Közalkalmazott felmentési idő alatt bekövetkezett halála

Kérdés: Közalkalmazott dolgozónkat egészségügyi alkalmatlanság címén felmentettük, 8 havi felmentési idő és 8 havi végkielégítés illette meg. Sajnos a felmentési idő lejárata előtt elhunyt a dolgozó. A Kjt. 37. §-ának (10) bekezdése értelmében a végkielégítést a munkáltató a felmentési idő utolsó napján köteles a közalkalmazott részére kifizetni. Ugyanakkor – véleményünk szerint – a megszűnés jogcíme jelen esetben megváltozott, a halál mint megszűnési jogcím "felülírta" a felmentési jogcímet. Helyes az álláspontunk, vagy ki kell fizetni a végkielégítést az örökösnek?
Részlet a válaszából: […] ...annak időtartama alatt új munkalehetőséget tudjon találni, a végkielégítés pedig szintén csak a megszűnés bizonyos eseteiben járó juttatás, mely pontosan a megszűnés adott módjára tekintettel, az adott munkáltatónál eltöltött hosszabb időszakot honorálva illeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Közalkalmazott korhatár előtti ellátás igénybevétele 2012-ben

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?
Részlet a válaszából: […]  Ön – a kérdésben szereplő adatok alapján vélhetően – akorhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előttiellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-a(1) bekezdésének a) pontja szerinti korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 22.

Népi ülnök díjazása

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...25%-a) arányosrészét, azt a tiszteletdíj összegéig ki kell egészíteni.Természetesen az érintett dolgozót csak egyszeresen illetimeg a juttatás, tehát a távolléti díjára vagy – ha nem áll munkaviszony jellegűjogviszonyban vagy az adott napra nem illeti meg munkabér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság távollét esetén

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.
Részlet a válaszából: […] ...hogy atáppénz semmiképpen sem tekinthető sem átlagkeresetnek, sem illetménynek.A Ktv. 49/F. § (2) bekezdés szerint nem jogosultcafeteriajuttatásra a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyreilletményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Köztisztviselői cafeteriajuttatás a felmentési idő alatt

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat a köztisztviselőknek megállapította a cafeteriajuttatást az illetményalap ötszörösében (minimum, de kötelező). Előrehozott öregségi nyugdíjam miatt a felmentési idő fele 2010. június 28-án letelik, ez az utolsó munkában töltött nap. A megállapított 2010. évi cafeteriajuttatást (nyilatkozatom szerint) 2010. június 28-ig teljes egészében kimerítem, s a felmentési időm 2010. december 28-án telik le, időarányosan vissza kell-e fizetnem a juttatást?
Részlet a válaszából: […] ...a mentesítés idejére is. A köztisztviselői cafeteriakapcsán a jogszabály kifejezetten rendelkezik arról, hogy mely esetekben nemjárnak a juttatások. Nem jogosult a köztisztviselő cafeteriára arra az időre,amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Szülési szabadság időtartamára járó juttatások köztisztviselők esetében

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?
Részlet a válaszából: […] A szülési szabadság időtartamára a köztisztviselőt nemilletmény, hanem – társadalombiztosítási ellátásként – terhességi-gyermekágyisegély illeti meg. A Ktv. 49/F. §-a szabályozza az étkezéshez nyújtotttámogatás formáit, összegét és a jogosultsági feltételeket....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

2005. évi tizenharmadik havi juttatás

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...– átmeneti szabályokat is tartalmazott. AMód. tv. 38. § (2) bekezdése kimondta, hogy azon személyek részére, akiknek egyhavikülönjuttatásra jogosító jogviszonya 2005. január 1-jén fennállt, azonban azegyhavi különjuttatás kifizetésére 2005. január 17-én nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.

Felmentett nyugdíjas közalkalmazott juttatásai

Kérdés: Milyen juttatás jár a nyugdíjas közalkalmazottnak felmentése esetén? 2006 júniusában vettem igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, közalkalmazotti munkaviszonyomat nem szüntetve meg. Kérdésem, ha a munkáltató nem kíván tovább foglalkoztatni, mi jár még nekem: kötelező-e a munkaviszony megszűnésekor felmentési idő, vagy csak értesítenek, hogy holnaptól nem tartanak igényt a munkámra?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében amunkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazotta felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdeténekidőpontjában nyugdíjasnak minősül. Önnek a Kjt. 37/B....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Melegétkezés adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...természetben nyújtott étkezés, illetve az étkezésiutalvány értéke is az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17 pontja szerintiadómentes juttatás legnagyobb mértéke lehet. A hivatkozott jogszabályi helyszerint a munkáltató által a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 25.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Közalkalmazott női dolgozónk 2008. február 16-án tölti be az 57. életévét, és ekkorra rendelkezik a szükséges 38 év munkaviszonnyal. A felmentési időt kiveheti-e a munkaviszony megszűnése előtt (2008. 02. 16.) (nyugdíj igénybevétele előtt)? Ez azért lenne fontos, mivel magas a fizetése, és így 2008. évben a nyugdíj melletti jövedelme éves szinten meghaladja a január elsején érvényes minimálbér 12-szeresét. Az előzőekből következően, a felmentési időre járó átlagkeresetre is vonatkozik az előbb említett korlátozás?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen ki kelltűnnie, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez mindkét félhozzájárul, rögzíteni kell továbbá azokat a juttatásokat, melyekben jogszabályikötelezettség nélkül közös megegyezés kapcsán megállapodnak (például felmentésiidő).A Tny. 83/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 3.
1
2
3
4