmára.A Kttv. kimondja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Kormányzati igazgatási tisztviselőkre vonatkozó törvényjavaslat

Kérdés: Milyen új munkajogi szabályozás várható a kormányzati igazgatásban?
Részlet a válaszából: […] ...önálló, komplex javaslatot tartalmaz a kormányzati igazgatási szervekre és a kormányzati igazgatásban alkalmazható tisztségviselők munkajogviszonyára nézve. A javaslat hatálya a kormányzati igazgatási szervekre, vagyis a központi kormányzatot képező, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Képesítési követelmények változása a szociális ágazatban

Kérdés: Az ápoló munkakörű közalkalmazott egészségügyi szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal és OKJ 54-140-02 pedagógiai és családsegítő munkatárs szakképesítéssel rendelkezik. A 257/2000. Korm. rendelet "C", "D", "E" fizetési osztályba engedi besorolni az ápolói munkakört. Az OKJ 54-es számú végzettséget az 1/2000. SzCsM rendelet 3. sz. mellékletében nem sorolja fel az ápolói munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek között.
Ilyen esetben besorolható-e az ápoló "E" fizetési osztályba, vagy pedig csak az egészségügyi érettségi bizonyítvány vehető figyelembe, és "D" fizetési osztályba sorolható? A 2018. 01. 01. napjától hatályos 1/2000. SzCsM rendelet az ápolói munkakört "C", "D", "E" fizetési osztályba sorolja. A?dolgozó egészségügyi szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A 2017-ben hatályos rendelet alapján az ápoló munkakört "B", "C", "D", "E" fizetési osztályba lehetett sorolni. Ez alapján az egészségügyi szakiskolai bizonyítvány "B" fizetési osztályba lett besorolva. A 2018. 01. 01-jei változás hatására át kell sorolni a szakiskolai végzettséggel rendelkező dolgozókat "C" fizetési osztályba? Van-e valami iskola-előírási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...napon szociális intézménynél, szolgáltatónál a 2. számú melléklet szerinti szakmai létszámnormák keretében foglalkoztatják, jogviszonya fennállásáig szakképzettnek kell tekinteni. Ha ezen személy az előbbi rendelet hatálybalépését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...juttatásokat (és azok közterheit), ezek felett pedig senki más, csak az intézmény rendelkezhet. Ez összhangban áll a foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényekkel is, e szabályok sem engedik, hogy a munkáltatón felül más szervezetek, személyek rendelkezzenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
1
2
3
7