16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Munkahelyi és iskolai étkeztetés
Kérdés: Iskolánk a gyermekétkeztetést tálalókonyhával oldja meg, ahová egy szolgáltató cég szállítja a készételt. Az eddigi gyakorlat szerint az iskola munkavállalói is befizethetnek ebédet, de csak saját maguknak. Egyre több kolléga szeretne több adagot is befizetni elvitelre. Az elődöm ezt nem engedte, mert szerinte ez munkahelyi étkeztetésnek tekinthető, valamint úgy gondolta, hogy ha több adag kerül befizetésre egy munkavállaló által, akkor az már vállalkozási tevékenységnek minősül. A megrendelt adagok teljes egészében kiszámlázásra kerülnek a dolgozók felé, akik azt befizetik az iskola bankszámlájára. Iskolánk nem ad pluszjuttatást étkezésre, így nincs is mit számfejteni. Ebben a tekintetben nem hiszem, hogy megvalósul a munkahelyi étkeztetés támogatása. Azt is nehezen tudom elképzelni, hogy maga a lehetőség, hogy a munkavállaló a saját adózott jövedelméből vásárolhat meleg ételt – akár több adagot is –, okot adna arra, hogy mondjuk egy NAV-ellenőrzés ezt munkahelyi étkeztetésnek minősítse. Továbbá ez a tevékenység nem nyereségorientált, nem irányul jövedelem- és vagyonszerzésre, ilyen tekintetben szerintem vállalkozási tevékenységnek sem lehet nevezni. Nem egyszerű a felelősségteljes döntés, mert akár pénzbüntetés is lehet a vége, ezért kérem, hogy erősítsenek meg vagy cáfoljanak a leírtakkal kapcsolatban.
2. cikk / 16 Kifizetőt terhelő adók dolgozói juttatások után
Kérdés: Szakmai segítséget szeretnénk kérni az Szja-tv. 69. §-ának (1) bekezdése, a 70. § "Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások", valamint a 71. § "Béren kívüli juttatások után az adót a kifizetőt terheli" jogszabály értelmezésére. A saját dolgozóknak nyújtott ingyenes vendéglátást (étkezés) terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Költségvetési szerv vagyunk, intézményünk minden évben egyszer megvendégeli saját dolgozóit (pl. pedagógusnap, köztisztviselői nap stb.), beépítettük a csapatépítő tréninget, ahol szintén ebédet kaptak munkatársaink. A számla a munkáltatónk nevére szól. Szerintünk mindkét juttatási forma után kell járulékot fizetni.
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
Önkormányzati rendezvények esetében csak az itt említettekre mi vonatkozik?
- Fellépők megvendégelése, illetve virágcsokor átadása;
- idős emberek köszöntésére adott virágcsokor, csokoládé;
- sportrendezvényeken vagy tanulmányi versenyeken szabadidős rendezvényeken részt vevőknek nyújtott ajándék (könyv vagy csokoládé);
- végzős diákoknak ingyenes strandbelépő jutalomként.
Munkáltató által adott védőital palackos kiszerelésben, valamint szódagéphez patron, cateringszolgáltatás után keletkezik-e adófizetési kötelezettség?
3. cikk / 16 Vállalkozásba adott gyermekétkeztetés
Kérdés: Önkormányzatunknak nincs konyhája, ezért a gyermekétkeztetést vállalkozásba adta. Hogyan történik a vállalkozásba adott gyermekétkeztetés számviteli elszámolása?
4. cikk / 16 Étkeztetési támogatás könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunknál önálló intézményként működik az ÁMK. Az óvodai és iskolai kedvezményes étkeztetésben részesülők után járó támogatást intézményfinanszírozásként adjuk át az ÁMK részére. Kérdésem, hogy az ÁMK-nál hogyan jelenik meg a könyvelésben az étkeztetési támogatás? Kell-e a támogatást könyvelni az 583224-es számlán, és ha igen, azt milyen módon?
5. cikk / 16 Természetbeni juttatás
Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?
6. cikk / 16 Dolgozói étkeztetés
Kérdés: Intézményünk egy idősek otthona, mely melegkonyhával rendelkezik. Dolgozóink egy része igénybe veszi a kedvezményes étkezést, ők az élelmezési nyersanyagnorma 100 százalékát fizetik meg. A dolgozók másik része nem veszi igénybe az étkezést, részükre adható-e étkezési hozzájárulás? Ebben az esetben igénybe vehetik-e esetenként az étkezést a rezsiköltséggel növelt térítési díj megfizetése esetén?
7. cikk / 16 Természetbeni étkeztetésre jogosultság
Kérdés: Azokat a pedagógusokat, akik júliusban egyetlen napot sem dolgoznak, de ebédelni eljárnak, megilleti-e a 4000 Ft-os költségtérítés ebédszámla esetében? Bérlet leadása nélkül kapják az útiköltség-térítést, július hónapra megkaphatják-e az összeget? Az igazgatóhelyettes pl. júliusban 1 napot szokott ügyeletet tartani. Emiatt jogosult lehet az egész havi úti elszámolásra? Pedagógus vagy bárki, aki felmentését tölti, és már fel van mentve a munka alól, jogosult-e a 4000 Ft-os természetbeni étkezésre?
8. cikk / 16 Forgalmi érték szerinti adózás
Kérdés: A melegétkeztetésben dolgozó közalkalmazottak részére 4000 Ft/hó természetbeni étkezési kedvezményt ad önkormányzatunk. Ez a kedvezmény jelentősen meghaladja a forgalmi értékhez viszonyított 50 százalékot, ezért külön áfát kell fizetni az intézményben ezen dolgozók után? A kedvezmény összege ezáltal havonta az áfával növelt érték lesz, vagy az áfa áthárítható a munkavállalóra?
9. cikk / 16 Adómentes természetbeni étkezés I.
Kérdés: Intézményünk konyháján dolgozóink igénybe veszik a természetbeni étkezést. Vitatkozunk a térítési díjon. A dolgozó úgy számol, hogy pl. 22 nap x 200 Ft nyersanyagnorma = 4400 Ft, ebből szerinte az ő térítési kötelezettsége 400 Ft. Szerintünk 22 nap x 384 Ft (ami nemcsak a nyersanyag értékét, hanem a rezsit és az áfát is tartalmazza) = 8448 Ft, vagyis a térítési kötelezettsége 4448 Ft. Melyikünk értelmezi helyesen a 4000 Ft adómentes természetbeni étkezés tartalmát?
10. cikk / 16 Természetben nyújtott étkezés, étkezési utalvány adózási szabályai
Kérdés: Kötelező vagy adható a dolgozó részére a 2000 forint értékű étkezési utalvány, a 4000 forint értékű természetbeni étkeztetés? Kötelező-e a munkabér számlára történő utalása címén a 2000 forint megadása?