11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Átalakuló egyetem által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék
Kérdés: Egy állami felsőoktatási intézmény 2021. augusztus 1-jétől átalakul, magán felsőoktatási intézmény lesz, magánalapítványi fenntartás alá kerül. Lehet-e alkalmazni az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdését, azaz a reprezentációs események és üzleti ajándékok juttatása esetén hogyan alakul az adókötelezettség, hiszen 2020. augusztus 1-jétől az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lesz?
2. cikk / 11 Licenc meghosszabbítása
Kérdés: Költségvetési szervünk egy vírusirtó biztonsági szoftver licencének meghosszabbítását fizette ki 2019-ben 3 évre előre, 2021-ig. Ebben az esetben hova kell könyvelni a licenc meghosszabbítását? Amennyiben a K61 vagyoni értékű jogok között kell kimutatnom, akkor hogyan kell elhatárolni ahhoz, hogy a pénzügy és a tárgyi eszköz szinkronban legyen? Hogyan történik az ÉCS számítása?
3. cikk / 11 Késedelmi kamat
Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?
4. cikk / 11 Művészek önálló programja megvalósításának önkormányzat általi támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy egyedi döntés alapján esetenként támogatást nyújt magánszemélyeknek – jellemzően művészeknek – különböző önálló programjuk megvalósításához (pl. könyvkiadás, kiállítás szervezése stb.). A támogatás tényleges kifizetése támogatási szerződés alapján történik, melyben rögzítésre kerül a támogatás összege, mely összeggel a támogatottnak a szerződésben meghatározott időpontig a támogatott nevére szóló bizonylatokkal, számlákkal el kell számolni. Amennyiben a szerződésben foglalt elszámolási kötelezettségét nem teljesíti, nem a teljes összeggel számol el, vagy a támogatás összegét nem a szerződésben meghatározott cél megvalósítására használja fel, köteles a támogatás összegét részben vagy teljes összegben az önkormányzat részére visszafizetni. Fent leírt feltételekkel nyújtott támogatás a magánszemély támogatottnál keletkeztet-e szja-fizetési kötelezettséget? A támogatási összeg kifizetésekor az önkormányzatnak mint kifizetőnek miként kell eljárnia?
5. cikk / 11 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
6. cikk / 11 Vállalkozásnál elszámolt agrártámogatások
Kérdés: Kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nettó árbevételébe beleszámítanak-e a működésre kapott agrártámogatások, pl. az egységes területalapú támogatás?
7. cikk / 11 Apákat megillető munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?
8. cikk / 11 Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása
Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
9. cikk / 11 Étkezési utalványok
Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?
10. cikk / 11 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?